Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Bánk István: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításánek lehetőségei hazánkban
Bánk I.: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása hazánkban Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. 73 Hozzászólások Molnár Endre : Véleményem szerint Bánk látván cikkében írottaknak hazai viszonylatban csak elméleti jelentőségük van. A szennyvíz öntözésről beszélünk anélkül azonban, hogy hazai tapasztalataink lennének és anélkül, hogy akár kis területen is eredményeket értünk volna el szennyvíz-öntözéssel. Öntözéseink a hároméves terv megindulása óta igen nagy ütemben fejlődtek és rövid idő alatt soha nem remélt kiterjedést értek el. Rá kell azonban mutatni, hogy a folyó, illetve a felszíni vizekre támaszkodó szántóföldi öntözéseinknél is igen nagy nehézséget okoz, hogy a hazai viszonyoknak megfelelő öntözési módokat és a hazai viszonyoknak megfelelő agrotechnikát nem kísérleteztük ki eléggé. A kísérleti eredmények hiánya különösen súlyos feladatok elé állítja a szennyvíz öntözések tervezőit, de különösen végrehajtóit és azt mondhatjuk, hogy ezek a nehézségek olyanok, amelyeknek megoldására ez idő szerint nem is vagyunk képesek. Kétségtelen, hogy a szennyvíz kezelésénél az öntözéses hasznosítás egyik komoly lehetőség és kis vízhozamú vízfolyásaink és folyóink parancsolólag írják elő, hogy a szennyvizek kezelésénél minden lehetőséget ragadjunk meg. Ezért — véleményem szerint — a következő ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy hazánk különböző vidékein a különböző szennyvizek kezelésére kísérleti öntözőtelepek létesüljenek és a második ötéves terv végén már hazai tapasztalatok álljanak rendelkezésünkre a szennyvizeknek öntözéssel történő hasznosítására. Dr. Török Piroska : Bánk István cikke szerint mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából jelentősége van a szennyvíz öntözésnek, melyet külföldön több helyen már régebben bevezettek és tekintélyes mennyiségű szennyvizet használnak öntözésre. A szerző — igen helyesen — javasolja, hogy elsősorban rét- és legelőöntözést kellene kísérleti szennyvíz öntözőtelep felállításával vizsgálni. Mivel a szennyvíz iszapjának 40%-a fekáliából adódik, benne emberre és állatra veszélyes kórokozókkal kell számolnunk. Számos irodalmi adat és saját vizsgálataink eredménye bizonyítja, hogy a szennyvizekben különböző kórokozó baktériumok és paraziták fordulnak elő. Tlogy néhány példát említsek Papenberg (19) a berlini szennyvíz minták 2%-ában paratyphust, Wilson és Blair Belfast szennyvizében rendszeresen typhust, Pesch (20) a kölni szennyvízben Paratyphus B-t, Messerschmidt (16) Hannoverben 305 szennyvízminta 37%-ában Salmonellákat tudott kimutatni éspedig 12%-ban typhust. Magyarországon Joás (10) 47 budapesti szennyvízminta közül tízben Salmonellákat, Jeney (9) 47 debreceni szennyvízminta közül háromban paratyphust és kilencben typhust mutatott ki. Saját vizsgálataink alkalmával nyers és különböző tisztításon átment szennyvízből typhust, paratyphus A-t, Pty Derbyt, Pty meleagridist tudtunk kitenyészteni. Az enterális megbetegedést okozó baktériumokon kívül tuberkulózis baci lust, a száj- és körömfájás, valamint a gyermekbénulás és járványos sárgaság vírusát is kimutatták szennyvízből. Olyan baktériumok is, melyek nem kimondottan kórokozók, azonban a szennyvízben mindig jelen vannak, mint a Proteus, Mesentericus fajok, anaerobok és B. coli enteritises megbetegedést idézhetnek elő. Tehát minden szennyvizet fertőzőnek kell tekinteni. A szennyvíz azért is veszélyes fertőző forrás, mert benne egyes kórokozók hosszabb ideig életben maradhatnak. Brunner (2) szerint a müncheni tisztítóberendezés iszapjában Typhi murium és Breslau baktérium a 12 heti szokásos rothasztási időt átélték és 18—20 1/ 2 hétig életben maradtak. Angol kutatók szerint iszapba oltott Paratyphus B 27—41 napig élt, a Typhi murium 180 napig. Gärtner (5) közlése szerint a TBC baktérium, a száj- és körömfájás vírusa igen hosszú ideig marad életben a szennyvízben, hasonlóképpen a lépfene és sertésvész kórokozói is. Nemcsak a szennyvíz kórokozóinak a kimutatására van több adatunk, hanem szennyvíz okozta járványra vonatkozóan is. Az első szennyvíz okozta járványt Koch (11) ismerteti 1893-ban, amikor kolerabetegek ürülékét tartalmazó szennyvizet öntözés céljából földekre vezették és a befagyott föld felett a szennyvíz egy patakba folyt. Ez a patak a Saaleba ömlött, a beömlés helyétől 50 m-re vették vízvezeték céljára a vizet. 122 megbetegedés és 52 haláleset lett a következmény. A szennyvízből, az öntözött földből, a Saaléből és a vízvezetékből tudták kimutatni a kolerabaktériumot. Aust (1) közlése szerint 1898—901-ig a charlottenburgi öntözött földek közelében 17 megbetegedés történt. A megbetegedettek közül 12 az öntözött földeken dolgozott. Heiser (8) közli, hogy a Fülöp-szigeteken szennyvízzel öntözött vetemények útján typhus terjedt el. Marchoux (14) szerint Párizsban évenként késő nyáron és ősszel typhus lép fel, ami arra vezethető vissza, hogy olyan veteményeket fogyasztanak nyersen, melyet előírás ellenére fejtrágyázásban részesítenek. Messerli (15) Lausanneből jelenti, hogy az öntözött területeken levő 34 ház lakói közül 1908—918 között 46,4°/ 0 0 typhus eset volt, Lausenneban ellenben csak 2,8°/ 0 0. Újabban Harmsen (6) a Stuttgartban 1952—-53-ban lezajlott typhus epidemiát ismerteti. 339 megbetegedés történt, melynek oka Olaszországból importált fej trágyázással kezelt endivia salátára volt visszavezethető. Ehhez hasonlóan 1939ben Bécsben Donle (4) paratyphus A endémiát írt le, 766 katona közül 121 lett beteg, továbbá egy lakos. A betegség okozója Szicíliából származó fej trágyázással kezelt endivia saláta volt. Azonban nemcsak emberi, hanem állati megbetegedést is okozhat a szennyvíz. Stenius (21) közli, hogy tüdőbeteg kórház mechanikailag derített szennyvize egy patakba került. A patakból ivó tehenek TBC positivak lettek, míg a környék tehenei egészségesek maradtak. Kraus (12) szintén kimutatta, hogy TBC kórház szennyvizével öntözött földeken legelő tehenek TBC-sek lettek. A bovin típusú TBC emberre is pathogen lehet. Moeller (17) TBC kórház szennyvizével öntözött földből és a földből kihúzott retekről virulens TBC baktériumot mutatott ki. Bilrgei—Neliring (3) Uhlenhut (22) és Harnach (7) rámutatnak arra, hogy városból vagy üzemből származó nem elegendően tisztított szennyvízzel öntözött réten legelő tehenek közt lépfene tört ki. 1953-ban a göttingení egyetemen szennyvízzel öntözött földből, szennyvízből és a termesztett növényekből vett mintákat vizsgáltak. A három szennyvízmintát Pty B-vel fertőzöttnek találták, a földet szintén paratyphus B fertőzte, ezenkívül még a föld Ascaris és Oxyuris petét is tartalmazott. Vörösrépából paratyphus bareillyt tudtak kimutatni, a karottamosó vízben Trichocephalus petét és fiatal Strongiolides stercorariust. Az elárasztásnál még fertőzőbb a permetezés. Müller (18) 1953 januártól novemberig 204 fűpróbát vizsgált. 204 próba közül 51 nem öntözött, csak tehéntrágyázott földről, a többi öntözött területről származott. A nem öntözött területről származó fűpróbákon nem talált Salmonellát. 153 öntözött fűpróbából 69 volt positiv, ezekről 73 pathogen törzset (paratyphus B-t és typhust) izolált. A coli-titer közötti különbség a nem öntözött és öntözött növényeken 0,01—0,0000001 A permetező környezetében lévő növények 100%-a volt pathogen baktériummal fertőzött, a tőle 50 m-re a próbák fele volt pozitív, 100 m-re nem talált pathogen baktériumot. Jeney (9) bolgár kertészek szennyvízzel öntözött nöVényeirői lemosott vízben egy esetben paratyphus B-t mutatott ki. Néhány vizsgálatot végeztünk az OKI-ban is, összehasonlítva a szennyvízzel és kútvízzel öntözött paradicsomról és paprikáról lemosott víz szennyezettségét. Az öntözésre használt szennyvíz paratyphus A-t és Derbyt tartalmazott, a növényekről ezt nem lehetett kimutatni, de a szennyvízzel öntözött növények szennyezettsége sokkal nagyobb fokú volt,
