Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
2. szám - Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőművek építésénél
90 Hidrológiai Közlöiny 36. évf. 2. sz. Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőműveknél 6. ábra. A silszki duzzasztógát metszete Puc. 6. PU3PC3 riAomuHbi UluAbCKOw eudpoiAeKmpocmaHifuu Figure 6. Longitudinal section of the Shilsk weir után számottevő süllyedés várható, az alaplemezben kialakuló nyomatékok értéke is előreláthatólag nagy lesz, ezért a műtárgy keresztirányú merevségének biztosítására 10 —14 m-ként pilléreket kell beiktatni az elzárószerkezet fesztávolságának csökkentése érdekében. Az utóbbi esetre példa a krasznojarszki vízerőmű, amely homokos altalajra épült. Az elzárószerkezet fesztávolságát 12 m-nek kellett választani. A 8. ábrán a silszki vízerőmű építésre elfogadott tervváltozatának helyszínrajzát mutatjuk be a rekeszes szerkezet feltüntetésével. Az ábrából látható, hogy a duzzasztómű alaplemezét, a parti pillért és az egész gáttestet kétféle — 3 és 4 m hosszú és 0,5 m széles — vasbeton pallókból állítják össze. Külön fel kell hívnunk a figyelmet a rekeszes pillérek sztatikai viselkedésére. A 9. ábrán a most épülő perevozki vízerőmű parti pillérének méretezési vázlatát tüntettük fel. Ez a vízerőmű, az előbbiekhez hasonlóan, monolit egységekké összeszerelt előre gyártott vasbeton elemekből álló rekeszes szerkezet. A számítások, a tervezési és az építési tapasztalatok alapján azt a megállapítást szűrhetjük le, hogy a parti pillérek és a betonból, Vagy vasalt betonból készülő gáttest szokásos szerkezetéhez képest a beton és a vasbeton munkáknak a mennyisége a felére csökken. A 'csökkenést az okozza, hogy egyrészt a beton súlyát a rekeszekbe szórt föld súlya helyettesíti, másrészt pedig az egyes rekeszeket a 9. ábra szerint különböző magasságig feltöltve el lehet érni azt, hogy a műtárgy alatt fellépő talpfeszültségek nagysága viszonylag kicsiny, eloszlása pedig egyenletes legyen. Ezáltal kiküszöbölhetjük azt, hogy a parti pillért, vagy a gáttestet különleges módon, például cölöpök segítségével kelljen alapozni. A perevozki vízerőmű esetében a 10 m magas parti pillér mindössze 1,6 kg/cm- talajreakciót ébresztett. A méretezési vázlatból látható, hogy a parti pillér sztatikailag keretként viselkedik, a teher felvételében csaknem az összes eleme részt vesz, ami nyilvánvalólag bizonyítja a javasolt rekeszes megoldásnak a gazdaságosságát. Másik példának a krasznojarszki vízerőművet említjük meg. A krasznojarszki erőmű első elfogadott tervében a szokásos monolit szerkezetű 12 m magas pillér szerepel. A kis teherbírású homok altalaj miatt cölöpalapozást irányoztak elő. A későbbi tervezés során a monolit megoldást a javasolt rekeszes szerkezettel felcserélték. Ez az elrendezés került kivitelezésre, és — mint a 10. ábrán látható a cölöpalapozást elvetették, mert a parti pillér alatti talajban csaknem egyenletesen megNyomaleki ábra Vizes föld nyomá s, a rekesz felől Víznyomás a kamra felől Nyomaték/ Wrák viz és fold nyomás Vízny omás Piezometrikus vonal \ viz es foldnyomás I A rekesz — fgtara ható VL és fojdnyomási 3,0t/fm 9,Ft/fm | Súrlódási erők a gót és a talaj között 6-0,99 ky/cm z^ Víznyomás a f ivblakömrobon A r ekes z fqlára_ yy ható yiz és rőld/ nyomós Talpfeszültség-eloszlás OMky/cm' A jovitás esete ! üzemi óllopot 7. ábra. A silszki vízerőmű alaplemezének méretezési vázlata Puc. 7. PacHcmHbie cxeMbi (ßAwmöema lUuAbCKOü eudpoiAeicmpocmamiuii Figure 7. Dimensioning sketch of the foundation slab — Shilsk power plant
