Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Bözsöny Dénes: Kísérletek a Venturi-csatornával

156 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Bözsöny D.: Kísérletek a Venturi- csatornával A méretarányhatás kérdésének vizsgálatánál három tartományt különböztethetünk meg : az első tartományban a méretarányhatás okozta eltérés azonos nagyságrendű a mérőeszközeink és a mérési eljárásunk során elkövetett hibával. Tehát gyakorlatilag az ún. mérési hibától nem is különíthető el. Ez az abszolút méreteknek és a méretaránynak az a tartománya, ahol a két főerőn kívül működő egyéb erők hatása nemcsak a valóságban, de a modellben is elhanyagolható és így a méretarányhatás gyakorlati szempontból nem torzítja el a jelenséget. A valóságra való következtetésnél eredményeinket nem kell korrigálni a méretarányhatás értékével; a második tartományban a méretarányhatás torzítja a jelenséget. A torzítás azonban csak mennyiségi változást okoz, minőségit nem. A valóságra való következtetésnél eredményeinket a méretarányhatás értékével mennyiségileg kell korrigálni; a harmadik tartományban a méretarányhatás nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg és megváltoztatja a jelenséget. Ez rendszerint olyankor fordulhat elő, ha a modell méretei a valósághoz képest igen kicsinyek, tehát a méretarány számértéke nagy. Dr. Mosonyi Emil akadémikus fent röviden ismertetett előadása és szóbeli útmutatása alapján végezte el az Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszéke először a Venturi-vízmérő csatorna mikromodell kísérletét, amelyet más jellegű kísérletek is követnek. 31. A mikromodell kísérlet leírása A jelen tanulmány első részében ismertetett kísérletet fogadtuk el alapkísérletnek és így ez volt az 1 : l-es modellünk. Ehhez viszonyítva végeztük el az összehasonlításokat. A mikromodellt két méretarányban készítettük el. A modellek adatai a következők : Méretarány : (1 : X) Csatorna hossza Csatorna szélessége (&

t) Csatorna mélysége Toroknyílás (b

2) m = bjb

l Qmax v^ 1 : 1 5 0,2 0,3 0,09 0,45 30 1 1 : 5 m 1 m 0,04 m 0,06 m 0,018 0,45 lit/s 0,5 lit/s 55,8 m m m m 1 : 10 0,5 m 0,02 m 0,03 m 0,009 m 0,45 0,1 lit/s 316 Az alap kísérletet a laboratórium nagy üvegcsatornájában beépített facsatornában végeztük el. A szükséges vízhozamot a laboratórium szivattyú berendezése szolgáltatta. Az 1:5 és 1 : 10 modellek a laboratórium vízrendszerétől teljesen függetlenül működtek. A szükséges vizet a vízvezetékből vettük le. Természetesen gondoskodnunk kellett a vízvezetékből érkező vízhozam változásának a kiegyenlítéséről. A kiegyenlítést túlfolyóval ellátott kis magastartállyal oldottuk meg. A kísérlet megkezdése előtt a berendezést gondosan vízszintesre állítottuk. A kis magastartályon keresztül a csatorna végéhez épített mérőberendezésen keresztül — mely egyben a csillapító tér szerepét is betöltötte — vezettük a vizet a Venturi-vízhozammérőhöz. 20 10 20 S0 22. ábra. Vízhozam görbe alakulása különböző méretarányú Venturi-vízhozammérö csatorna esetén Abb. 22. Verlauf der Durchflusskurve bei verschiedenartig verkleinerten Venturikanälen Fig. 22. Discharge curve with Venturi-meters variously scaled A vízhozam durva beállítását az üvegcsatorna végéhez szerelt Thomson-rendszerű mérőbukón végeztük, míg az adatok feldolgozásánál a csatorna végén kifolyt és köbözéssel meghatározott vízhozamot vettük figyelembe. Köbözésre két literes menzurát használtunk. Az átfolyó vízhozam helyes értékéül az ismételt mérések számtani közepét fogadtuk el. Az átszámítást Eroude törvénye alapján végeztük. A kísérlet során a Venturi-vízmérő csatorna vízhozamgörbéjét vizsgáltuk meg. Mindhárom modellből meghatározott vízhozam görbét mutat a 22. ábra. A kísérlet megkezdése előtt gondosan zsírtalanítani kellett az üvegfelületeket, hogy helyes értéket kapjunk, vagyis az érdességi viszonyok megfelelőek legyenek. Az 1—4. fényképek A = 5 és X = 10 kicsinyítésű modellről készültek. A Venturi-szűkület plexi üvegből készült, így a folyadék felszín alakulása a teljes hosszmetszetben megfigyelhető. Az adott méretek mellett még nem volt tapasztalható méretarányhatás a vízhozamgörbe szempontjából. Tehát az ilyen kisméretű .Venturicsatorna felhasználható hitelesítésre , clZclZ 3/ Q-görbe meghatározására. Véleményünk szerint további kicsinyítés már mérhetőleg megemelné a vízhozamgörbét és ezzel jelentkezne a méretarányhatás, tekintettel arra, hogy üvegnél simább felületet nem «tudtunk beépíteni. IRODALOM [1] Dr. Lászlóffy Woldemár : Nyílt csatornák vízszállításának mérése mederszűkítéssel. Vízügyi Közlemények 1935/4. Budapest. [2] Dr. Németh Endre : Az öntözővíz mérésére szolgáló korszerű berendezések különös tekintettel a Ven-