Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Hortobágyi Tibor: A Hortobágyi Halgazdaság I–II. és VII. számú halastavai algáinak kvantitatív vizsgálata

Hortobágyi T.: A hortobágyi halastavak algái Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 295 Télen egyetlen faj igen kis példányszámban él. Tavasszal a fdnalas fajok emelkednek ki (Aphanizomenon, Anabaena, Oscillatoria), mert telepeik aránylág soksejtűek. Nyárra tovább szaporodnak a kékalgák, közülük is különösen a Merismopedia minim,a G. Beek : egyedszáma literenként meghaladja a 11 milliót. Fontos tag még az Oscillatoria tanuis Ag.: 54 000/1 és az Aphanizomenon flos-aquae (L.) Klebahn : 5000/1. A legtöbb lajt és a legtöbb egyedet nyáron találtam. • Kvantitatíve nyár és ősz között nagy a visszaesés. Őszkor az Oscillatoria temds var. natans Gom. a legjelentősebb. Talán a melegebb vizet kedvelő Merismopedia minima itt coenöbiont ; telepeik leginkább 4 vagy 8 sejtűek. Coenophil fajnak egyet sem tartok. Az I—II. sz. tóval összevetve, a VII. sz. tó Cyanophytái jelentősebbek; nyáron kulminálnak, őszre a fajszám visszaesik, míg az I—II. sz. tóban ősszel élt a legtöbb kékalga. A literátlag 2 888 925. 2. Euglenophyta A téli plankton nagyon gyér, literenként mintegy 200 szervezet mutatható ki, s ez 10 fajhoz tartozik. Tavaszra a fajok száma 30-ra, az egyedszám 105 100/1-re ugrik. Jelentős az Euglena haematodes (Ehr.) Lemm.: 40 000/1. Második a Lepocinclis fusiformis (Carter) Lemm. : 6000/1, harmadik a Trachelomonas granulosa Playf. 10 000/1, negyedik a Tr. volvocina Ehr.: 18 000/1. A Trachelomonasok összes száma 50 000/1, jobban elszaporodtak, mint a Phaeusok : 4000/1. Nyárra az ostorosok egyedszáma több, mint kétszeresre emelkedik : 255 400/1. A fajok száma is 30-ról 47-re ugrik. Az Euglenák literszáma ugyan 43 000/1-ről 17 000/1-re csökken, de a Lepocinclis texta var. salina (Fritsch) Popova: 12 000/1, a Phaeusok 55 000/1, a Trachelomonasok száma pedig 172 000,/1-re növekszik. Különösen nagy a Phaeusok elszaporodása. Kvantitatíve a Trachelomonas volvocina vezet : 76 000/1. Követi a Tr. fluviatilis Lemm.: 46 000/1, a Tr. granulosa: 30 000/1, a Phacus longicauda (Ehr.) Duj.: 17 000/1 és a Lepocinclis texta var. salina: 12 000/1. Az ostorosok őszre szaporodnak el leginkább : 762 150/1. Fajszámuk viszont 47-ről 26-ra apad. Az Euglenák száma emelkedik, a tavaszi egyedszámmal csaknem azonos: 42 000/1. A Lepocinclisek erősen meggyérülnek. A Phaeusok literszáma is kisebb : 37 000. A legnagyobb gyarapodást a Trachelomonasok mutatják : 681 000/1. Közülük legtöbb a Tr. scabra Playf.: 471 000/1, a Tr. bulla Stein, em. Defl.: 107 000/1. Az egész évet nézve, az Euglenophyta legjelentősebb genusa a Trachelomonas: literátlaga 225 750. Követi az Euglena: 26 000/1, majd a Phacus: 23 750/1. A legtöbb szerves anyagot az eurytherm Trachelomonas scabra adja, amely őszszel éri el maximális egyedszámát. A tél kivételével élő Tr. bulla ugyancsak ősszel kulminál, s a második helyet foglalja el. Harmadik az eurytherm s a nyáron elszaporodó Tr. volvocina. Az ugyancsak eurytherm Tr. granidosa a negyedik. A Trachelomonasok a nyári, különösen pedig az őszi hónapokat részesítik előnyben. Az Euglenák megjelenése a halastóban nagyon rapszodikus, ami coenoxen jelleg. A Phaeusok nyáron virulnak. Legismertebb a melegebb időben elszaporodó Ph. longicauda, a tél kivételével gyűjthető Ph. Soói Hort., az eurytherm Ph. Jávorkae Hort, és Ph. pyrum (Ehr.) Stein. A sorrend egyben jelentőségüket is tükrözi. A VII. sz. tóban coenobiont fajnak tartom a Trachelomonas scabrát és a Tr. bullát. Ha összevetjük a VII. sz. tó ostorosait a másik tó Flagellatáival, látjuk, hogy a fajszámok téltől nyárig emelkednek, nyártól pedig apadnak. Az I—II. sz. tóban a literszám nyárig emelkedik, innen őszig stagnál, majd csökken. A VII. sz. tóban az emelkedés őszig tart s éppen a nyár és az ősz között a legerősebb az elszaporodás. A VII. sz. tó ugyan 8 fajjal többet mutat fel, azonban egyedszáma szegényebb. Az I—II. sz. tó literátlaga 300 655, a VII. sz. tóé 280 712. 3. Pyrrophyta 3 fajt figyeltem meg nagyon kis példányszámban. Mind coenoxenek. 10. ábra. A VII. számú halastó szervezeteinek literszáma az egyes algacsoportokban Puc. 10. Kowiecmoo omdenbnux epynn anbe e numpe eodbt pbiöHoeo npyda VII. Abb. 10. Literanzahl der Organismen für die verschiedenen Algengruppen im Fischteich VII