Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Bánk István: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításánek lehetőségei hazánkban

7-4 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Bánk I.: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása hazánkban szennyvíz. így a közegészségügyi és állategészségügyi kívánalmak kielégíthetők. A külföldi szakirodalom említi, hogy az öntöző főcsatornákat a mechanikailag tisztított szennyvíznél is burkolni kell. E megoldás lényegesen megdrágítaná az öntözőberendezést. Ezrzel szemben megemlítem, hogy pl. az aradi öntözéseknél még az öntözőfőcsatornák sem voltak burkolva, ennek ellenére évente csak kb. egyszer-kétszer válik szükségessé a csatorna tisztítása. Mindenesetre a lakosság és egyes szakembereink körében a szennyvízöntözéssel szemben fennálló és közegészségügyileg indokolt ellenszenv miatt a szennyvízöntözést emberi fogyasztásra nyersen nem kerülő növények termelésénél kell bevezetni. Az ország takarmányszükségletének egyrészét ki tudnánk elégíteni, ha takarmánykertészetet honosítanánk meg. A termelt növényeknél vigyázni kell arra, hogy a növények vízigényes periódusának és trágyaigényének a szennyvízadagolás időpontja és mennyisége megfeleljen. Ezért részletes trágyázási tervet, vetésforgót kell készíteni az öntözés előtt. A vetésforgónál gyümölcsös is beiktatható. A takarmánynövények mellett az ipari növények termesztése is számbajöhet. Hazai ajánlott szabványunk (MNOSZ 15 30253 R szennyvíztisztítás) különös gondot fordít a talajvíz szennyeződésének megakadályozására és a közegészségügyi szempontokra. Előírja, hogy a szennyvízzel öntözött területen lévő kutak sem ivásra, sem állati itatásra nem használhatók. A talajvíz nívója legalább 4 m-re legyen a terepszint alatt. (A szovjet előírás ezzel szemben: 1,5—2 m.) Ivóvíz beszerzését szolgáló kút az öntözés területétől 500 m távolságra telepíthető csak. A Németországban és Romániában tanulmányúton járt kartársak érdeklődtek a talaj vízszennyeződések terén szerzett tapasztalatokról. A németek véleménye szerint a növények a szennyvíz víztartalmának 60%-át felveszik (Schroeder), a szennyvízöntözés útján esetleg szennyezett kutak vize pedig nem sokkal rosszabb a Németországban használatos többi víznél. Mindenesetre megfelelően tisztítani kell. (Otto Scharfe.) A romániai (aradi) szennyvízöntözésnél lévő kutak vizét évek óta minden tisztítás nélkül használják, de panasz eddig még nem fordult elő. Ha az öntözött területen vízzáró réteggel védett vízadó rétegre lehet a kutat telepíteni — ahol a szennyeződés veszélye kizárt — természetesen ez a kérdés nem merül fel. Szükséges azonban, hogy a felszíni, vagy felszínközeli vizeket — ha a szennyeződés veszélye fennáll — ivóvízként való felhasználás előtt megfelelő módon kezeljék. A másik sokat vitatott kérdés, hogy a féregpeték az öntözéssel a termőföldre kerülnek és a gondatlan kezelés folytán fertőzést okoznak. Ezzel szemben közismert tény, hogy a féregpeték az iszappal együtt az ülepítőkben kiülepíthető/e és az elfolyó ülepített szennyvíz már többé féregpetét nem tartalmaz. Az ülepített és jól kirothasztott iszap is minden veszély nélkül értékesíthető a mezőgazdaság számára. (Imhoff: Taschenbuch der Stadtentwässerung 1953/127, Gramm. EB : Sew. Works. I. 1943/1119, Baumhögger W. ; Ges. Ing. 1948/40, Reinhold F. ; Ges. Ing. 1948/85, Schroeder H. ; Ges. Ing. 1949/410, Billib H. ; Wasser und Boden 1949/26.) Az OKI-ban Tóth István kísérletei is alátámasztották e tényt. A kirothasztott iszapot az öntözéssel egyidejűleg fel lehet használni trágyázásra és így az igen kiváló trágya nem vész kárba. Felmerülhet még a szennyvízöntözésnél dolgozóknál a bőrfertőzés veszélye is. A németországi tapasztalatok szerint semmivel sem több az előfordtdt fertőzések száma, mint bármelyik más munkaterületen. Az említett külföldi tapasztalatok ellenére is szükséges azonban, hogy bizonyos óvórendszabályokat betartsunk. Aratás, kaszálás és termésbetakarítás előtt legalább egy héttel az öntözést be kell szüntetni. Nyersen fogyasztásra kerülő vetemények nem öntözhetők tenyészidő alatt. Vetemények nem öntözhetők csak barázdás öntözéssel, de ez is csak mint előtrágyázás jöhet számításba. A rét, legelő, gabonaféle árasztással is öntözhető. Hullott gyümölcsöt a tenyészidő alatti öntözés fesetében nem lehet fogyasztani. Frissen öntözött legelőn tehenek nem legelhetnek. A cukorrépa öntözését szeptember 1. előtt abba kell hagyni,- ugyanígy az étburgonya öntözését is egy héttel a virágzás előtt be kell szüntetni és a feltöltéstől augusztus végéig öntözni nem szabad. Az öntözött terület a várostól legalább 1 km-re szélirányban jelölhető ki. Figyelemmel kell lenni a kijelölésnél a főközlekedési utakra, vasútvonalakra és pályaudvarokra is. Az öntözött területet mindenesetre védő erdősávval kell körülvenni. Az eddig elmondottakban megvizsgáltuk a házi szennyvizekkel való öntözés lehetőségeit. A részletes feldolgozásban a talaj adottságokat a Kreybig-féle talajtérkép szerint vettük figyelembe, elsősorban a homok, televényes-homok talajokat. A csapadékmennyiséget 50 éves átlagban dolgoztuk fel. 23 városnál jöhet számításba a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása. Az első közelítésként összeállított adatok szerint 8616 hektár (15 000 kat. hold) terület öntözhető szennyvízzel, ami kb. a tiszafüredi öntözőrendszer területével egyenlő. Mindezekhez hozzászámíthatjuk még az egyes ipartelepek szennyvizeivel való öntözési lehetőségeket is. így a keményítő, cukor, szesz, malátagyárak szennyvizeivel komoly eredményeket lehet elérni az öntözéssel. Hazai viszonylatban példák sorozatai igazolják ezt. így pl. a Selypi Cukorgyár szennyvíztározójának leeresztése után a tározó területét kiadják az üzem dolgozóinak megművelésére. A kukoricával bevetett területen 18—20 q/kat. hold terméseredményt értek el. Az ipari szennyvizek felhasználásával mintegy további 1240 hektár (2160 kat. hold) területet lehetne öntözni és trágyázni. / Összegezve az elmondottakat : a szennyvizekkel lehet és igen gazdaságos öntözni. A kérdés nagy jelentőségére való tekintettel a legsürgősebben kísérleti öntözőtelep építését kell szorgalrűazni. Végezetül pedig részletes felmérést kell végezni az öntözési lehetőségek feltárására.