Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Major Pál: A Kvassay-vízerőtelep előcsatornájának modellkísérlete

Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 105 A tanulmány gyakoilati feladat- kapcsán a szifonok problémájával foglalkozik. Ezzel a kéidóssel világszerte foglalkoznak a kutatók, ezért a tanulmány nemcsak hazánkban, hanem külföldön is érdeklődésre tarthat számot. A Kvassay-vízerőtelep előcsatornájának modellkísérlete* M A J () K 1» Á L Budapesttől délre a Duna két ágra szakad és mintegy 57 kilométer hosszban a Csepelsziget két oldalán halad déli irányban. A két ágra szakadás helyén a hirtelen keresztszelvény bővülés miatt a főágban zátony keletkezett. Ezen a helyen a tavaszi jégzajlásokkor gyakran keletkezett jégtorlasz, ami többször fenyegette árvízzel a fővárost. Ez volt az előidézője az 1838. évben bekövetkezett árvízkatasztrófának is. A zátonyképződést a mellékág lezárásával és a teljes vízhozamnak a főágba való terhelésével sikerült megakadályozni. Az elzárást kezdetben a torkolattól távolabb épített földgáttal oldották meg, majd az első világháború után az ág legfelső részén az ág állandó vízszintjének biztosítása érdekében megépítették a felső torkolati művet, amely mellett hajózsilip is létesült. Vízerőtelep építésére is gondoltak, azonban tőkehiány és a hőerőműveket üzemeltető vállalatok ellenzése miatt csak az alaplemezt építették meg, amelyre azután földfeltöltést készítettek. 1954-ben 8 m

;

i/s öntözővizet szolgáltattak ki a Soroksári Dunaágból és távlati tervek szerint a vízkivétel 50 m

3/s-ra fog fokozódni. Az öntözendő területet gravitációsan lehet vízzel ellátni, a jelenleg állandósított !)6,80 m (orsz.) vízszint mellett. Vízszegény években azonban az öntözési idény utolsó hónapjaiban az elágazásnál a Duna vízállása a Soroksári Dunaágban állandósított vízszint alá is leszállhat, aminek következtében a víz beeresztésének a lehetősége megszűnik. A létesítendő Kvassay-erőtelep esés hiányában, míg az első világháború előtt a Soroksári-ág alsó torkolatánál létesített Tassi-erőtelep víz hiányában leáll. Ilyen kedvezőtlen helyzet az öntözési idény után néha ősszel is előfordulhat. A Soroksári Dunaágból történő vízkivételek és a hajózás meghatározott időszakban, míg a szennyvízlevezetés és a halászat állandóan a vízszint tartását és a vízmozgás biztosítását követeli meg a Dunaágban. Ezt bármilyen dunai vízállásnál csak úgy lehet biztosítani, haazépítendő Kvassay-vízerőtelepet szivattyúzásra is alkalmassá tesszük. A szivattyúzás 0—1 m, kivételesen rövid ideig 1,5 m emelési magasságig történik. A szivattyúzási üzem esetén a szívó oldali, tehát a dunai vízállás a vízerőtelep előcsatorna födémének — amely ilyenkor a szívócsatorna szerepét töltené be — legalacsonyabb pontja alá is lesüllyedhet. A levegőbeszívás megakadályozására a tervezők légzáró-merülőfálat terveztek. Ez elkerülhető lenne az egész műtárgy lejjebb süllyesztésével, azonban a meglevő alaplemez * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszék. Tanszékvezető : Dr. Mosonyi Emil műszaki egyetemi tanár. eltávolítása lényegesen többe kerülne, mint a merülőfal létesítése s ezen kívül még sok más építési nehézség is előállna. A levegőbeszívás megakadályozására szolgáló merülőfal szükséges mértékét és a szivattyúzás folyamán az előcsatornában, s a merülőfal körül kialakuló áramlási viszonyokat Tanszékünk laboratóriumában modellkísérlet segítségével vizsgáltuk. A kísérlet leírása A kísérlet során a szivattyút egy szifonnal helyettesítettük. Az átfolyó vízhozam változását a szifon ellenállásának változtatásával, tolózár segítségével értük el. A vízerőtelep előcsatornájának csak 1,5 m szélességű sávját építettük meg két plexiglas fal között horganyból, 1 : 10 méretarányban (1. fénykép és 1. ábra). A kísérlet folyamán két kérdésre kellett válaszolnunk. Első feladatunk az volt, hogy megállapítsuk a légzáró merülőfal ahhoz szükséges magassági helyzetét, hogy különböző dunai vízállások és különböző átvezetendő vízhozamok esetén se történjen levegőbeszívás. Második feladatunk annak eldöntése volt, hogy az előcsatorna küszöbe, amely l m-rel magasabb a Dunából. az erőtelephez vezető csatorna fenékszintjénél, milyen hatással van a szivattyúüzemre (1. ábra). Az első kísérletsorozatban az előcsatorna küszöbe a már megépített küszöbnek megfelelő magasságú tehát 1 m-rel,** magasabb volt a bevezető csatorna fenékszintjénél. Vizsgáltuk, hogy különböző légzáró-merülőfal állások és kü** IIa csak külön nem említjük, a méretek valóságos méreteket jelentenek. 1. fénykép. A modell látképe, jobboldalon a szifonnal Photo 1. Ansicht des Modells, rechts der Heber 111. 1. View of the model with the syphon to the right