Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata

32 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. öllős G.: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak vizsgálata leszívásnál éri el maximális értékét. A kút vízszintjének csökkenésével egyidejűleg tehát <p = k(H — hb) -» <p

ma

x = k-H értékhez. Ezzel egyidejűleg növekszik a szivárgási felület és maximumát a kúttalpig történő leszívásnál éri el : Fmax 2 r

u n (hk — hb), amikor hb = 0. A valóságban végzett szivattyúzásoknál a vízhozamgörbe nagy leszívásokhoz tartozó szakasza módosulhat. Különösen hosszúidejű szivatytyúzás mellett, a kút hatótávolságában beálló növekedés a kút vízhozamának csökkenését idézheti elő. Ugyanis a kút hatótávolságának növekedésével egyidejűleg a leszívási felület egyre laposabb lesz. Ennek következtében az egész szivárgási rendszer pillanatról pillanatra más és más dinamikai egyensúlyi állapotnak alávetett, aminek hatása természetszerűleg a kút vízhozamának megváltozásában is megnyilvánul. Ez a kérdés is további vizsgálatra szorul még. A szivattyúzás során a különböző sajátosságokkal rendelkező talajokban lejátszódó vízutánpótlódás folyamatának pontos ismerete nagymértékben elősegítené a vízhozamgörbére vonatkozó megoldatlan kérdések tisztázását. Összefoglalás Vizsgálataink során a kúthidraulika két alapvetőnek nevezhető kérdésével foglalkoztunk. Egyik a kútpaláston levő ún. szivárgási felület, a másik a kút vízhozamának kérdése. A tanulmány fontosabb megállapításai a következők : 1. A modellkísérleti adatok, valamint az elméleti megfontolások azt mutatják, hogy a kútpaláston levő szivárgási felület minden leszívásnál létezik. A kútpaláston kívül és az azon belül kialakuló vízszint egymástól való elszakadása a leszívás növelésével egyidejűleg növekszik. 2. A szivárgási görbék alakját, valamint a kútpaláston levő szivárgási felület nagyságát elsősorban a vízadó talaj szivárgás szempontjából mértékadó sajátosságai szabják meg. Van hatása a kútpalástnak és a kavicsszűrőnek is természetesen, de hidraulikailag megfelelő rnódon kialakított kútpalást esetén a döntő hatást a talajellenállás adja. 3. A valóságban végzett szivattyúzásoknál a leszívási görbe kútmelletti szakaszának egyértelmű meghatározhatósága érdekében a szívókúthoz legközelebb eső megfigyelőkutat r

0 -f- 40 cm távolságra javasoljuk elhelyezni. 4. A kútból a kivehető legnagyobb vízmennyiséget, modell esetében, teljes leszívásnál kapjuk. A bemutatott eredmények egynemű és izotróp talajbeli szivárgásra vonatkoznak. Inhomogén talajban történő szivárgási folyamatoknál a kapott törvényszerűségek a talajállapot sajátosságainak megfelelően kisebb-nagyobb mértékben módosulhatnak. Erre vonatkozólag a vízszintes rétegezettségű talajok egyik esetében némi tájékoztatást már sikerült kapnunk [5], Az inhomogén talajokban lejátszódó szivárgások tulajdonságainak részletes vizsgálatát a jelenleg folyamatban levő kutatási munkánk öleli fel. * Befejezésül köszönetet mondok Németh Endre tanszékvezető professzornak és Salamin Pál műegyetemi docensnek a tanulmány elkészítése közben nyújtott értékes tanácsaikért, Langmár József és Szólnoky Csaba laboratóriumi mérnököknek, továbbá Benedek István önálló tanszéki laboránsnak a kutatási munkában való szíves közreműködésükért. SZAKIRODALOM [ 1 ] Ehrenberger : Versuche über die Ergiebigkeit von Brunnen und Bestimmung der Durchlässigkeit des Sandes. Wien, 1928. Z. D. Ö. Ing. u. A. V. Heft. 9—14. [2] Hall P. : An investigation of Steady Flow toward a Gravity Well. — La Houille Blanche, 1955. Janv.

— Fev. No. 1. [3] Hansen, Vaughn E. : Unconfined Ground-Water Flow to Multiple Wells. Proceedings. ASCE, Vol. 78. Separate No. 142., 1952. August.., Dsc. No. 391. 1954. January. [4] Nahrgang G. : Zur Theorie des vollkommenen und unvolkommenen Brunnens. — Springer Verlag. Berlin (Göttingen) Heidelberg. 1954. [5] öllős G. : A talaj rétegződés hatása a kutakkal kapcsolatos talajvízmozgásra. Hidrológiai Közlöny, 1956. 4. sz. MCCJlEflOBAHHE flEEHTA KOJIOflUA H flBHWEHMfl nOTOKA 3A ErO CTEHKAMM r. 3AA3U1 B CTai-be pa36iipaiOTCH ABa OCHOBHMX Bonpoca niAj>aB.niiKii KOJiOAueB. nepBbiií H3 HHX T. H. (jwJibTpaUHOHHan n0BepxH0CTb, o6pa3yiomaHCH 3a CTeHKaMn KOJiOAua, BTopofí—

AeßiiT KOJioAiia. npHBeAeHHbie pe3yjibTaTbl OTHOCHTCH K (JmJlbTpaUHH B OAHOpOAHOM II H30Tp0nHOM rpyHTe. Ba>KHeiíiime BBIBOABI, NPIIBEAEHHBIE B CRATBE, cJie'Ayiomiie: 1. Ha ocHOBaHHii TeopeTimecKiix coo6pa>KeHiiH n AaHHbix no MOAeJiiipoBamuo MO>KHO cAejiaTb BMBOA, <JTO (JjHUbTpamioHHaH n0BepxH0CTb cyinecTByeT npu Ka>KA0M noHii>K6HHH ypoBHH rpyHTOBbix BOA B cjiyiae OTKAMKH BOABI H3 KOJIOAUA. CKAWA ypoBneß BOÁM B KOJiOAue ii 3a ero CTem<aMn B03pacTaeT OAHOBpeMeHHO c yBejiimemieM nomi>KeHiiH ypoBHH. flpouecc CKaiKii ypoBHeü npii6;iH>KeHHO BbipawiaeTCH cJieAyiomeíí 3aBHCHMOCTbK): RAE hk — hb — RNYÖHHBI BOABI 3a CTCHKAMH KOJIOAUA H B KOJIOAUE AO BOAOYNOPHORO CJIOH. BeJiHiiiHa K03(])imneHTa ,,c" nojiymuiacb paBHOö 0,501 no NCCNEAOBAHHHM. HO 3TY BEJIIMUHY HEJIB3H CIHTaTb nocTOHHHOü Ha ocHOBaHHii yieTa jiHTepaTypuHx AaHHbix M0Aennp0BaHiiií noAoöHoro xapaiorepa. ^JIÍI OAH03HawHoro onpeAejiemiH SToro Bonpoca Heo6xoAnMbi AajibHeiiuine noApoSHbie nccneAOBaHiiH. 2. OOpMa ^HJlbTpaaUOHHblX KpiIBblX II BejIHMHHa (JtHJibTpamiOHHOií noBepxHOCTii, 06pa3yK)ineiícH 3a CTCHKaMH KOAOAua, onpeAenflioTCH B nepBOií oiepeAii pacHGTHblMH (J)IIJIbTpaaHOHHbIMII CBOHCTBaMH BOAOHOCHOrO njiacTa. CTem<a KOJiOAua H rpaBiiiiHbiií ijjnjibTp KOHCMHO iiMeioT BJIHÍIHIIH, HO B cnynae niApaBjiimecKii cooTBeTCTByiouuiM 06pa30M o(})opMjieHHoro KOAOAua peiuaioiuee BJiiiHHiie nojiyiaeTca Hac^eT npoTiiBOAaBjieHii« rpyma. 3. B iiHTepecax 0AH03HaMH0r0 onpeAejieHim 6JIIIwaüiiiero K KOJIOAUV ynacTKa KpiiBOö noHiiwemifl ypOBHH rpyHTOBblX BOA SjlHWaíiUJIIÖ HaÖJlIOAaTeAbHblií KOJioAei; peKOMeHAyeTCH pacnoJiowaiTb Ha paccTOHHHH r

0 -f- 40 CM ÓT KOJiOAua (r

0 — paönyc BJIIIHHIIH KOJiOAna).