Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adataiés vízerőkészlete

Ilit Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Dórin Pavel: A Duna hidrológiai adatai és vízerőkészlete A hatásfokokon kívül a műszakilag ténylegesen hasznosítható energiakészletet befolyásolja még az erőmű kiépítési mértéke is. Ezt a határt a kiépítési teljesítmény (beépített Pi kW) ismeretében határozhatjuk meg. Újabb folyami erőműveknél, ha a tározótérfogat nagy — még kis és közepes eséseknél is — a kiépítési szám nagyobb, mint az egység ki = PijPm > l/P; nagyobb, mint az évi közepes Pm teljesítmény, és változik a k értékkel együtt, k = 1,2—18, között, aszerint, hogy a csúcsüzem vízfogyasztása következtében a tározótér üzemi vízszintje hogyan ingadozik). A műszakilag hasznosítható teljesítmény és az energia alakulását a tanulmány IV. fejezetében röviden tárgyaljuk, az egyes szakaszokra jellemző számértékeket pedig a 4. és 5. táblázatban közöljük. 12. A Duna vízerőkészletének ábrázolása Tanulmányunkban csak a Duna vízerőkészletét vizsgáljuk, nem foglalkozunk a mellékfolyók energetikai kérdéseivel. A vízerőkészlet meghatározását szolgáló tanulmány eredményét a 2. ábrán közölt térkép és a 3. ábra diagramja vázolja. a) A vízerőkészlet hossz-szelvénye. A hossz-szelvényben (lásd 3. ábra) Ulmtól (2589 km Sulina fölött) Sulináig a Fekete-tengerbe való betorkolásig (0 km) háromféle vízhozamra, illetve vízállásra (a nagyvízre, a közepes vízre és a 95%-os kisvízre) az alábbi értékeket tüntettük fel : — a H vízállás hossz-szelvényét Adria fölötti magasságban ábrázoltuk, éspedig a H

max értéket teljes, a H

m-1 szaggatott, a i/»5%-t pedig eredményvonallal. A Dunát 38 szakaszra osztottuk. Ezek AL [km] hossza változó. A részszakaszok határát vagy egy mellékfolyó torkolatánál, vagy egy fontos helyiségnél választottuk ; / A

H i ' — az 1 = —PÍ— relatív vizszmAL esést m/km-ben lépcsőzetes ábrázolással, nagy-, közepesés kisvízre adtuk meg ; QOCII 5 Et£ OOOSZ-r OOOOZ- OOOOt-OOS a> cl CT) tn IVI ^ 5> •3? £ ^ N cS "Ö