Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Solymosi Sándor: Fényelektromos iszapmélységmérő berendezés

Solymosi S.: Fényelektromos iszapmélységmérő berendezés Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. 67 -a már meglevő berendezéseknél ilyen méréssorozatot végezzenek vagy végeztessenek, aminek •eredményeként a készülő szennyvítisztító berendezések gazdaságosabban tervezhetők. CBETO —3J1EKTPMHECKHP1 IIPMEOP JlJlfl M3MEPEHMfl MOII1HOCTM CJIOH MJ1A 11], IIIOÜMOUIU OnpeAejiemie KOJiimecTBa ima, npoiicxoAíuqero OT JX03HHCTBSHHbIX II TeXHIIMeCKIIX CTOMHblX BOA, CJly>KIIT jlJin B03MOWHOCTH npoii3BOflCTBa npaBiiJibHbix pacHerOB ruiomaaeií ÄJIH pa3Jiow:eHim iiJia H ycTanoBjieHHH ycJiOBitií npaBiuibHoií nx 3KcnjioaTamm. nocjie OniICaHHH KOHCTpyKUHH II AeiíCTBUH H3BCCTHbIX H3MepiITejibHbix npiiöopoB AaeTCH ii3Jio>KeHiie npiiHminiiaubHoro peuieHiifl CBeTO-ojieicrpimecKoro n3MepnTejibHoro npnöopa. OcBeiueHHbiü (JioTOSjieiweHT 3KpamipyeTCfl HJIOM, CBOÖOAHO nocTynaioimiM B ii3MepnTejibHyio r0Ji0Bi<y, ii nponcxoAflinee BCJieflCTBiie storo cmi>KeHiie HHTCHCIIBHOCTII CBeTa II3MGPHGTCH ÜJieKTpimeCKHM H3MepiITejIbHbIM npnöopoM. /JaeTCH oniicaHne KOHCTpyKTiiBHOro peuiemiH ycTpoflcTBa, 3aTeM yKa3biBai0TC3 neicoTopbie iipn.wepbi ero npaKTimecKoro npiiMeHemiH H, HanOHen, HeoßxomiMbie onbiTbi. Photoelectric recorder for measuring sludge-layer thickness By S. Solymosi The measurement of sludge quantities obtained from domestic as well as industrial sewage forms the basis of correct design and operation of digestertanks. After discussing principles and designs of instruments used hitherto, the principle of the photoelectric recorder is described. The illuminated photocell is obscurcd by sludge entering the recorder-head and changes in light intensity are electrically recorded. Along with the constructional design a few examples of practical use are given and a research program is suggested. Dr. Käthe Seidel: Die Flechtbinse. Seirpus lacustris L. Die Binnengewässer, Band XXI. Stuttgart, 1955. XV + 216 oldal + egy címkép, 18 foto tábla, 42 szövegközti ábra, három melléklet és számos táblázat. E. Schweizerbart'sehe Verlagsbuchhandlung. Ára fűzve 36, egészvászonba kötve 39 márka. Käthe Seidel kilenc évig tartó beható terep- és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit adta közre a Binnengewässer-sorozat XXI. kötetében Die Flechtbinse = Scirpus lacustris L. (= Schoenoplectus lacustris [L.] Palla) néven. Az irodalomjegyzékéből azonban kiviláglik, hogy már régebben foglalkozott a tavi kákával népművészeti vonatkozásban. Munkáját még a kiéli egyetemen kezdte meg s mint a plőni Hidrobiológiái Intézet tagja fejezte be. Mit nyújt a szerző egyetlen növényről 216 oldalon ? Az első részben a tavi kákával végzett ökológiaicönológiai vizsgálatait közli. Ismerteti a kutatott vizeket, a cönológiai felvételek helyeit, a növény előfordulásait. Az anatómiai-morfológiai vizsgálatokat tárgyaló részben a szár hossznövekedéséről, a nappali és éjszakai növekedésekről, a vágás utáni felújulásról, a -sekély vizekben, a száraz területeken észlelt- szárdeformációkról, a beteg szárról, a szárvastagságról, s az azt befolyásoló tényezőkről, a bazális növekedési zónákról, a szár pusztulásáról, a virágról, s a virág biológiájáról, valamint az alámerülő levelekről szól. Taglalja a vegetatív szervek, a szár, a rhizoma, a gyökérzet évszakos gyarapodását. Kiemeli a tavi kákának, mint fontos feltöltőnövénynek a jelentőségét. A vegetatív részek ismertetését a parti öv különböző mélységeiben megfigyelt növekedéssel, a szukcessziós és zonális megjelenéssel, az elhaló kákaállományokkal fejezi be. A generatív részek fejlődésében a laboratóriumi kísérletekről olvashatunk. Érdekes adatokat tartalmaz a kémiai — technológiai vizsgálatokat tartalmazó fejezet. Ir a tápértékről, az istállói takarmányozási kísérletekről, a legelőkön élő és az istállózott állatokon végzett megfigyeléseiről, a komposzt előállítási lehetőségekről. A növény strukturális felépítése fejezetben a tavi kákának a csónaképítésre való alkalmasságának okait kutatja. A szöveti felépítésben különösen a levegőtartó szövetekre tér ki. A papíros- és műselyemgyártásban történő felhasználhatóságáról szóló részben a tavi kák4ból készített kétféle papírminőséget is bemutat. Foglalkozik még a szilárdságot biztosító szövetelemekkel, valamint a szakítási kísérletekkel is. A könyv második része a tavi kákának a braokés sósvizekben található egyedeit, állományait ismerteti. Szisztematikai kérdésekkel kezdi (pl. a Scirpus lacustris —- Scirpus Tabernaemontani problémája), majd a még le nem írt brack- és sósvizi kákaállományok délhollandiai, délfranciaországi, finnországi és schleswig-holsteini elterjedéséről ad számot. A schleswig-holsteini termelési kísérletekben betekintést kaphatunk a kísérletek előkészítésébe, az ápolási munkálatokba a legkülönbözőbb körülmények között, így édes-, brack- és tengervizekben, eltérő mélységekben, más- és más talajnemeken, különböző növénytávolságokban, eltérő nagyságú rhizomákkal stb., stb. Részletesen olvashatunk a növekedésben mutatkozó különbségekről, az anatómiai-morfológiai, kémiai, fizikai elváltozásokról, a kákaállományoknak a talajra gyakorolt hatásáról. Röviden ír a szerző a káka savanyú vizekben való előfordulásáról is. A harmadik rész a tavi káka ethnográfiai vonatkozásait veszi sorra. Vizsgálja jelentőségét az Európán kívüli és az európai népek életében. Kitér a gyógyászati vonatkozásokra, a régészeti leletekre és mai szerepére a háziiparban. A szép kiállítású, gazdagon illusztrált könyvet 397 munkát felsoroló irodalomjegyzék egészíti ki. Magyar szerzőt nem említ. Käthe Seidel egyetlen növényt az élő és élettelen környezettel való összefüggéseiben, az elmélet és a gyakorlat szép egységében, vonzó előadásmóddal, monografikus feldolgozásban tár elénk. Felhívja a figyelmet erre a fontos partkötő, talajjavító és humuszképző, jó takarmány és kiváló ipari növényre. Munkája méltóan illeszkedik a nagyhírű „Die Binnengewässer" sorozatba ! Dr. Hortobágyi Tibor G. Huber

—Pestalozzi: Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengewässer, Band XVI. 4. Teil. Euglenophyceae. Stuttgart, 1955. IX + 606 oldal + 114 tábla. — E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung. Ara fűzve 136

vkötve 140 márkav Kevés könyvet vártunk annyira, mint G. Huber —P estalozzi közelmúltban megjelent Euglenophyceákat tárgyaló munkáját. Das Phytoplankton des Süsswassers címet viselő XVI. „kötet" ezzel a művel már valójában 5 terjedelmes, 1800 oldalt meghaladó könyvből áll. Az euglenophyceákat ismertető mű méltó folytatása a világhírű szerző eddigi szintetizáló munkáinak, sőt még az eddigi köteteket is felülmúlja. Az Euglenophyceák legutóbbi összefoglalását a Pascher-sorozatban E. Lemmermann végezte 1913-ban (Die Süsswasser-Flora, H. 2. Jena). Míg Lemmermann 60 oldalon 3 családban 24 nemzetséget s azokban 185 fajt, valamint 53 varietast közöl, addig Hube r•—P estalozzi 606 oldalon 8 családban, 41 nemzetségben 846 fajt, 359 változatot s 86 formát tárgyal. A megkülönböztetett alakok száma Lemmermann -nál 238, míg most 1291. A szöveg-