Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Dvihally Zsuzsa–Pónyi Jenő: A Kistelek-környéki szikes vizek kémiai összetétele és crustacea faunája
Dvihally Zs.—Ponyi J.: A Kistelek-környéki szikes vizek összetétele Hidrológiai Közlöny 37. évi. 1957. 3. sz. 259 2. táblázat Kisteleki Nagyszéktó 1955. VI. 10. Nád-öv Káka-öv Nyílt víz PH 0 2 mg/l . . CO.,-- mg/l HCO3- mg/l 8,42 0,6 0 2421,8 9,78 1,4 280,9 1530,7 10,41 5,9 401,1 1 240,3 táblázat kisteleki halastóba ömlő kutak kémiai összetétele (abszolút mennyiség [mg/l]) Az ionértékek abszolút mennyiségei közötti ilyen nagymértékű eltérés azzal magyarázható, hogy a nagykiterjedésű, viszonylag sekély és ingadozó vízállású tavak esetében kicsi a horizontális keveredés és ezáltal a koncentráció kiegyenlítődés lehetősége, főleg a nádas részek szélfelfogó hatása miatt, s így a tó különböző mértékben koncentrálódott részekre tagolódhat, amelyekben a sótartalom abszolút mennyisége erősen különböző lehet, mint ahogy Woynárovich is rámutat erre [27|. A Nagyszéktavat a falu lakói régebben gyógyfürdőnek használták. Régi népi tapasztalatok szólnak egyes sziksós tóvizek gyógyító hatása mellett. Reuma, mirigydaganatok, bőrbetegségek gyógyít ása ismert tény fürdőkúrával. Straub János 1934 j ú niusában elemezte több alföldi szikes tóval együtt a Nagyszéktó vizét is. Eredményeit sókká csoportosított formában adja meg, de ionos formába átszámítva nem találunk lényeges eltérést a sók egymáshoz viszonyított arányában Straub eredményei és a mostani analízisek eredményei között. Straub a Nagyszéktavat jódos víznek minősíti. „.Jódos" elnevezés azokat a vizeket illeti, melyek literenként legalább 1 mg .J 2-ot vagy annak megfelelő értékű 1,18 mg NaJ-ot tartalmaznak. A Nagyszéktó NaJ-tartalma 1,890 mg/l, tehát több, mint a jódtartalmáról és gyógy hatásáról közismert Kakasszéki tóé, amelynek NaJ-tartalma 1,614 mg/l. A fenti vizek kémiai viszonyaira tehát a Na , C0 3 és HCO j domináló mennyisége a jellemző, míg a többi, alkotórész az előzőekhez viszonyítva elenyészően csekély mennyiségben szerepel. Az 1. ábrán fekete sávozással jelöltük azoknak a szikes vizeknek a diagramjait, amelyeknek domináló ionjaik a Na +, Mg , 11C0 3 (1. tábl. 6., 7., 8., 9.. 10. sorszám). Oa + + -ot és többkevesebb 01 -ot mindegyik víz tartalmaz. Ebbe a csoportba sorolható a község szélén elterülő Malom-tó (1. tábl. 7. sorszám), a pusztaszeri kis Halastó (1. tábl. 9. sorszám), a Kiskunfélegyháza környékén húzódó Péteri tó (1. tábl. 6. sorszám). Ilyen típusú vizeket hoz Kiskunhalas felől a kiskunfélegyházai tanyáktól É-ra fekvő nagy levezető csatorna (1. táblázat 10. sorszám) a Péteri tóba, valamint ide tartozik a kisteleki Halastó is (1 .tábl. 8. sorszám), amely a Budapest—Szegedi vasútvonal és a falu között húzódik kb. 60 hold nagyságban. A Halastó kémiai viszonyait a bele ömlő artézi kutak erősen befolyásolják. A kutak vize az első vízelzáró réteg alól származik, tehát kémiai összetételük más, mint a felszíni vizeké (3. láblázat). Árpád kút Malom kút Kishalast ó kútja pH 7,80 7,73 7,80 Lúgosság 5,24 5,85 4,95 Össz. kom. 14,00 13,51 7,05 Na+ + K+ ... 1 2,0 39,5 83,6 Ca++ 26,8 16,9 1,7 Mg+ + 44,7 48,5 23,1 co t— 0 0 0 HCO., 30,5 356,9 301,5 ci1,4 2,5 1,9 SO, 23,7 29,9 29,8 Összsótart .... 1 39,1 494,1 441,6 Az Árpád kút és a Malom kút Na' tartalma a Mg + + tartalomhoz viszonyítva kevés, így a tónak a D-i részén, ahova ezeknek a kutaknak a vize ömlik, szinten a Mg + + az uralkodó ion a Na +-mal szemben, míg a tó többi részén már a Na + van többségben. Az 1952-ben Darvas és Donászy (szóbeli közlés), ill. a szerzők által végzett analízisek [19] adatait összehasonlítva az ez éviekkel, azt találjuk, hogy elég jelentős eltérés mutatkozik az összsótartalom mennyiségében (4. táblázat), holott mindkét esetben a nyár folyamán '/. táblázat A kisteleki halastó vizének kémiai összetétele 11)52. VIII. 25-én pH 7,65 Lúgosság 4,69 Össz. kom 1,41 Na+ + K+ 39,2 Ca + + 16,1 Mg + + 39,8 co 3-- 0 HC0 3- 286,2 Cl" 4,0 SO,-- 4 6,9 Összsótartalom 412,3 történtek a vizsgálatok, azonban a sók egymáshoz viszonyított mennyiségében nincs jplentős eltérés. A „Bikalegelő"-nek nevezett területen található vadvizekre a Na 4', Mg , HC0 3 mellett a CO.,- tartalom is jellemző (1. tábl. 11. sorszám, 1. ábrán sűrű sávozás). Végül pontozva jelöltük az 1. ábrán azoknak a vizeknek a diagramjait, amelyek a vizsgált területen fekszenek ugyan, de nem szikes jellegűek (1. tábl. 12., 13., 14. sorszám). Az anionok közül a HCO s a domináló, azonban kb. egyenlő mértékben van jelen a Na"' mellett a Ca' " és Mg+ + is. A vizsgált terület Crustacea-inak- jellemzése A nagy mennyiségű anyag feldolgozása után megállapítható volt, hogy 83 rákfaj, ill. alfaj került elő Kistelek környékéről. Megoszlásuk
