Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adataiés vízerőkészlete

Ilit Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Dórin Pavel: A Duna hidrológiai adatai és vízerőkészlete bemutattuk és az Alsó-Duna komplex kiépítésének közös megtervezése időszerűvé vált. A vízerőhasznosítás szempontjából az összes megoldás közül a Bazias—Braila közötti három vízlépcsős a legkedvezőbb, amely szerint az alábbi kiépítési lehetőségek adódnak : a) a 141 m hosszú zuhatagos szakaszon csupán egyetlenegy vízlépcsőt építünk P

a = 2 200 000 kW-tal és E = 12,6 milliárd kWó/év termelésre, éspedig közösen a két szomszédos ország, Jugoszlávia és Románia. b) A bolgár—román szakaszon építünk ki közösen egy vízlépcsőt Svistovnál P

a = 1 200 000 kW-tal E = 7,3 milliárd kWó/év termelésre. Egy második megoldás előnyösebbnek tartja két egymásutáni vízlépcső építését Vidin fölött és Svistovnál, amelyek összesen valamivel kisebb teljesítményt és energiatermelést jelentenek,viszont ezáltal a duzzasztás által veszélyeztetett területek csökkennek. c) A román Duna-szakaszon csupán egyetlen vízlépcsőt tervezünk Braila fölött, amely normál évben P

a = 900 000 kW teljesítménnyel E = 5,6 milliárd kWó energiát termelhet. Az Alsó-Dunán a 3 vízlépcsős elrendezéssel tervezett rendszer jellemzői a következők : — Kiépítési teljesítmény P

a = 4 300 000 kW — Energiatermelés E = 25,5 milliárd kWó/év — Kiépítési szakasz L = 917 km — 3 tározómedence F = 6500 km

2 és 60 milliárd m

3 brutto duzzasztási térfogat, — a kiépítési teljesítmény üzemórái — közepes fajlagos kiépítési költség * = 35- = 550

0 YW ^

vagy Lev

a^ — az energia átlagos önköltsége V = —jjr = 0>028 (vagy Leva) 17. A tulajdonképpeni Duna mellékfolyók nélkül való teljes kiépítése A 4. táblázatban összeállítottuk az elméleti vízerőkészletek, a műszakilag lehetséges energiatermelés, továbbá a normális év reális energiatermelésének a jellemzőit Duna 3 főszakaszára vonatkozóan, és ezt hasonlítjuk a már kiépített, illetőleg kiépíteni tervezett vízerőművek jellemzőihez. Az egész Duna (Ulmtól Brailáig) reális energiatermelése 43,4 milliárd kW/év, vagyis az elméleti vízerőkészlet 59,29%-a. A Duna 3 főszakaszán a meglevő, építés alatt álló és tervezett vízerőművek kiépítési teljesítményeinek és a várható évi energiatermelésnek a viszonya megadja a vízerőművek kihasználási mértékét. A rendszer 22 erőműből tevődik össze. Ezek összes teljesítménye P

u = 7 346 000 kW, az átlagos évben termelt energia pedig E = 43,4 milliárd kWó/év. Az átlagos kihasználási óraszám tehát Tfl T = -p = 5908 óra. TH^POJlOrHMECKHE ßAHHblE H TM^POSHEPrETHHECKHE 3AnACbI PEKH ^YHAfl Ílpoífi. JJ. naeeA B cTaTbe rpa<})imecKH «aioTCfl cpeAHiie pacxo«« pei<H JUVHAII H ee Ba>KHeiiuiHx npiiTOKOB. 3TH aaHHbie pa3pa6oTaHbi amopoM Ha ocHOBaHHH 118 jieTHeü (1838— 1955) rHflpoMeTpHiecKOü CTaTHCTHKH. TeoperaHecKne 3anacbi rHflposHeprmi onpeAeJiiunicb TOJibKO fljia peKH flyHart c yieTOM Tpex xapaKTepHbix BCJIHHHH pacxoAOB, HMCHHO BejTHmiHbi cpe«HeMHorojieTHHX pacxoflOB, cpeAHer0A0B0r0 MHorojieTHiix pacxo/iOB 50%-HOH oőecneieHHOCTH H 95%-HOH oőecneieHHOcTH. CpeflHcTeopeTHqecKHe 3anacw rnAposHeprmi peKH flyHaii — 6e3 npHTOKOB — cocTaBjifliOT 8 355 000 KBT MOUÍHOCTH, T. e. 73,2 Mifjijinap,na KBH/rofl 3JieKTpo3HeprHH. ílpoueHTHoe pacnpe«ejieHHe STHX 3anacoB no rjiaBHbiM ynacTKaM peKH ílyHaii cjie^yiomee: Ha BepxHeM ^JyHae 36,48%; Ha Cpe^HeM flyHae 18,46%; Ha Hn>KHeM í(yHae 45,06%. TeopeTHHecKHe 3anacbi no MOU;HOCTH BMecTe c npHToKaMH cocTaBJunoT 37 855 000 KBT, a no BbipaßoTKe 3JieKTpo3HeprHH 331 MHJumapÄ KBM/roa. KpoMe TeopeTHMCCKHX BejIHHHH B CTaTbe «aeTCH H BeJlH^HHa TCXHIIMecKU HcnoJib3yeMbix ru/iposHepreTHiiecKHX 3anacoB, Äajiee NPUBOAHTCN H HHCJIEHHBIE BEJIHHHHBI MoinnocTeü 11 BbipaßoTKH ynce nocTpoeHHbix, CTponinnxcíi H 3anpoeKTHpOBa HHBLX ni AP 03JIC K'Tp O CTa HUH ii. Hydrographische Angaben und Wasserkraftvorräte der Donau Prof. Dr. Ing. Dorin Pavel In der Abhandlung beschreibt der Verfasser auf Grund der 118 jährigen (1838—1955) hydrographischen Statistik graphisch die mittleren Durchflüsse der Donau lind ihrer wichtigsten Nebenflüsse. Er berechnet den theoretischen Wasserkraftvorrat nur für die Donau und zwar unter Beachtung von drei charakteristischen Durchflussmengen. Es sind dies die langjährigen mittleren, die durchschnittlichen d. h. 50%-igen und für die 95%-ige Zeitdauer berechneten Durchflüsse. Die mittlere theoretische Leistung der Donau — ohno Zuflüsse — beträgt 8 355 000 kW, der theoretische Wasserkraftvorrat 73,2 Milliarden kWh/Jahr. Dieser verteilt sich folgendermassen auf die wichtigeren Strecken des Stromes: Obere Donau 36,48%; Mittlere Donau 18,46% ; Untere Donau 45,06%. Mit sämtlichen Zuflüssen beträgt der theoretische Wasserkraftvorrat des Donauraumes 37 855 000 kW und das theoretische Arbeitsvermögen 331 Milliarden kWh/Jahr. Die Abhandlung führt ausser den theoretischen Werten auch den technisch nutzbaren Energievorrat des Stromes, sowie die zahlenmässigen Leistungs- bzw. Energiewerte der bereits ausgebauten, in Bau begriffenen und projektierten Wasserkraftanlagen an.