Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Dr. Horusitzky Ferenc: Újabb hévvízfeltárások lehetősége Budapesten

8 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Dr. Horusitzky F.: Ü.jabb hévvízfeltárások lehetősége Budapesten esik. A városligeti I. sz. artézikút fúrása e képződményeket 330 m vastagságban harántolta. A letarolással is számolva középső miocénünk 400 m-nél nagyobb vastagságára alig kell számítanunk. A középső miocén és a triász alaphegység közötti javarészben oligocén rétegsor a városligeti fúrásban 625 m-t tett ki, mely szerint az I. sz. fúrás várható mélységét 1025—1050 m-re lehet becsülni. Bőséges óvatossággal járnánk el tehát, ha a fúrást 1500 m-re terveznénk. A javasolt II. sz. fúrás ettől D-re 2 km távolságban volna telepítendő, térképszerűleg még miocén területre esik és így mélység© az előbbivel megegyezne. Mivel azonban a solymári törés, mely maga is egész törésrendszert tesz ki, s mely a telepítés alapjául szolgál, nem rögzíthető hajszálpontossággal, lehet, hogy a fúrás már oligocén területre kerül, mely esetben a városligeti I. sz. fúrás adatait véve alapul, már 600 m és 700 m között elérhetnék itt a hévvizet adó triász alaphegységet. A javasolt III. sz. fúrás még tovább 2 km-rel délebbre volna kitűzhető. Ez a terület már szarmata képződményeket is tartalmaz, tehát az előbbieknél nagyobb mélységgel kell itt számolni, mivel azonban a szarmata agyag vastagsága nem haladja meg Budapesten a 100 m-t, 1600 m-re való tervezés már kielégítő biztonságot ígér. A védőterületen kívül javasolt IV.. V., VI. és VII. sz. fúrások a DK-i városrészen alsó pannóniai agyagokban indulnánk. Kétségtelenül ezek lennének a létesítendő legmélyebb fúrások. A kőbányai Hoffer-féle gyár fúrása a középső miocént az alsó pannóniai és szarmata alatt 385 in mélységben érte el. Ez a szint az, melyből a városligeti fúrások kiindultak, teljes mélységüket tehát a fenti mélységhez még hozzá kell adni. Ha a városligeti 11. sz. fúrás 1250 m-ével számolunk, ilymódon 1643 m mélység adódik ki. K-felé a budapesti teknő tengelye felé célszerű biztonsági okokból a tervezésnél a 2000 m-t irányadónak venni. Az V. és VI. sz. fúrások felé húzódik feltételezhetően az óbudai törés folytatása. Valamennyi fúrás térszini magassága a hévvíznek a városligeti fúrásban észlelt felnyomódási magassága, azaz 123 m. A. f.-i szint alatt fekszik, tehát a hévvíz magától törne a felszínre. Bár a fenti javaslat a lehetőség szerint tekintetbe vette Budapest fürdőváros szempontjait, a fúrások megindulása előtt és után a rendszeres forrásmérések nem mellőzhetők azért, hogy szükség esetén az esetleg veszélyesnek mutatkozó helyzet orvosolható legyen. Vigasztalásul a bakteológiai aggályok felé meg kell említenünk, hogy a városligeti, a Hoffer-gyári, rákospalotai és pestújhelyi fúrások tanúsága szerint, az új fúrások meleg sósvizeket, tehát balneológiai értékeket is ígérnek éppen az ipari dolgozók települései közelében, s több-kevesebb földgázt is hozhatnak a felszínre. A VI., vagy VII. sz. fúrások, már megközelítve a mélységbeli kristályos alaphegység peremvonalát, a balatonfüredihez hasonlóan szénsavas vízzel is megajándékozhatnak bennünket. Olyan ajándékok volnának mindezek, melyek fúrásaink értékét és rentabilitását csak fokoznák s Budapestet valóban mintafürdővárossá avathatnák. HOBblE B03M0>KH0CTH BCKPbITMfl TEPMAJlbHblX BOfl B ByflAflElilTE 0. XopyutuiiKU B0np0cyTiiJiii3auHiiTen.ri0B0H3Hepnm, iiMeiomeiicH B TepMajibHbix Boaax EyAaneiirra, 3a nocneAHiie AecímuieTHH HeoflHOKpaiHO HbUBiirajicfl Ha nepeamiií njiaH. OAHano, pememie Bonpoca nocTommo CTajiKiiBanocb c nyHKTaMii pacnopHjKemiií no 3amiiTe ropamix N jieneSHbix HCTOHHIIKOB 11 HE B noc.ieflHioK) CÍEPE^b c 3aiiHTepecoBaHnocTbio COÖCTBeHHIIKOB IICTOMHIIKOB, II B TEQEHIIE npOflOJDKUTejIbHoro BpeiweHii HE Morjio co3flaibca TaKOü OCHOBH, KOTOpaa yflOBJieTBupHJia 6w MHorocTopoiiHiie iiHTepecbi CTOJIIIUbi. -CeroAHH, nocne öojiee AeTanbHoro O3HaK0MJieHiiH c npiipoAofi TepMajibubix BOA 11 yerpaHeHiiH npomix npenírrCTBIIÍÍ, T0pM03iiBwiix pemeHiie 3Toro Bonpoca, uejiecoo6pa3Hoe SKOHO.wimHoe ncn0Jib30BaHne repMajibHbix BOA BHOBB M0>KET CTATB AKTYAJIBHOÜ 3AAAHEFÍ. Ha cocTaB Haunix TepiwajibHbix BOA IICCOMHCHHO BQ3AeiícTByi0T KapcTOBbie BOAbi TpnacoBbix rnbi6 cpeAHIIX l op, KOTOpbie NOIIOJIHHIOTCH B ÖOJlbliieH HaCTH HenocpeACTBeHHO ii3 BbinaAaiomiix aTMOC(}>epHbix ocaAKOB, HO HA cocTaB B03AeüCTByeT Taione „NPEIJTYHAHAH" BOAA ÓT AernApamm nopoA OTAeJibHbix norpy3iiBiuiixcH yiacTKOB KOpbl, KOTOpaa HBJIHeTCfl OCHOBHbIM IICTOMHIIKOM cocTaB^Hioinnx HacTeö, oőJiaAaioimix nejieőHbiiw AeßcTBiieM, Aanee BOÁM TpnacOBbix rjibiő AOJDKHH 6brrb CBH3aHbi T3K>KE c BOAAMN conpiiKacaiomiixcH 6onee MOJIOAblX 0Őpa30BaHIIH, KOTOpbie CB5J3bIBaiOT 3TII IMblSbl c BOAHbiM X03HIÍCTB0M Bcero BeHrepcKoro őacceiiHa. Bee 3TII OÖCTOHTCJIBCTBA OŐHAAOKIIBAIOME pacuinpaioT paÜOH NONOAHGHIIH BOAbi II npn COOTBeTCTBylOIHIIX npeABapiiTejibiibix nccJieAOBaHiiHx ri03B0.n5n0T őojiee CMejio NCNOAB30BATB pecypcw TepMajibHbix BOA. OAH3KO 3TO He MOHCET AaTb N0B0A A-FIFL OTHeceHiiH Ha 3aAHiiií njiaH TOMKii 3peHiifl 3aiuiiTbi TepMajibHbix H jieneßHbix iiCTOMHiiKOB TeM őojiee, HTO ocoöeHHO nocjieAHiie cucreMATIMECKIIE HAÖJIIOAEHIIH YCTAHOBIUM 3ABIICIIM0CTB N B3anMOAeÖCTBne MOKAV BOAaMII OTAejIbHblX HCTOMHIIKOB. H CTPQMHACH noKa3aTb, HTÖ ropu EvAa-flimnui COCTOST H3 AByx pa3jinMHbix CTpyKTypHbix eAHHiiq, T. e. 113 CTpyKTypbi rop ByAbi u rop riiiJiiiiiiKOBaicKOH CTpyKTypbi, cpeAii KOTopwx jiymue KapcTiicjiiiuiipyioiniiiicH AaXUITefíHCKIIH II3B£CTH5IK XapaKTepeH AJI« niiJiiiuiKOBaHCKOH eAIIHimbl. llOSTOMy nOHHTHO, MTO Ha TeppiITOpiIII 3TOH eAIIHIIUbl B3aiIM0AeHCTBIie BOA IICTOHHIIKa HaöJi lOAaeTCH Ha Sojiee 3HaHirre.nbHbix paccroHHHHx. rijiaHiipoBaHiie uejiecooöpa3Horo xo3HöcTBa TepMajIbHblX BOA, B03HHKUiee BHOBb B CBH3II C pa3BIITIieM ropoAa, oŐJierqaeTCíi TeM, MTO CBH3AHHBIE noTpeŐHOCTH B TepManbHbix BOAaxHMeiOTMecTO Ha nepntjiepmi, Jiewaiueií BHC 3amiiTH0ií TeppirropHH, T. e. B5JIII3II BHOBB njiaHiipyeMbix HaiJibix KBap-rajiOB. 3TH >KiiJibie KBapiajibi 11 npeAJiaraeMbie MecTa 3aKJiaAKii őypoBbix cKBawiiH, a Tanwe npoKJiaAKa JTIIHIIH TpySonpoBOAa AaeTCH Ha npiuiaraeMoií KapTe. Kpoi«e SToro Ha Kapie AaeTCH cxeMaTimecKii TPCTIIMHUH KOTJIOB3H na fleuiTCKOH eropone, ocHOBHbie cöpocbi, iiMeiomiie HanpaBJiemie ceBepo3anaA — IOI O-BOCTOK, CBíi3biBaioimie co CTpyKTypoií rop BYABI, KOTOpbie cjiywaT OCHOBOÍÍ 3aKJiaAKii npeAJiaraeMbix őypoBbix CKBajKHH. CpeAii npefluoHceHHbix ceMii SypoBbix CKBa>KIIH nepBaH SypoBaa cKBawiHa 3aKJiaAbiBaeTCH Ha TeppiiTopim cpeAHero Miioi;eHa; OÄiiAaeiviaa rjiyőiiHa npeAn0Ji0>KiiTejibH0 He npeBbiniaeT 1500 M. Hu B Koe.vi cjiyMae BTopan ßypoBaji CKBa>KHHA HE SyAeT rjiyő>Ke nepBOií, OAH3KO BTOpan SypoBaa CKBa>KiiHa MOHceT AOCTiirHyTb rpiiaca y>«e Ha rjiyßime 700 M. TpeTbH SypoBaH CKBawiiiHa, 3aKJiaAbiBaeMaH K rory, AOCTHraeT ocaAOiHbie nopoAbi capMaTa. npii6Jui3iiTejibHan rnyőiiHa cocraBiiT 1600 M. EypoBbie KOJiOAUbi 3a JVs 4, 5, 6 11 7 B loro-BOCTOMHOFI nacTii ropoAa no npeAJioweHiuo npeAnojiaraeic« 3aKnaAbrnaTb B nopoAbi HHHCHero naHHOHa. B STHX CAyiaax B CTopoHy OCH ßyAaneiiiTCKoro KOTJiOBaHa c TOHKH 3peHHH 3anaca uejiecoo6pa3HO npiiHHTb B KanecTBe IICXOAHWX AaHHbix r^yőiiHy B 2000 m. HeoöxoAiiMo oőpaTiiTb BHiiMaHiie Ha TO, HTO B ioro-BOCTOiHOH nacTii ropoAa nepeA AOCTiiweHiieM TpnacoBbix Tep.MajibHbix BOA MO>KHO owiiAaTb BbixoA Tenjibix coAeHbix BOA, Sojiee Toro Ha CKBawamax M 6 11 7 npn npiiöJTioKeHiiii K Kpaio KpiiCTaji-