Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata

öllős G.: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak vizsgálata Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 27* szivárgási modell (1. fénykép) adott lehetőséget. A modell körszektor alaprajzú. A kút tengely­vonalán átmenő meridiánsíkoknak megfelelő ol­dalsó határolófalak által közrezárt szög 60°. A kísérleti teret a kút tengelyvonalától 150 cm-re levő, porózus betonból készült, ún. vízbevezető fal határolja el. A szektortér közepén helyeztük el az r u = 2,8 cm sugarú porózusbeton kutat. A modellbe egy­nemű talajt építettünk be. A zavartalan talaj­vízszint magassága a vízzáró talajrétegnek meg­felelő medencefenék felett H = 50 cm volt. Vizs­gálatainknál vízhőmérséklet-szabályozót alkal­maztunk. Ez lehetővé tette azt, hogy a modellen átszivárgó víz hőmérséklete nagyobb a levegő hőmérsékleténél. A víz lehűlési folyamata alatt a vízből levegő nem vált ki és így a talaj vízáteresztő­képessége állandó maradt. A modellkísérlet alapján kapott leszívási gör­béket a szívókút körüli megfigyelőkutakban levő vízszintek adatai szolgáltatták. A vízszintek mé­rése elektromos mérőtűkkel történt. Ellenőrzés céljából metszésbe hoztunk minden azonos értékű potenciálvonalat a hozzátartozó piezométeres nyo­mómagasság szintjén átmenő vízszintes egyenes­sel. A kapott metszéspontok a mérőtűk adataiból meghatározott leszívási görbéken helyezkednek el. A kút vízhozama a kút vízszintjének rögzíté­sére szolgáló vízszintszabályozó bukóélén átjutó víznek felel meg. A kútpaláston levő szivárgási felület A leszívás megindítása után a talajban a vízszint, a szivárgási rendszer dinamikai sajátos­ságai által megszabott törvényszerűségeknek meg­felelően, a kút hatótávolságán belül az eredetileg statikus állapotú vízfelszín szintje alá süllyedt. Az előállított leszívások esetén bekövetkező hidrauli­kai viszonyokat a 2. ábra szemlélteti. A kút víz­szintjének magassági elhelyezkedését jelentő szám­értéket (s) az ehhez a leszíváshoz tartozó leszívási görbén is feltüntettük. Az ábra azt mutatja, hogy a kútpaláston belüli és az azon kívül kialakuló vízszintek elszakadnak egymástól. Az elszakadás 1. fénykép. A modell látképe. Jobboldalon a festékadagolók által láthatóvá tett áramvonalak, baloldalon a nyomás­táblák láthatók. A kút a szektortér közepén van elhelyezve. A felül elhelyezett elektromos úton működő mérőtűkkel a megfigyelőkutakban lévő vízszint meghatározható 0omo 7. Bud Mode/iu. Cnpaea eudHbi AUHUU mona, eu­3yajiu3upoeaHHbie c noMOUfbw nodanu KpacKu, c/ieea nbe30Mempmecme mpyőKU Ha docKe daanemin. Ko.iodeii pacnoAOJtceH e qeHmpe cenmopHoű riAOUfadu. C noMOUfbio BjienmpmecKux u3MepumejibHux UZJI, p acno AOMceunux ceepxy, onpedeAnemcn ypoeem eodbi e HaÖAwdameAbHOM KOAodife III. 1. View of the model. Stream lines visualized by the use of dyes can be seen to the right, while piezometer tubes mounted on the recording board are to the left. Electric recording points arranged overhead serve the measurement of water levels. The well has been placed at the center of a sector-shaped section Távolság a kút tengelyvonalától, [cm] 2. ábra. Az előállított kútbeli leszívások esetén kapott leszívási görbék Puc. 2. Kpusbie noHUMcemiH, rto/iyneHHbie npu omKaune eodbi U3 KOAOÖifa Fig. 2. Drawdown curves pertaining to actual drawdown from the well

Next

/
Thumbnails
Contents