Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság előterjesztése műszaki fejlődésünk soronlévő feladataival kapcsolatban

82 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. Dr. Mosonyi E.: A Magyar Hidrológiai Társaság előterjesztése a fakadó vizek vizsgálata, a szivárgó vizek elszigetelése és a kapcsolatos kismintakísérletek megindítása a legfontosabb feladat ezen a téren. 4. Ivó- és iparivíz ellátás Ezen a feladatkörön belül a hidrogeológiai tájegységek felosztásának továbbfejlesztése, továbbá az 1. pontban már említett talajvíz térképek elkészítése vár ránk. A felszíni vizek, a karsztvíz és mélységbeli vizek kutatási alapelveinek további vizsgálata a vízkészleteknek ipari és ivóvíz ellátására való pontosabb számításához szükséges (beleértve a bányavizekkel való gazdálkodást is). 5. Ásvány- és gyógyvizek Biztosítandó Magyarország gyógyvízkészletének számbavétele, a meglevő gyógyvízállapot megóvása. Fejlesztendő meglevő gyógyvizeink nyom elemvizsgálata, a műszeres ásvány- és gyógyvíz analitika, a gyógyvizek hatásmechanizmusának vizsgálata. Javaslatot kívánunk kidolgozni gyógyfürdőink. üdülőhelyeink korszerűsítésére. f>. Halászat és limnológia A termelés fokozása érdekében meg kell oldanunk a halastavak trágyázásának és a halak takarmányozásának tudományos kérdéseit. Módszerek dolgozandók ki a természetes vizek halállománya minőségének és mennyiségének javítására, Megoldandók továbbá a csatornázott folyók, víztárolók és rizsföldek halászati és limnológiai kérdései. 7. Szennyvizek tisztítása és kezelése Súlyponti feladat a városi és ipari települések szennyvízelhelyezési és hasznosítási kérdéseinek vizsgálata (szivárogtatás, öntözés, haltenyésztés, öntisztítás, tározás, befogadók öntisztulási viszonyai, mesterséges tisztítás), a szennyvíztisztítás gazdaságosságának fokozása, a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználása a mezőgazdaság fejlesztésére, természetes felszíni vizek terheltségének és terhelhetőségének megállapítására vonatkozó (kémiai, biológiai, bakteriológiai) módszerek kialakítása és összehangolása, valamint a minimális élővízforgalom megállapítása. 8. Rádióaktív izotópok felhasználásai A rádióaktív izotópoknak békés célokra való felhasználása terén — amelynek rendkívüli lehetősége mutatkozik nemcsak az energiatermelés, tehát az atomenergia hasznosításában, hanem egészségügyi, mezőgazdasági és más ipari vonatkozásokban is — nagyfontosságú azoknak a kérdéseknek vizsgálata, hogy a rádióizotópok felhasználása közben milyen szennyeződés kerülhet élővizeinklje és folyóvizeinkbe. Különösképpen lényeges a rádióaktív izotóp salakok elhelyezésével kapcsolatos kérdések vizsgálata. Magyarország ebben a tekintetben különösen hátrányos helyzetben van, mert kevés a vízáramlást megakadályozó, teljesen zárt, sziklás kőzetréteg. Nagy területen függnek össze egymással a talajvizek, a rétegvizek és a karsztvizek. Nagyon erős kapcsolat van a folyóvizek és a környező talajvizek között is. A kérdést nemcsak belföldi vonatkozásban kell vizsgálni, hanem meg kell nézni azt is, hogy a Magyarországra befolyó, illetőleg országunkon átfolyó vizek külföldről milyen szennyeződéseket kaphatnak és azokkal szemben hogyan védekezzünk. A Magyar Hidrológiai Társaság ezirányú törekvését felterjesztette a Hidrológiai Főbizottságon keresztül a Magyar Tudományos Akadémiának. III. Továbbképzés, oktatás, propaganda, rendezvények A népgazdaságnak talán egyetlen ága sincs olyan szoros kapcsolatban az egész ország lakosságának napi életével, mint a vízgazdálkodás. A lakosság mindennapi tevékenységével befolyásolja vízkészleteink felhasználását, vizeink szenynyezését. A vízkészletekkel való takarékosság szempontjait az ország egész lakosságában tudatosítani kell. A fentiek érdekében az egész országban átütő erejű és rendszeres propagandát kell kifejteni a vízzel való takarékosság érdekében, továbbá az élővizek és talajvizek szennyezésének megakadályozása céljából a sajtó, a film, a rádió, a könyv, az ismeretterjesztő társulatok segítségével. A Társaság feladatának tekinti, hogy kidolgozza egy limnológiai és egy balneológiai tanszék munkaprogramjának és előadási anyagának tervezetét. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek világviszonylatban a leggazdagabbak ásvány- és gyógyvizekben. Külföldön számos országban — ásvány- és gyógyvizekben szegényebb államban is — külön tanszéke van a balneológiának és hasonló a helyzet a limnológiával is. A Népgazdaság százmilliókat költ szennyvíztisztító telepek létesítésére, de ezek megfelelő, szakképzett kezelőszemélyzet nélkül nem töltik be feladatukat. Szennyvíztelepek kezelőinek számára megfelelő tanfolyamokat kell létesíteni. A Magyar Hidrológiai Társaság kidolgozza a tanfolyamok anyagát. Dr. Mosonyi Emil a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke