Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dzubay Miklós: Vizsgálatok a tiszántúli talajok másodlagos elszikesedésével kapcsolatban

L10 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Dzubay M.: Vizsgálatok a tiszántúli talajok elszikesedésével Körösnek — a szárazmaradéka általában 200 mg/l körüli (lásd 1. ábra: T = Tisza. M = Maros, K = Körös; és 3. ábrát: Öl., ÖIL, ÖIIL). A fő belvízlevezető csatornákra települt vízkivételek — Hortobágy, Hortobágy—Berettyó. Ecsegfalvánál — már nem olyan kedvező kémiai összetételűek. mint az előbbiek. Ezek az Északés a Közép-Tiszántúl szikesei vadvizének befogadására, levezetésére épültek. Jelenleg öntözővíz továbbítására is felhasználják ezeket. A csatornák vize az öntözési idény egész tartama alatt Na

'-ban és HCO.j'-ban sokkal gazdagabb, mint élővizeink. A SÖ ," és Cl' tartalmuk, az esetek nagy többségében szintén nagyobb. Szárazmaradékuk 2—400 mg/l között ingadozik (lásd 2. ábrát: H = Hortobágy, HB és HBI. = Hortobágy—Berettyó két különböző vízkivétele, NyF = Nyugati Főcsatorna). Az öntözővíz kémiai összetétele kisebb-nagyobb mértékben megváltozik, aszerint, hogy milyen talajon kerül felhasználásra. Ha az öntözés nem szikes talajon történik, a csurgalékvizek összetétele nem tér el nagyon az alkalmazott öntözővíztől (lásd 1. ábrát: T - Tisza és CsI., CsII. csurgaléka; M = Maros és CsI., CsIII. csurgaléka; K = Körös és Cs. IV. csurgaléka). Ha viszont szikes talajon kerül felhasználásra, minősége nagyon megváltozik (lásd 1. ábrát: K = Körös és Cs. V. 0 = Öntözővíz Cs « Csurqalékviz 1. ábra. A Kopáncsi, Gencsháti A. G. és a Békési Tangazdaság öntöző- és csurgalékvizei Abb. 1. Zu- und abgeleitete Wässer in den Staatsgütern von Kopáncs, Gencshát und in der Lehrwirtschaft von Békés Fig. 1. Irrigation and excess waters of State Farms Kopáncs and Gencshát and of the Model Farm at Békés minőségére vonatkozólag. Ezért kiválasztottunk több olyan öntözőrendszert, amelynél a tenyészidő alatt egy-két alkalommal a fő vízforrásból, továbbá a különböző csatornákból és az öntözésre használt csurgalékvizekből mintát vettünk. Összesen 43 öntözővizet és 15 csurgalékvizet vizsgáltunk meg (6). Vizsgálatra került Kopáncs, Gencshát, Békés, Ecsegfalva—Kelemenzúg, Lukácstelep—Kelemen zúg, Tiszasüly, Besenyszög, Kunmadaras, Hortobágy—Árkus, Hortobágy—Szásztelek és Hortobágy—Szettyénes rizstelepeinek öntöző- és csurgalékvize. A vizek tehát a Tisza, a Maros, a Berettyó, a Hortobágy és a Kettős-Körös vizére települt öntözőrendszerekből származnak. Vizsgálati eredmények A közép- és dél-tiszántúli vizek kémiai vizsgálatainak tájékoztató értékelése azt mutatja, hogy élővizeinknek — a Tiszának, a Marosnak, a KettősT'Tisza M- Moros K- Körős Cs = Csapodékrii 2. ábra. A Borsosi, Árkasi A. G. és a Kelemenzugi Kísérleti Telep öntöző- és csurgalékvizei Abb. 2. Zu- und abgeleitete Wässer in den Staatsgütern von Borsos, Árkus und in der Versuchswirtschaft von Kelemenzug Fig. 2. Irrigation and excess waters of State Farms Borsos and Árkus and of the Experimentál Station Kelemenzug