Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Dr. Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adataiés vízerőkészlete
Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adatai és vízerőkészlete Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 129 kihasználás közepes hatásfoka csak rj a = 0,83-ra becsülhető. Az egyes vízerőművek összhatásfoka nagyobb teljesítményeknél és modern felszerelés mellett rj = 0,84 (hidraulikus hatásfok 0,96, turbinahatásfok 0,9 és elektromos hatásfok 0,97). Tehát a kiépítés közepes hatásfoka rj„ 77 ~ 0,70 és a műszakilag lehetséges kiépítés : — Kiépítési teljesítmény (ka = Pa/Pm = 1,25-nél) P a = 2 660 000 kW — A normál év közepes teljesítménye P m — 2 130 000 kW — Effektív lehetséges energiatermelés E = 8760 e P m = 14 milliárd kWó/év — Teljesítményszám (középérték) e — 0,75 A Felső-Dunán kiépített vagy építés alatt álló erőművek (mellékfolyók nélkül) az alábbiak : Kachlet : P a = 46 000 kW ; E = 280 millió kWó/év Jochenstein : P a = 140 000 kW ; E = 800 millió kWó/év Ybbs—Persenbeug : P a = 200 000 kW ; E = 1300 millió kWó/év Az osztrák folyószakaszon a két utóbbi erőművön kívül még további 12 művet terveztek, amelyeknek együttes kiépítési teljesítménye P a = = 1 760 000 kW, az évente termelhető energia pedig E = 10 500 millió kWó/év. A műszakilag kiépített vagy építés alatt álló kiépítési teljesítmény P a = 2 146 000 kW és a termelés normál évben E = 12,88 milliárd kWó/év. A műszaküag lehetséges kiépítéssel szemben a reális kihasználási szám 12,88 = iw = °' 9 2' az elméleti vízerőkészlethez viszonyítva pedig 12,88 rjcp 26,70 = 0,482. 15. A Közép-Duna Devintől Baziasig az elméleti közepes teljesítmény és a vízerőkészlet kereken a következő : P m = 1 543 000 kW ; E = 13,5 milliárd kW/év. A Közép-Duna szakaszainak kihasználási foka kisebb, mint a Felső-Dunán, mert a folyam ezen a szakaszon a magyar és jugoszláv mélyfekvésű területeken folyik keresztül, ahol a duzzasztási lehetőségek korlátozottak. Ezért r)a ~ 0,65, j] = 0,84 és 77a r) = 0,546. Ezek figyelembevételével a műszaküag lehetséges kiépítés a következő értékeket érheti el : — kiépétési teljesítmény (ka = Pa\P m = 1,2-nél) Pa = 1 010 000 kW — a normál év közepes teljesítménye P m = 842 000 kW — effektív lehetséges energiatermelés E - 8760 e P m = 5,5 milliárd kW ó/év. A Közép-Dunán még nem építettek ki erőműveket. Devin alatt, Bratislava közelében jelenleg a Hidroprojekt Bratislava tervez egy erőművet. Budapest fölött Nagymarosnál magyar részről, csehszlovák együttműködéssel egy második vízlépcsőt terveznek, míg a Budapest—mohácsi szakaszon további két vízlépcső van tervbe véve. Ennek a négy erőműnek, — az eddigi tanulmányok szerint — a kiépítési teljesítménye kereken P n = 900 000 kW és netto termelése a normál évben E ~ 5 milliárd kW ó/év. Mohácstól Baziasig jugoszláv részről kiépítési tervek még nem ismeretesek. Ezért tehát a Közép-Duna reális kihasználási számát 5,0qp = ' = 0,91-re becsülhetjük. 0,0 16. Az Alsó-Duna Az elméleti vízerőkészletet sokévi közepes vízhozamok alapján az Alsó-Dunára vonatkozólag Baziastól a Fekete-tengerig az előzőekben már kiszámítottuk. A jellemzők kerek számokban a következők : P m = 3 765 000 kW ; E = 33 milliárd kWó/év. A topográfiai, geológiai és vízrajzi viszonyok az Alsó-Dunán akiépítés szempontjából kedvezőek, úgyhogy rj a ~ 0,98 számolhatunk. A vízerőművek összhatásfoka a nagy gépegységeket figyelembe véve r) = 0,86. így elérhető az rj a rj = 0,843 érték. A műszaki kiépítés lehetősége nagy vízvisszatartású csúcserőművekkel : — kiépítési teljesítmény (k a = 1,6-nál) P a = 4 930 000 kW — közepes teljesítmény normál évben P m = 3 180 000 kW — effektív lehetséges energiatermelés E - 8760 eP m = 27,0 milliárd kWó/év — teljesítményszám e ~ 0,97. Az Alsó-Duna komplex kihasználására vonatkozólag már 30 év óta különböző előterveket készítettünk. Ezek az előmunkálatok 3 főváltozatból állottak 24 alváltozattal a vízlépcsőkre, duzzasztási költségekre és kiépítési mértékekre vonatkozóan. A 917 m hosszú Bazias—Braila közötti Dunaszakasz teljes komplex kiépítésre alkalmas (vízerő, hajózás, öntözés, ipari és városi vízellátás, halászat, érc, szén és egyéb természeti kincs ipari kihasználása szempontjából). A Duna utolsó, 170 km hosszú szakasza és a delta-vidék már nem kedvezőek a vízerőhasznosítás szempontjából. Az előbbi szakaszon létesíthető nagymértékű tározás azonban új hidrológiai viszonyokat teremt ezen a szakaszon, ami a hajózási viszonyok javítását, a mai árterületek hasznosítását és a modern haltenyésztést lehetővé tesz. Az utóbbi időben tanulmányainkat a szomszédos államoknak, Bulgáriának és Jugoszláviának,
