Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata
öllős G.: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak vizsgálata Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 29* változása, már csak kismértékű. Vizsgálatainknál, amint a 2. ábra mutatja a hbjH = 0,1 (s = 45,96 cm) és hbjH = 0 (s = 50,00 cm) esethez tartozó leszívási görbék között számottevő eltérést már nem tudtunk észlelni. A leszívási görbékre vonatkozólag számszerű értékeket a 2. táblázat ad, ahol az előállított s leszívásokhoz, a kúttól különböző r távolságokban levő h leszi vási-görbeordináták adottak. Ezek az ordináták a kúttalp szintjének megfelelő magasságban levő réteg feletti vízszintmagasságokat jelentik. A közölt modellkísérleti adatok teljes bizonyossággal mutatják a kútpalást melletti vízszintek elszakadásának bekövetkezését. Mégis a következőkben két fényképfelvétel alapján szeretnénk további bizonyítékot szolgáltatni arra nézve, hogy a kútpalást mentén az ún. szivárgási felület valóban létezik. Mindkettő teljes leszívási állapotra vonatkozik, amikor tehát hb = 0. A modellt úgy képeztük ki, hogy a kút terét elülről elhatároló oldalfal eltávolítható. Ilymódon láthatóvá válik a talajból a kútpaláston keresztül való szivárgás. A 2. fényképen a szivárgó víz csillogása alapján meghatározható a szivárgási felület felső határoló élének mérete (hk). A 3. fényképen bemutatjuk ugyanerre az esetre vonatkozólag a medence üvegoldalfala menti — színeződi. fénykép. Teljes kútbeli leszívásnál az áramvonalak a szivárgási felület magasságában futnak rá a kútpalástra <t>omo 3. npu noAHOM noHuxceHUU ypomn AUHUU mona exodnm na cmew<y KOAOdifa na ebicome (ßuAbtnpaquoHHOü noeepxHocmu 111. 3. Stream lines pertaining to full drawdown join the ivell mantle in the height of the percolation surface (J)vi{>;m?mt>djv ÍJ! 0 2. fénykép. A kút terét elülről határoló oldalfal levétele után látható a teljes leszívás esetén létező szivárgási felület 0omo 2. riocAe CHamun öoKoeoü cmeuKu, oepajicdawufeü cnepedu npocmpancmeo KOAOdya, eudna (ßuAbmpaifuoHHCÍH noeepxHoemb, cyiifecmeyiouian e CAynae rwAHOzo IIOHUjicenun ypoeHH epyHtnoebix eod III. 2. Removal of the front wall bounding the well interior reveals the percolation surface occurring at full draivdown in the ivell anyaggal láthatóvá tett — szivárgási áramvonalakat. Amint látható, az áramvonalak a valóban létező szivárgási felület magasságában metszik a kútpalástot. Az áramvonalak tehát teljes leszívás esetén sem sűrűsödnek a kúttalp közelében, mint ahogy a hk = hb feltételezés helyességének bekövetkezése során lenni kellene. * Az eddigiekben a modellkísérlet adatai alapján rámutattunk a kútpaláston levő szivárgási felület létezésére és kialakulásának törvényszerűségeire. A következőkben elméleti úton kívánjuk bizonyítani a szivárgási felület létezésével és kialakulásával kapcsolatos megállapításainkat. Ennek érdekében az adott viszonyokra alkalmazzuk a potenciálelmélet néhány tételét. Az 1. ábrán a kútpaláston levő szivárgási felület létezése esetén a leszívási görbe A pontban metszi a kútpalástot. A kútban a vízszín B pont magasságában van. C pont a kút talppontmagasságának felel meg. Ha feltételezzük, hogy a kútpaláston a BC vonal mentén a kútpaláston belül a piezometrikus nyomások azonosak, akkor a BC távolság közelítőleg potenciálvonalnak tekinthető, a kút víztükrének magassága által meghatározott potenciálértékkel. A szivárgási áram vonalaknak tehát erre a vonalra merőlegesen kellene kifutniok. A vonal mentén z irányban (a kút tengelyvonalának irányában) sebességváltozás nem lép fel :
