Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Károlyi Zoltán: A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán
Károlyi Z.: A teljes és részleges hordalékmozgás a Dunán Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 137 Körnung des von oben mitgeschleppten Geschiebes allmählich feiner wird. 3. Zwischen Stromkilometer 1766—1521 eine Strecke mit stabilem Bett und grober Deckschicht, das Geschiebe besteht selbst bei Hochwasser aus Feinsand, der Strom neigt nicht zur Mäanderbildung. 4. Zwischen Stromkilometer 1521 — 1430 ein Strecke mit veränderlichem Bett und starken Mäandern, Geschiebe und Bettmaterial haben hier die gleiche Körnung. Zwischen den Geschiebe Verhältnissen und dem morphologischen Charakter des Flusses besteht also eine enge Beziehung, woraus auch für den Entwurf von Flussregulierungen und Wasserkraftanlagen wichtige Schlüsse gezogen werden können. Investigation into Total and Partial Sediment Movement on the Danube by Z. Károlyi Hungarian sediment observations were carried out using an open-box type bed-load sampler which permitted the comparison of bed-load transport and bed material as far as their respective granulomctric distributions were concerned. On basis of these observations distinctions could bo made 1. as regards the width of the section of movement between a ) sectional movement and b) movement in the entire width of the bed, 2. as regards particle size, between a ) fine-grained or partial movement with the sediment in motion grained finer than the bed material and b ) full particle range, or total movement with identical grading of sediment and bed material. Nizery and Braudeau have shown the formula of Meyer —Peter to be invalid for the ease of fine grained or partial sediment movement. Main data of observing stations along the Danube are compiled in Table 1. Underlined names in Fig. 1. indicate the locations of individual stations. The inspection of Fig. 2. reveals a low-water effect, below which the bed-load and suspended sediment transport are minimum and arc reduced to an almost constant value sharply increasing as this value is exceeded. The average particle size of bed-load observed at different stations is plotted against discharge in Fig. 3., while variations in the average rate of sediment transport with discliargo and location along the watercourse are shown in Fig. 4. In so far as the granulometric analysis is concerned the Danube may bo divided into four different reaches : 1. Silting section between 1850 and 1810 km from the estuary. Sediment transport here usually includes the entire range of particle diameters. 2. Transition section of flatter slope between 1810 and 1766 km from the estuary. The particle size of sediment arriving from above gradually reduces along this section. 3. Section having a stable bod covered with a coarse grained top layer between 1766 and 1521 km from the estuary. The bed-load consists oven at times of floods of fine sand only. The river shows no tendency towards meandering. 4. Meandering section having a moving bed between 1521 and 1430 km from the estuary. Bed-load and bed material are identically graded. A close relationship has thus been established between bed-load conditions and the morphological character of the river, permitting important conclusions as to the design of river training works and hydroelectric power developments. A pozsonyi Vízgazdálkodási Kutató Intézet 1956. évi munkássága* Az Intézet ötletes megoldással egy kisebb, kereken 120 oldal terjedelmű kiadványban kivonatosan ismerteti mindazoknak a kutatásoknak eredményeit, amelyeket tudományos munkatársai az 1954. év folyamán befejeztek. Így a szakkörök áttekintő tájékozódást kapnak az Intézetben végzett kutatásokról, az elért eredményekről, és ennek alapján szükség esetén beszerezhetik az idevonatkozó részletesebb beszámolókat, jelentéseket, összefoglalókat, amelyeknek sajtó útján való közzététele általában nehezen megoldható és költséges. Az 1954. évi működésről szóló beszámoló 4 részre oszlik. Az I. rész a hidrológiai kutatást öleli fel. Itt Szolgay J. közli a Duna, a Labore és az Ung folyón, valamint a Duna szlovákiai mellékfolyóinak torkolati szakaszán végzett hordalékmérések eredményeit és feltünteti néhány folyó hordalékszállításának az 1954. hidrológiai évre meghatározott átlagértékét. Így eredményei szerint a Duna 1860 fkm-ben 1974 m 3/s átlagos évi vízhozam mellett a folyam által szállított hordalékmennyiség' 232,6 kg/s volt, a Vágón Vágsellyénél 85,1 m 3/s vízhozam mellett 1,6 kg/s, míg az Ungon Lekártnál 17,1 m 3/s átlagos évi vízhozam mellett 3,8 kg/s volt a szállított hordalék. Magyar szempontból is érdeklődésre számíthat a Csallóközben folytatott talajvízkutatásról Duba D. által közzétett beszámoló, de különösen az 1954. évi rendkí* Vtfskumny ústav vodohospodársky: Sborník vyskunmych prác «a rok 1054. Bratislava, 1956. vüli júliusi árvíz során végzett észlelések anyaga. A Dunából átszivárgó vízmennyiség meghatározására felhasználták az aszódi szivattyútelep és a belvízlevezető csatornákon levonuló vízhozamok adatait. Az első megoldás szerint 1948. januárjában 300 l/s/km volt az átszivárgó vízmennyiség, 1954. júliusában pedig 530 l/s, míg a második módszer 665 l/s/km mennyiségre vezetett, sőt a maximális érték 1000 l/s/km volt. Dr. Paci a Duna és mellékfolyói jégviszonyainak a vízlépcsők megépítése utáni alakulásával foglalkozik. Kutatásának eredményei szerint a Pozsony alatt tervezett vízlépcsőnek ugyan kedvezőtlen hatása lesz a jégviszonyok alakulására (gyakoribb beállás, könnyebb torlaszképződés), de a másutt üzemelő vízlépcsők tapasztalatainak felhasználásával ez a hátrány annyira csökkenthető, hogy nem lesz káros sem a műtárgyra, sem a jeges árvizek keletkezésére. Ennek érdekében nagy gonddal kell megépíteni a vízlépcsőt biztosító műveket, hqjvesen megválasztani a duzzasztó berendezést és jól megszervezni a különleges vízjelző szolgálatot. Dr. Fekete S. a szélvédő fasorok hatásával foglalkozik, majd a továbbiakban közölt párolgási térképen a szabad vízfelületek évi párolgását tünteti fel. A térkép a Rón-féle párolgásmérővel végzett észlelések alapján készült. Vitatható azonban annak helyessége^ vajon alkalmazható-e a Szlovákia területén működött 16 pá(Folytatása a 148. oldalon.)
