Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Hortobágyi Tibor: A Hortobágyi Halgazdaság I–II. és VII. számú halastavai algáinak kvantitatív vizsgálata

Hortobágyi T.: A hortobágyi halastavak algái Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 305 lacustris var. hungarica llort., im Frühling die Ankistrodesmi und Oocystes, im Sommer die Dyctiosphaeria und Oocystes

, im Herbst die Ankistrodesmi und Dyctiosphaeria erwähnenswert. Die Chlorophyceae bieten hier mit Ausnahme des Frühlings eine wesentlich wertvollere und grössere Nährstoffmenge als im Teicli I

—II. Die Conjugatophyceae gelangen auch hier nur im herbstlichen Plankton zu grösserer Bedeutung. Die Bacillariophyceae sind gleichfalls die dominierenden Organismen der Winterperiode, doch im Gegensatz zum anderen Fischteich gehören sie auch in den anderen Jahreszeiten zu den wichtigen Pflanzen. 2. Es vermehren sich in erster Reihe im Winter die Bacillariophyceae und Chlorophyceae, im Frühjahr die Bacillariophyceae und Euglenophyta, im Sommer die Cyanophyta und Chlorophyceae, im Herbst die Chlorophyceae und Euglenophyta. 3. Im Jahresmasstab sind die Chlorophyceae und Cyanophyceae die führenden Stämme. Die summierte Literzahlkurve weist zwei Maxima auf : ein kleineres im Sommer und ein grösseres im Winter. , 4. Die Lebensgemeinschaft im Fischteich VII ist vielfältiger, abwechslungsreicher und dabei weit ausgiebiger als im Fischteich I

—ff. Die Literzahl des Teiches VII beträgt im Jahresmittel 12 339 650, also mehr als das Dreizehnfache des Literdurchschnitts im anderen Teich. 5. Die zehn bedeutsamsten Pflanzen sind in der Tabelle auf S. 299 zusammengestellt, u. zw. 1 Cyanophyceae, 3 Euglenophyceae und 7 Chlorophyceae. Die Pflanzengemeinsohaft hat also eine günstigere Zusammensetzung als im anderen Teich. 6. Während im Teich I

—II die 10 häufigst vorkommenden Organismen 52% der Algen ausmachen, stellen sie in diesem Teich 88,88% dar. Die zwei Algenarten mit der höchsten Literzahl ergeben 82,6% der gesamten Pflanzen. 7. Im Fischteich VII lebt die grösste Zahl der Spezies im Frühling und Sommer, die grösste Individuenzahl im Winter und im Sommer. Im Fischteich I

—II leben im Sommer die meisten Spezies und im Herbst die meisten Individuen. Die Spitzenwerte der Mengenkurven koinzidieren in keinem der Teiche, der Verlauf der qualitativen Kurven ist aber ähnlich. 8. Im Fischteich I

—II erachtet der Verfasser 4, im Fischteich VII 6 Spezies für coenobiont. Die Anzahl der coenophilen Spezies beträgt im Teich I

—II 29, im Teich VII hingegen 27. Von den coenobionten Algen kommt nur eine, die Trachelomonas bulla Stein em. Defl., von den coenophilen Spezies hingegen 19 in beiden Fischteichen vor. 9. Die quantitativen Untersuchungen zeigen einen scharfen Unterschied in der Lebenswelt der beiden Fischteiche und erklären auch den Unterschied im Ertrag der zwei Teiche. Eine eingehendere Beleuchtung dicsei' Frage wird die Aufgabe eines späteren Beitrages sein. II I It A

1 G A Z Í T Ä S Két hortobágyi halastó algáinak kvalitatív analízise c. cikkemben, amely a Hidrológiai Közlöny 1957. 1. számában jelent meg, az alábbiak javítandók: 4. oldal, jobboldali hasáb, felülről a 10. sorban: fordul elő két egymás utáni; ugyanitt az 5-ös szám helyesen 7. A 15. sorban: Három évszakban 2, két évszakban 2. A 27. sorban: Lyngbya ciircumcretát, L. limnetieát. 5. oldal, baloldala hasáb, felülről az 5. sorban: a VII. számúban 10. 7. sorban: nyáron 13. 5. oldal, jobboldali hasáb, felülről a 13. sorban: előfordul 5. 14. sorban: tóban 2. 16. sorban: télen 3. A 2. ábra a VII., a 3. ábra az I—II. sz. halastóra vonatkozik. A diagrammok melletti zárójelben álló számok az illető algacsoportban talált fajok számát jelzik. 13. oldal, jobboldali hasáb, alulról a 22. sorban: és 13 Conjugatophyceae. Beszámoló a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1957 évi működéséről A Szakosztály az elmúlt évben 5 előadóülést tartott. Május hó 14-én Fóris Gyula számolt be csehszlovákiai halászati tanulmányútjának eredményeiről. Június 28-án Szigyártó Zoltán előadása hangzott el „A hidrológiai kutatások matematikai módszerei" címmel. Az előadáson elhangzottak a Hidrológiai Közlöny 1957. évi 3. számában tanulmány keretében is megjelentek. Az őszi idényt október 22-én Oroszlány István előadása nyitotta meg. Az előadó vetített képekkel kísérte a Medjardah-völgy vízgazdálkodásával foglalkozó afrikai útibeszámolóját. November 19-én öllős Géza ismertette kísérleti munkájának eredményét a kútpalást melletti hidraulikai viszonyok részletes vizsgálatáról. A modellkísérletezés során részekre bontott kút alkalmazásával összehasonlította a kísérleti és elméleti leszívási görbéket, meghatározta a leszívási görbék alakját, kútpalástmenti hajlásszögét, a vízhozam és sebességeloszlási viszonyokat, továbbá a kapilláris sáv vízszállítását. Bodócs István „Gátszivárgási képletek kritikai vizsgálata" c. előadásában a Dupit-féle képlet levezetésével és a levezetésnél használt feltevések bírálatával foglalkozott. December 10-én Hartyányi• László ismertette a szarvasi ÖRKI kezelésében lévő kondorosvölgyi minta belvízgyűjtő területen folyó kutatómunka megszervezésének és végrehajtásnak kérdéseit, s beszámolt az eddigi belvízlefolyások által szolgáltatott eredményekről. A hozzászólók elismerésüket fejezték ki a kísérleti terület gondos, szakszerű megszervezéséért és kezeléséért. A Szakosztály előadóüléseit általában megfelelő érdeklődés kísérte. Az üléseken 30—35 érdeklődő rendszeresen megjelent. Sajnálatos azonban, hogy az egyetemi hallgatóság és a nemrégiben végzett mérnökök alig voltak képviselve az összejöveteleken. A Hidrológiai Társaságnak újra meg kell találnia a módját, hogy az elmúlt évek gyakorlatához híven soraiba tömöríthesse a fiatal érdeklődőket is. V. I.