Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Dr. Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adataiés vízerőkészlete
Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adatai és vízerőkészlete Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 125 Vízgyűjtő terület S (km 2) Közepes vízhozam Q (m 3/seci) Fajlagos vízhozam Buzau a torkolatnál Buzau Buzaunál 6 100 3 750 36 30 5,90 8,00 Putna Trotus 6 740 4 500 28 30 4,15 6,67 Bistrita a torkolatnál . . . Bistrita Bicaz-nál Moldova Suceava 7 000 4 200 4 350 3 100 55 51 26 21 7,86 12,15 5,98 6,85 Prutul Prutul a dunai torkolatnál 37 500 150 4,00 Prutul Jijia alatt 15 500 106 6,84 Felső Prut 8 700 90 13,45 2. Közepes nagyságú fajlagos elméleti teljesítménynyel rendelkező szakaszok A p m > 2000 kW/km fajlagos közepes teljesítménnyel rendelkező szakaszok és azok adatai az alábbiak : — a Felső-Dunán 113,1 km-es szakaszon: Inn (Passau) — Aschach p m = 5990—6040 kW/km Aschach—Traun p m = 3725—3775 kW/km Traun—Enns p m = 4370—4390 kW/km — a Közép-Dunán 178,3 km hosszú szakaszon : Morva (Devin)—Rába p m = 4990—5040 kW/km Rába—Vah (Komárom) p m = 2725—2735 kW/km Hron—Ipoly p m = 2580 kW/km Sió—Mohács p m = 2359—2360 kW/km — az Alsó-Dunán 573 km hosszú szakaszon : Turnu—Severin — Timoc p m = 2986—2990 kW/km Timoc—Jin p m = 3350—3380 kW/km Jin—Iskar p m = 2350—2365 kW/km Iskar—Olt p m = 2628—2638 kW/km Olt—Jautra p m = 2348—2352 kW/km Arges—Jalomita p m = 2360—2350 kW/km 3. Kis fajlagos elméleti teljesítménnyel rendelkező szakaszok Ebben a csoportban a Duna még fennmaradó szakaszait foglaltuk össze, melyeknek a p m fajlagos közepes teljesítménye 2000 kW/km-nél kisebb. Ezek a következők : — a Felső-Dunán 366,1 km hosszú szakaszon : liier—Lech p m = 864—1495 kW/km Lech—Altmühl p m = 1612—1816 kW/km Altmühl —Vaab (Regensburg) p m = 1860—1884 kW/km Naab—Isar p m = 1041—1070 kW/km Isar—Inn p m = 1825—1880 kW/km — a Közép-Dunán 630 km hosszú szakaszon : Vah—Hron p m = 1250—1255 kW/km Ipoly—Budapest p m = 1820—1815 kW/km Budapest—Sió p m = 1630—1620 kW/km Mohács-Dráva p m = 688— 672 kW/km Dráva—Tisza p m = 1425—1410 kW/km Tisza—Száva p m = 1663—1663 kW/km Száva—Morava (balk) p m = 1234—1235 kW/km Morava—Bazias p m = 1200—1204 kW/km — az Alsó-Dunán 358 km hosszú szakaszon : Jautrá— Arges p m = 1780—1804 kW/km Jalomita—Siret p m = 1531—1525 kW/km Szeret—Prut = 934 kW/km (konstans) Prut—Tulcea p m = 922—910 kW/km Tulcea—Sulina p m = 1794—1765 kW/km (viszonylag nagy a Feketetengerbe való beömlés miatt). c) A vízerőkészlet számszerű értékei. A vízerőkészlet számszerű értékeit és a meghatározásukhoz felhasznált adatokat a 7. és 8. táblázatban foglaltuk össze. 13. A Dunának és mellékfolyóinak együttes vízerőkészlete A Duna mellékfolyói a főfolyónál nagyobb vízerőkészlettel rendelkeznek. A Felső-Duna mellékfolyóira vonatkozó szakirodalom adatai, valamint a Közép- és Alsó-Dunára vonatkozó tanulmányaink szerint, a Duna vízgyűjtőjéhez tartozó összes mellékfolyóknak és a Dunának a vízerőkészlete számszerűen a következő : Mellékfolyók : P m = 29 500 000 kW ; E m = 258 X 10 9 kW ó/év Duna : P m = 8 355 000 kW ; E m = 73X1 0? kW ó/év Összesen : 12P m = 37 855 000 kW ; LE m = 311X10 9 kW ó/év. A IV. Világenergia Konferencia jelentései szerint (V. Slebinger) a Dunavölgy közepes, rendelkezésre álló elméleti teljesítménye kb. 40 millió kW. Ezekben a jelentésekben az Alsó-Duna mellékfolyóit csak durván értékelték. IV. A Duna műszakilag hasznosítható teljesítménye és energiája 14. A Felső-Duna A Dunának Ulm fölötti, mellékfolyók nélküli részszakasza energetikai szempontból nem jelentős, mert vízhozama kicsi (Donaueschingennél 10 és az Iller torkolata előtt Ulmnál 56 m 3/sec). Ulmtól Devinig a közepes elméleti vízerőkészlet jellemzői kereken a következők : P m = 3 048 000 kW és E m = 26,7 milliárd kWó/év. A műszaki, a topográfiai és a hidrológiai viszonyok miatt az egyes szakaszok nem használhatók ki teljes egészében. Energetikai szempontból a
