Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Dr. Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adataiés vízerőkészlete
Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adatai és vízerőkészlete Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 119 Itt p = a fajlagos elméleti teljesítményt jelenti kW/km-ben ; AP = az elméleti teljesítmény AL (km) hosszú szakaszon kW-ban ; Q — a vízhozam m 3/sec-ban a AL szakaszon ; I = a vízszínesés m/km-ben ; AL H = az esésmagasság a zlL hosszú szakaszon méterben. A vízhozam azonban mind az idő, mind a hely szerint erősen ingadozik, ezért a sokéves középértékeket vesszük figyelembe ; tanulmányunkban 118 éves átlaggal (1838—1955) dolgozunk. A közepes vízhozamokat, az azoknak megfelelő teljesítményeket, a fajlagos teljesítményeket és a vízszínesést tartóssági görbék alapján, három jellemző tartóssági értékre határoztuk meg, mint ahogy azok az LNTJ statisztikáiban megjelennek, éspedig : — a sokévi Qm, lm, p m, Pm középértékekre; ezeknek az értékeknek a tartósságát t m — = nappal (vagy évenkénti %)-kal jellöjük ; mint már említettük, a Duna különböző mércéinél t m érték 150 és 160 nap, illetve 41,1—43,9% között ingadozik; — az év 50%-os tartósságára; az értékeket Qso. ^so, 2?so, Pf,o index-szel jelöltük ; — végül a kisvízhozamot megállapodás szerint jellemző évi 95%-os tartósságra Q 9 5, J 9 5, p 9 5, P 9 5; ezeknél az értékeknél sokévi átlagban csak az év 5%-ában (18*4 nap évenkint) kisebb a folyó vízhozama. b) Elméletileg rendelkezésre álló fajlagos energia. A p (kW/km)-nek megfelelően a fajlagos elméleti energiamennyiséget az T r kwó o összefüggés határozza meg, ahol e m, e 5 0, e 9 5 különböző értékeket ad, a fent vázolt tartósság és /\E Ae — —r=— szerint, amint ezt az alábbiakban AL részletezzük. c) Adott szakasz elméleti teljesítménye. Adott L (km) hosszúságú folyószakaszra a P = pL (kW) összteljesítményt ugyancsak az T] = 1 feltételezett elméleti hatásfokkal számíthatjuk. Az elméletileg rendelkezésre álló teljesítményeket, a tartósság szerint, itt is P m, P 5 0 és P 9 5-tel jelöljük, ahol ezek az értékek az L km hosszú folyószakaszra a tartóssági görbék alapján meghatározott t m = 150—160 nap, illetve tn = = 182,5 nap és í 9 5 = 346,75 nap tartósságú vízhozamok alapján számított teljesítményeket jelzik. d) Adott szakasz elméleti energiakészlete. A folyó L (km) hosszú részének az évi elméleti energiakészletét (E) és az egész folyó, vagy egy hosszabb folyószakasz energiakészletét (ZE) a következő összefüggésekből számíthatjuk : 8760 E — PL — L j" pdt = 8760p£—AE r kWó L év . ZE = 8760 E (pL) — S (AE) [í^] • Az energiaértékeket is — tósságnak megfelelően — Em, a különböző taré s ^95" te l jee) Műszakilag hasznosítható teljesítmény és energiakészlet. A műszakilag hasznosítható teljesítmény és energiakészlet csekélyebb, mint az elméleti, mert : — nem használhatunk ki teljesen minden szakaszt (a kiépítésnek i)„<l hatásfoka mutatkozik) ; — a hidraulikus, mechanikus és elektromos veszteségek miatt az elméleti teljesítményt és energiát egységnél kisebb összhatásfokkal kell szoroznunk. 17 = rjh -qt Tje r]h= 1 EK H az építmények és vezetékek hidraulikai hatásfoka nqt = a turbinák hatásfoka Tje = a generátorok és transzformátorok hatásfoka. Mind az 77, mind az egyes 17a, -qt és 77« hatásfokok az ismert formában változnak az erőmű, a turbinák és a generátorok rendszere, illetve típusa szerint. 4. táblázat A Duna évi energiamennyisége (milliárd kWó/év) mellékfolyók nélkül Duna szakasz Elméleti vízerőkészlet A műsr.akilag lehetséges kiépítés Kiépítve, építés, ill. tervezés alatt Az együttes kihasználási tényező % Felső 26,7 14,0 12,9 48,32 Középső 13,5 5,5 5,0 37,04 Alsó 33,0 27,0 25,5 77,27 Ulm-tól a Fekete -tengerig 73,2 46,5 43,4 59,29 5. táblázat A Dunán megépült, építés, ill. tervezés alatt álló vízerőművek kiépítési teljesítménye (P a) és évi energiája, (E) a mellékfolyók Duna szakasz Az erőművek száma A kiépítési teljesítmény Pa [kW] E [milliárd kW ó/év] Felső 15 2 146 000 12,9 Középső 4 900 000 5,0 Alsó 3 4 300 000 25,5 Összesen 22 7 346 000 43,4
