Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
4. szám - Cziráky József: Felszíni áramlásvizsgálatok a hévízi tavon
3JfIf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. A szerző részletes vizsgálatai alapján bemutatja a hévízi tó áramlásviszonyait. Különböző sebességmérési módszereket használ. A kapott sebességmérési adatok értékes alapot szolgáltatnak a hévízi tóval kapcsolatos tudományos kutatásokhoz. Felszíni áramlásvizsgálatok a hévízi tavon* CZIRÁKY JÓZSEF A Magyar Tudományos Akadémia Vízellátási és Gyógyvíz Szakbizottsága Hévíz fejlesztésével kapcsolatban különféle vizsgálatok elvégzését javasolta 1952-ben. A tó partjának rögzítési munkálataihoz hiányoztak a tó vízsebességi viszonyaira vonatkozó számszerű adatok. Mivel a hévízi tavon ezirányú vizsgálatokat, méréseket még nem végeztek, az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet keretében működő Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának munkatársai — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató intézet segítségével — az 1954—56. években a szükséges vizsgálatokat elvégezték. 1. Korábbi megfigyelések, vizsgálatok A tó vizének áramlását a század elején Weszelszky Gyula [1] figyelte meg kémiai vizsgálatai alkalmával. A forráskráter körüli, függőleges síkban történő vízáramlásról a következőket írja : „A part melletti nádas között. . . lehűlt sekély víz nagyobb fajsúlya következtében süllyedni kezd, s a lejtő irányában a forrás mélyére kerül. Itt a meredek falakból erős nyomás alatt kiáramló s fölfelé törő meleg víz, mint a vízlégszivattyú a levegő buborékokat, magával ragadja a hidegebb vizet s azzal elkeveredik. ... A tó vize tehát a forrás közelében erős áramlásban van s ez az áramlás idézi elő, hogy a tó vize a felületen történő hősugárzás következtében nemcsak a forrástól távolabbi pontokon, hanem a forrás helyén is észlelhetően változtatja a hőmérsékletét. Ezt az áramlást egyébként a forrás közelében a vízben úszó korpa és korhadt fatörmelék mozgása révén igen szépen meg lehet figyelni". Weszelszky a .Jordán * A Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályénak 1957. évi június 11-én tartott ülésén elhangzott előadás. Az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának közleménye. Az Intézet vezetője : Schulliof Ödön, az Osztály vezetője : Papp Ferenc. Károly [2] által 1907-ben végzett felmérés alapján készült szelvényen is feltüntette a tó vizének függőleges síkban történő áramlását (1. ábra). Ezt a rajzot azóta többen [3, 4, 5] közölték a hévízi tóról írt munkájukban. A hévízi tó felszíni áramlását Moll Károly [6] a tó hőmérsékleti viszonyaival kapcsolatban megfigyelte és leírta : „Utoljára hagytam a hévízi tó legfontosabb hőmérséklet önszabályozó sajátságainak a tárgyalását: a hévízi tó vizének az egész különös áramlásait, amely a tószerte nagyjából egyformán tartott vízhőmérséklet legfőbb titka. Ezeket a vízmozgásokat éveken át tanulmányoztam. . .. Ezek a sajátságos vízmozgások eredményezik azt, hogy ez a nagy kiterjedésű tó hidegben és melegben egyaránt alig mutat hőkülönbséget a partja és a közepe között. ... A víz áramlásainál (2. ábra) két h.irányú mozgást lehet megkülönböztetni: az egyik a vízszintes, a másik a függőleges, vagy ferde irányú síkban történő mozgás. A vízszintes síkban történő mozgások élesen két irányú áramlatra oszthatók : az egyik áramlatcsoport a tó partjának irányát követő észak felé haladó áramlat, amely két félkör alakú irányt mutat és a tó . keleti és nyugati partja felé indul, majd északnak hajlik és a két áramlat találkozási helyén pedig visszatérő irányba fordul. A másik áramlatcsoport nagyjából ugyanilyen, de dél felé tart, tehát pont az ellenkező irányt követi. Ezt a furcsaságot: hogy a tó víztömege az áramlás szempontjából pont a tó közepén egymással ellentétes irányba ketté válik és az áramlási irányok szempontjából a tó egy éles, keletről nyugatra haladó határvonallal egy északi és egy déli félre osztható, a forrás különös mederalakulata okozza". A hévízi tó forráskráterének alakját, méreteit 1953-ban búváros vizsgálattal [6] állapítottuk meg. A tó alakjának és a forráskráter mélységének a változása [7] a tó áramlási viszonyait lényegesen nem változtatta direction (after 1. ábra. A hévízi tó forrástölcsérének N—S irányú metszete a vízáramlás irányának feltüntetésével. (Jordán K.— Weszelszky Oy. nyomán) — Puc. 1. Pa3pe3 eopoHKu Kpame'pa na 03epe Xeeu3 no C-K) nanpaejienuio c yKa3anueM HanpaeAenua nomona eodu f no K. Fíopdan — /fb. BeceAbCKu) Fig. 1. North- South cross section of the spring crater of Lake Héviz and indication of flow K. Jordán — Oy. Weszelszky)
