Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Csajághy Gábor: A Maros iszapjának vizsgálati eredményei

2J/-2 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Csajághy G.: A Maros iszapjának vizsgálati eredményei tulajdonságoknak hatása, hanem a termikus viselkedésére is. A nagyobb üledéktérfogat, duzzadásfok, képlékenysiégi szám azt jelenti, hogy az iszap a használatra kész állapotban több vizet tud megkötni, tehát nagyobb a vízkapacitása. A nagyobb vízkapacitás pedig nagyobb hőtartóképességet és kisebb hővezeitőképességet jelent, és megfordítva: a kisebb hőkapacitás megnövekedett hővezetőképességet eredményez és ezáltal erőteljesebb hőátadást tesz lehetővé az iszapgöngyölés, vagy az iszapfürdő alkalmával. Szemcseösszetétel (diszperzitásfok) A szemcsenagyság azért fontos, mert a reakciók a szemcsék határfelületei mentén játszódnak le, a határfelületet pedig a szemcsenagyság szabja meg. A homoknak, amelynek szemcséi 2—0,2 mm nagyságrendűek, közepes átmérője 0,53 mm, a fázishatárfelülete 44,6 cm

2 grammonként. Az ún. nyersagyag-frakció szemcséi 0,002—0,000001 mm nagyságrendűek és közepes átmérőjük 0,0000077 mm, a fázishatárfelülete már 299 m

2 grammonként. Tehát 1 gramm nyersagyag szemcséinek a felülete 67 000-szer nagyobb, minit 1 gramm homoké. A Maros iszapjának szemcseösszetételét az alábbi táblázat tünteti fel. Durva homok 0.5 mm-nél nagyobb 0,5—0,2 mm-ig 0,0 °/„ 0,1 ,, 0,1 •/. Finom homok 0,2 —0,1 mm-ig 0,1 —0,05 0,05—0,02 0,3 •/. 3,5 ., 28,3 ., 32,1 •/„ Iszap 0,02 —0,01 mm-ig 0,01 —0,005 0,005—0,0002 29,4 °/o 17.0 ,, 12,6 ,, 59,0 •/. Xyersagyag 0,002 mm-nél kisebb 8,7 •/. 8,7 '/. A fenti összeállításból megállapítható, hogy a Maros iszapjának a. szemcseeloszlása igen kedvező. A jó minőségű peloidban az ún. iszapfrakcióknak, azaz á 0,02 és 0,002 mim szemcsenagyság közti résznek kell túlnyomó mennyiségben lennie, 0,2 mm-nél nagyobb szemcséjű anyagot lehetőleg nem szabad tartalmaznia, sőt még a finom homok frakció 0,2 és 0,05 mm közötti részéből is csak kisebb mennyiség lehet benne. Ennek a követelménynek a Maros iszapja eleget tesz. Főtömegét az iszap és a még ennél is finomabb szemcséjű nyersaigyag-fraikció alkotja, a finom homoknak a kedvezőtlenül ható durvább része csak alárendelt mennyiségben van meg Íbenne és a káros, 0,2 mm-nél nagyobb szemcsenagyságú rész úgyszólván teljesen hiányzik. A slikkek szemcseösszetételére éppen az jellemző, hogy az iszap- .és a nyersagyag-frakciónak a haennyisége nagyobb, mint az összes többié. Összehasonlítva a Maros iszapjának a szemcseösszetételét ismert külföldi iszapokkal, megállapítható, hogy a diszperzitásfok tekintetében olyan világhírű iszappal is felveheti a versenyt, mint a Fango di Battaglia. Maros I "Fango di iszapja Battaglia Durva homo

k 0,1 '/, | 0,8 "/„ Finom homok | 32,1 °/o 35,2 */o Iszap Nyersagyag A táblázat adataiból kitűnik, hogy a Maros iszapjában az előnytelen durva és finom homok mennyisége kisebb, viszont a hatásos iszap és nyersagyag mennyisége több, mint a battagliai fangóban. Termikus tulajdonságok A fajhő az 1 g anyag hőfokának 1 C°-kal való felmelegítéséhez szükséges melegmennyiség grammkalóriában kifejezve. A fajhő értéke a víztartalommal változik, ezért mindig meg kell adni azt is, hogy milyen víztartalmú anyagra vonatkoztatjuk. Az ásványi jellegű peloidok száraz anyagának a fajhője lényegesen kisebb, mint a vízé (a 15 C°-ú víz fajhőjét l-nek véve) és rendszerint 0,19—0,25 között szokott lenni. A Maros iszapjának a fajhője használatra kész állapotban, tehát 48,7% víztartalomnál: 0,61 kalória, a száraz anyag fajhője: 0,25 kalória. Hőkapacitás. A peloidok szempontjából nem annyira a súlyegységre, hanem inkább a térfogategységre vonatkoztatott fajhőnek: a hőkapacitásnak nagy a jelentősége. Ez az a hőmennyiség, amely szükséges ahhoz, hogy 1 cm

3 anyag hőfokát 1 C°-kal felemelje. A hőkapacitás számszerűleg egyenlő a fajhő és a fajsúly szorzatával. A fajhőhöz hasonlóan a hőkapacitás értéke is növekszik a víztartalommal, de ennél nem olyan nagy a változás, mert a kisebb fajhőhöz nagyobb fajsúly tartozik, ezért az értékek a számításnál kiegyenlítődnek. A Maros iszapjának hőkapacitása 48,7% víztartalom mellett: 0,89 kalória. A száraz anyag hőkapacitása: 0,65 kalória. Hővezetőképesség. Hővezetés alatt a hőátadásnak azt a fajtáját értjük, amelynél a hőátadás a részecskék elmozdulása (konvekció) nélkül történik. A hővezetőképesség az a grammkalóriákban kifejezett melegmennyiség, amely másodpercenként a közeg 1 négyzetcentiméterén keresztülhalad, ha rá merőleges irányban a hőfok centiméterenként 1 C°-kal csökken. A hővezetőképesség is változik a víztartalommal, de nem egyértelműen. A peloidok hővezetőképessége 0,0010 és 0,0030 köziött szokott lenni, a konvekciómentes víz hővezetőképessége pedig 0,0013. A konvekciómentes vízhez viszonyítva a peloidokat két csoportba oszthatjuk' az egyik csoport az, amelynek a hővezetőképes30,0_'/. j 52,9 //. 8,7 »/. I 11.1 '/»