Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Szabó László: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megelőző időszak vízterhelésével

272 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Szabó L..: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése 7. ábra. A felső 5 cm-es talajréteg mért nedvességtartalma és a talajnedvesség mutatószámának értékei Puc. 7. H3MepeHHoe BJiarocoaepwaHne BepxHero 5 CM-oro CJIOÍI noMBbi n BCJinmiHbi noKa3aTe;ui BJia>KHOCTH nOMBbI Fig. 7. Measured moisture content of the 5 cm soil layer and index values of soil moisture tározott vízoszlopmagassággal is definalható. Ezért meteorológiai és nedvességtartalmi adatainkból a talajnedvesség mutatószámának a vizsgálat helyére érvényes értékei számíthatók, ill. az eddig használt számítási eljárások alkalmazáshatósága ellenőrizhető. Kísérleti területünkre az (1)—(7) képletekkel meghatároztuk a talajnedvesség mutatószámának értékeit. A kísérleti tér kis alapterülete miatt a lefolyási idő folyamán benedvesedő talaj réteg mélységét 5 cm-re vettük fel. Tekintettel arra, hogy a közölt képletekkel számított mutatószámok az 5 cm-es talajréteg nedvességtartalmától igen eltérő értékeket szolgáltattak, az eltérések vizsgálatára meghatároztuk a talaj fontosabb vízgazdálkodási határértékeit. A vizsgálatok szerint a szabadfelszínű talajréteg a vízzel való teljes telítettség állapotát esőzés és hóolvadás esetén sem éri el, továbbá a nedvességtartalom a vizsgált 5 cm-es talajrétegben nem fagyott talajnál 10,5 mm-nél, fagyott talajnál 25,0 mm-nél, és felülről olvadó talajfagynál 16,0 mm-nél nagyobb értéket nem vehet fel. Az előző határértékek figyelembevételével a (2ja) képlettel számolt mutatószámok a vizsgált talajréteg nedvességtartalmát már jól követik (1. 7. ábra). A vízgyűjtőterek talajának különböző fizikai tulajdonságai miatt a talajnedvesség számításához általános érvényű képletet nem adhatunk. Azonosnak minősíthető fizikai sajátságok esetén is az egyik vízgyűjtőtérre meghatározott összefüggés a másik vízgyűjtőtérre megbízható értékeket csak közel azonos lefolyási idő esetén eredményezhet. A talajfelszín állapotának az évi szabályos változása (1. Salamin [16]), vagyis a talaj fedettsége, a talajvíz elhelyezkedése, a talajfelszín állapota és itt elsősorban a talajfagy és annak mélysége a talajnedvesség mutatószámának az értékét erősen befolyásolja. Ezért az egyes időszakokra meghatározott összefüggések más jellegű időszakokra' nem érvényesek. A (2) képletben k értékének nagysága és az összegező képletekben az egyes időközök csapadékösszegének együtthatója arányos a lefolyási idővel és a talaj víznyelőképésségével. Ezért nagyobb vízgyűjtőtereknél a talajnedvesség mutatószáma nem csak közvetett úton, lefolyási vizsgálatokból, hanem kis alapterületű kísérleti terek talajának nedvességtartalmi megfigyeléseiből közvetlen úton is meghatározható.