Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Dzubay Miklós: Vizsgálatok a tiszántúli talajok másodlagos elszikesedésével kapcsolatban

3JfIf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. ÖNTÖZÉS A szerző az öntözőcsatornákon átfolyó víz kémiai összetételével foglalkozik. Vizsgálja az öntözővíz változását különböző ideig tartó rizsárasztás után. Összefüggéseket állapít meg a víz kémiai összetétele és a talajsók tágabb értelembe vett kioldása között. Vizsgálatok a tiszántúli talajok másodlagos elszikesedésével kapcsolatban Öntöző és csurgalékvizek kémiai összetétele DZUBAY MIKLÓS Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Talajjavítási és Agrokémiai Osztálya, Szeged Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése hazánkban szükségessé teszi, hogy rizstelepeink öntöző- és csurgalék-vizeinek kémiai összetételét figyelemmel kísérjük. A kedvezőtlen összetételű víz ugyanis termőtalajainkat elszíkesítheti, vagy a kevésbé szikes talajok elszikesedését fokozhatja. — Arany S. [1] megállapításai szerint az öntözővíz minőségére vonatkozó ismereteink számos vonatkozásban még további kiegészítésre szorulnak, ezért ennek kutatása a jövő egyik igen fontos feladata. Különösen indokolt a kérdés tanulmányozása a Tiszántúlon, mert itt található öntözött területeink és rizstelepeink túlnyomó többsége. A telepek jó részét szikes talajon rendezték be. így a tiszántúli rizstelepek öntöző- és csurgalékvizeinek vizsgálatát folytatva újabb 38 öntöző- és 59 csurgalékvíz kémiai analízisét végeztük el [3]. A vízmintákat az előző közleményben szereplő öntözőtelepekről gyüjtöttük be [4], Az öntöző- és esurgalékvizeket 1956-ban annak megállapítása céljából vizsgáltuk, hogy a vizek útjuk folyamán kémiai összetételükben milyen mértékben változnak. Ezért az öntöző- és lecsapoló csatornák különböző helyeiről vízmintákat vettünk. A dolgozatban csak három öntözőtelepről származó vízminták vizsgálati adatait közöljük és tárgyaljuk, de megállapításaink a többi vizsgált telepekre is vonatkoznak. Kísérleti rész Vizsgálatainkat a Kettős-Körös vízkivételéhez tartozó békési Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdaságában, a tiszai vízkivételhez tartozó Kunmadarasi Állami Gazdaságban és a Nyugati Főcsatornából táplált hortobagy-szásztelekí talajjavításos rizskísérleti telepen folytattuk. Békési Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdasága. A vízmintavételt itt 1956. VII. 12-én, a mellékelt grafikon (1. ábra) felső részén feltüntetett kis rajz szerint végeztük. Az öntözővízmintát a mintegy 3 km hosszúságú főcsatornából, a körösi vízkivételből (ö. I.), a csatorna középső szakaszából (ö. II.) és annak végéről (ö. III.) vettük. Csurgalékvízmintákat a telep főlecsapolójából — két helyen (es II. és es. III.) — és egy másodrendű vízgyűjtő árokból vettünk (es. I.) A főcsatorna öntözés szempontjából kedvező és kedvezőtlen összetételű talajokon halad keresztül. Ez a mozaikszerű talajtakaró mezőségi, degradált mezőségi talajt tartalmaz, megtalálható itt továbbá a mésztelen szikesektől a meszes, erősen lúgos szikesekig terjedő változatos skála is. A telepen előforduló szikesek kötöttségi száma (Arany szerint) a 0—20 cm-es rétegben a könnyű vályog (35) és a nehézvályog (48) között ingadozik. A mélyebb szintekben ez a szám eléri a 60—70-es értéket is. A vízminőségi vizsgálatok eredményeit szintén ugyancsak az 1. ábrán tüntettük fel. Figye1. ábra. Öntöző- és csurgalékvizek a békési Tangazdaságban, a Kunmadarasi Állami Gazdaságban. Kationok, anionok, szárazmaradék, jelmagyarázat, ö = öntözővíz, cs = csurgalékvíz Abb. 1. Bewässerungs- und Überschussivässer in der Lehrwirtschaft in Békés und im Staatsgut von Kunmadaras. Kationé, Anioné, Trockenresidium. Zeichenerklärung : ö = Bewässerungswasser, es = Überschusswasser Fig. 1. Irrigation and excess waters at the Model Farm in Békés and at State Farm Kunmadaras. Cations, anions, dry material. Legend: ö = irrigation water, cs = excess water