Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Enciklopédia
Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. 80 Készül a Magyar Enciklopédia A régi korokban a szellemi életnek csupán néhány kiválasztottja élhetett korának addig elért eredményeivel. a tudás elterjedésével azonban mindinkább szükségessé válit az elért eredmények felhasználása, gyűjtése és hozzáférhetővé tétele. Ez az ismeretkincs állandóan bővült, a gyűjtött eredményeket állandóan újakkal kellett pótolná, a túlhaladottakat kigyomlálni. Több ezerre tehető a lexikális gyűjtemények vagy kivonatok száma. Az újkori enciklopédiairodalomban a magyar Apáczai Csere János már az elsők között, 1653-ban írta enciklopédiáját. Azóta kb. 194 lexikális munka jelenít meg hazánkban tudásunk kiegészítésének, vagy helyesbítésének egy-egy állomásaként. A legutóbb megjelent hazai lexikális művek megjelenése óta lefolyt időre esik azonban az eddigi, úgyszólván minden ismeretkörre kiterjedő leghatalmasabb fejlődés, az utolsó 10 évre pedig hazánk gazdasági, kulturális, de elsősorban társadalmi fejlődésének korszakalkotó fejezete. A régebbi, régi ideológiában és sok tekintetben Európa-centrikus felfogásban írt lexikonok a legtöbb esetben egváltalán nem, vagy kívánalmainknak nem megfelelő módon adnak választ az új, hatalmasan feltornyosult kérdéshalmazra. Űj értékelésben és fogalmazásban kellett megvilágítani., új rendszerbe kellett foglalni eddigi tudásunk eredményeinek legnagyobb részét. Haladó társadalmunk ma már minden dolgozó ember számóra hozzáférhetővé teszi a tudományok eddig elért eredményeit. A Magyar Tudományos Akadémia és a Minisztertanács határozata kimondta: „Legyen a Magyar Enciklopédia társadalmunk számára az egyetemes és magyar, időszerű és közérdekű ismeretek olyan rendszeres tárháza, amely korszerű és megbízható útbaigazítást nyújt műveltségünk egész területén." Ez lesz tehát az első az eddigiek sorában, amely mindenki számára és nem üzleti, hanem hazánk és dolgozóink egyetemes érdekéből kel életre. Célkitűzéseink legfontosabbjai: a népművelés szolgálata. amellyel a középiskolát végzett olvasót viszi tovább a tudományok legújabb területeire és tanítja a gazdasági és társadalmi ismeretek, az irodaiam és művészet jelenségeinek új, helyes értékelésére. Segítőtársa kíván lenni a termelésnek adatok, sztatisztikák, magasabb szintű összefüggések áttekinthető szolgáltatáséval. A tudományos kutatásnak óhajt munkaeszköze lenni az ismeretkörök lehetőleg teljes előadásával és az azokat alkotó fogalmak időszerű, tisztultabb meghatározásával. Terjedelménél fogva azonban nem bocsátkozhat a kézikönyvek anyagának részleteibe, viszont a vonatkozó, az egész szöveg mintegy 8 százalékát kitevő bibliográfia közlésével lehetővé kívánja tenni a legszélesebbkörű kutatást is. Legfontosabb feladata a társadalmi nevelés, az embernek a dolgozó és szociális társadalom kulturális szintjére való emelése. Emellett minden eddigi érték megtartásával, a haladó hagyományok és más nemzetek kultúráinak ismertetésével kíván példát mutatni és a magyar vonatkozású anyagot igyekszik a lehető legteljesebben feldolgozni. Ennek az eddig egyáltalán figyelembe nem vett szempontnak különös jelentősége lesz a később orosz, angol és német nyelven megjelenő Encyklopaedia Hungarica, a magyar élet eredményeit külföldön tolmácsolni hivatott munkák szerkesztésében. Szerkezetében az Enciklopédia az egyes ismeretköröket és jelenségeket összefüggéseikben, egy-egy lehetőleg kerek és teljességre törekvő cikk keretében kívánja előadni, szemben a lexikon tárgyalásmódjával, mely az egyes jelenségeket és fogalmakat inkább önmagukban tárgyalja. Az Enciklopédia nagy tömbökbe foglaló előadásmódja azonban szükségessé teszi azt, hogy az egyes fogalmakat megismerni kívánó olvasót megkíméljük a nagy cikkek egészének átnézésétől. Ezt a célt szolgálja az igen terjedelmes index-kötet, amely betűrendben hozza a címszavak anyagában előforduló összes fontos fogalmak vagy jelenségek névsorát a vonatkozó tárgyaláshelyek megjelölésével. Ugyanezt a célt szolgálják a rendes szövegben szereplő ^.utalócímszavak" is. Általában ezt a' szempontot teszi magáévá a legújabb, a Nagy Szovjet Enciklopédia által is követett irány, mely az enciklopédikus, tehát nagy cikkekbe foglalt előadásmód mellett több, rövidebb cikket kíván hozni, ezzel némileg közeledik a kifejezetten lexikális tárgyalásmódhoz. Hogy a kettő közül melyiket alkalmazzuk, azt végeredményben a tárgykör speciális alkata és kívánalmai döntik el. A Magyar Enciklopédia 24 nagyalakú, egyenként 1000 oldalas kötetben jelénik meg, mintegy 3400 oldalnyi illusztrációval (szövegközi képpel, reprodukciókkal, térképekkel, táblázatokkal és grafikonokkal). A közölt cikkek terjedelme az egy-kétsoros „utaló címszavaktól" kezdve a többhasábos nagy cikkekig lehetővé teszi a tárgyalt anyagban való teljes tájékozódást. Felfogásában a marxista-leninista elméletet és gyakorlatot követi, de értékelés alá vonja a materializmussal szemben álló irányzatokat is. A történelem igazi hőseinek mindenkor a munka, a tudomány és a haladás kimagasló alakjait tekinti. Fejtegetéseivel, stílusával arra igyekszik, hogy az olvasó konkrét kérdéseire jó magyarsággal írt, sallangmentes választ kapjon, magasszínvonalú. a jövő felé mutató, haladó állásfoglalással. Legjobb dolgozóink, tudósaink és szakembereink kollektív munkájából születik ez a hatalmas mű. Valóban nemzeti ügy ez, amelybe a Magyar Enciklopédia szerkesztősége bele kívánja vonni dolgozóink legszélesebb rétegeit és a szakértők mindegyikét oly, módon, hogy a tervezett anyagot, részletes feldolgozása előtt társadalmi felülbírálás és. építő hozzászólás céljából közzéteszi. Hozni fogja a hidrológia és vízépítés, a természetátalakító művek, a vízgazdálkodás és az idevágó mezőgazdasági vonatkozású feladatkörök minden fontos fejezetét. Azonban egyetlen ismeretkör, s így mai tudásunk fenti rendkívül fontos fejezetei sem dolgozhatók fel azzal a teljességgel, amelyet ezzel a szellemileg és anyagilag is óriási áldozatokkal készülő műtől megkövetelhetünk, ha nem kapjuk meg a szakmák dolgozóinak és szakértőinek segítségét és támogatását. Felkérjük a szakma összes művelőit, hogy tanácsaikkal, javaslataikkal forduljanak szerkesztőségünkhöz. (Magyar Enciklopédia. Budapest, V.. Szalay utca 10—14. Telefon: 129-430). Mindenkinek örömmel bocsátjuk rendelkezésére a tervezett anyagot és személyesen is adunk felvilágosítást mindazoknak, akik építő szándékkal kívánják ezt a hatalmas munkát szolgálni. Fonó Lajos „HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Felelős szerkesztő: Kovács György — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Telefon: 113-450. Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 880 példányban. Előfizetés: a Posta Központi Hírlapiroda Vállalatnál, Budapest, V., József nádor tér 1. Távb.: 180-850 Előfizetési díj 48.— Ft (egész évre), egyes szám ára 8.— Ft. — Csekkszámlaszám: fii .254 33220-689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V„ Vadász-utca 16. — I'elelős vezető: Nyáry Dezső.