Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Molnár Lajos: Folyadékáramlások törvényszerűségeinek meghatározása elektromos analógia segítségével

Molnár L.: Kisminta elektromos analógia segítségével Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 309 módszert használnak, amely a Wheatstone-híd elvén alapszik. Az elektrotechnikából ismeretes, hogy ha négy ellenállást a 2. ábra szerinti módon négy­szögbe kapcsolunk és a négyszög a, b pontjánál elektromos áramot vezetünk a rendszerbe, akkor a c, d pontok között zérus lesz a feszültségkülönb­ség (a G galvanométeren át nem folyik áram, zé­rust mutat), ha az ellenállások aránya : fij R4 = i?2 R^i illetőleg «1 _ Ä, ß 2 /?4 Ezt a kapcsolást Wheatstone-hídnak nevezik és az elektromos méréstechnika egyik legfonto­sabb segédeszköze. Ezt a kapcsolást használjuk fel az elektromos modellben az ekvipotenciál ­Puc. 2. CxeMa coeduiienua Mocma Bumcmona Abb. 2. Schaltschema einer Wheats/one­Drücke Ohm törvénye értelmében a feszültségkülönb­ség arányos a két pont közötti elektromos ellen­állással : V = ÍR Tehát, ha megrajzoljuk valamelyik elektromos modellben az azonos elektromos ellenállású helye­ket összekötő görbéket, azok Ohm törvénye szerint megfelelnek az ekvipotenciálgörbéknek. Az azonos ellenállású görbéket viszont a Wheat­stone-híd segítségével egyszerűen megszerkeszt­hetjük a 3. ábra szerinti kapcsolás alapján, ame­lyet fémfóliás vagy áramvezető papiros modell esetén alkalmaznak. Az fi 1 (/fi 2 ellenállásarány a C érintkező el­mozdításával tetszőleges értékre állítható. A ta­pogató tűt (d pont) addig mozgatjuk a lemezen, amíg a lemezen kialakult fi 3/fi| ellenállás arány (az ábrán szaggatva bejelölve) meg nem egyezik a beállított R\fR 2 aránnyal, amelyet a G galvano­méter 0 állása jelez. Az R^jRo ellenállásarányt konstans értéken tartva megrajzolható a lemezen azoknak a pontoknak a sorozata, amelyekben a lemezen létrejövő, a felvíz felé eső fi 3 és az alvíz felé eső fi., ellenállások aránya állandó és megegye­zik az Ri/Rz ellenállásaránnyal. :!. ábra. Elektromos modell kapcsolási vázlata Puc. 3. CxeMa coedunenuH 3/ieKmputecKoü ModeAU Abb. 3. Schaltschema eines elektrodynamischen Modells A kapott pontokat összekötve az R l/R 1 ellen­állásaránynak megfelelő százalékos ekvipotenciál görbét kapjuk. Az fi,/fi 2 ellenállásarányokat meg­felelő lépcsőben változtatva megrajzolható az ekvipotenciál-görbék sorozata. Az elektrolitikus modelleknél ugyanezt a rendszert alkalmazzák, azzal a különbséggel, hogy az U egyenáramú áramforrás helyett váltóáramot, G galvanométer helyett egyszerűbb berendezések­ben fejhallgatót, modernebb és pontosabb készü­lékekben elektroncsöves erősítőt és varázsszemes indikátort használnak. A tapogatótűnek az elekt ro­litban történő elmozdításakor az ekvipotenciál­görbe pontjain a fejhallgatóban hallható búgásban minimumot észlelünk, varázsszemes készülék al­kalmazása esetén pedig a varázsszem szétnyílik. A Wheatstone híd alkalmazása az észlelést rendkívül egyszerűvé és pontossá tette. A Wheat­stone híd ugyanis az elektrotechnika legponto­sabb mérési módszereinek egyike. A Mélyépítési Tervező Vállalai geoelekl romos laboratóriumában főleg elektrolitos modellt alkal­mazunk. A síkáramlási problémák megoldására szolgáló modellt egy 5 cm vastag 100X150 cm alapterületű márványlapra helyezett csiszolt tü­körüveglapon készítjük el. A márványlap vasvázon nyugszik és csavarok segítségével szintezőműszer­rel nagy pontossággal vízszintesre állítható. Az üveglemez és a márványlap közé milliméter papírt helyeztünk, amelyen az észlelt pontok koordiná­tái leolvashatók. Újabban pantográfot szereltünk a modell fölé, amely az észlelések rögzítését nagy­mértékben meggyorsítja. Az ekvipotenciál gör­bék kitapogatására szolgáló tű vékony üvegcsőbe forrasztott vörösrézdrót. A jelzést varázsszem végzi, amely előtt két fokozatú rádiócsöves erő­sítőt alkalmaztunk. A felvíz és az alvíz felől hangfrekvenciás áramot adagolunk be, amelyet elektronikus generátor állít elő. A 100x 150 cm területet teljesen kihasználó modell esetén a mű­tárgy közelében a tapogatónak az ekvipotenciál­görbétől történő 1 mm-es elmozdulását a műszer már jól észrevehetően jelzi (4. ábra). A külföldi kutatók az újabb készülékek ter­vezésénél arra törekszenek, hogy a mérési időt

Next

/
Thumbnails
Contents