Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Dr. Donászy Ernő: A Pécsi víz és a Fekete víz elszennyeződése

l^If Hidrológiai Közlöny 36. ,évf. 1956. 1. sz. LIMNOLOGIA A természetes felszíni vizek, befogadók öntisztulási viszonyainak vizsgálata vízháztartási szempontból igen fontos feladat. A tanulmány egy ilyen öntisztulási folyamat lefolyását vizsgálja és egyben a vízminőségjelző szolgálat működésének lehetőségére is példát mutat. A Pécsi víz és a Fekete víz elszennyeződése* Dr. DOSÁSZY ERNŐ (Készült Haltenyésztési Kutató Intézetben 1953—1955.) Pécs városa és iparvidéke nemcsak lélekszámban, hanem ipari létesítményekben is rohamosan fejlődött. Éppúgy, mint hazánk számos fejlődő városában, Pécsett sem tudta ezt a fejlődést oly mértékben követni a vízellátás és vízlevezetés, mint amilyen mértékben kellett volna. Valamikor a Villányi hegység és a Mecsek déli oldala között Balaton-típusú tó húzódott, ma azonban ebben a völgyben csak a Pécsi "víz (továbbiakban PV) piszkos, fekete vize folydogál, s csak a várostól nyugatra eső területeken találunk tisztább vizű patakokat, melyek a Nyugati-Mecsek völgyeiben sietnek le a PV vagy a völgy legnyugatibb vízgyűjtője, a Fekete víz (a továbbiakban FV) felé. A képet a Pellérdi Tógazdaság halastavainak víztükre teszi változatossá. A halastavak mesterséges tavak és a PV-ből kapják vizüket. A városnak egyetlen szennyvízbefogadója a PV. Ugyanennek a vízfolyásnak kellene megoldania az öntözést és a halastavak vízellátását is. Ezenfelül azonban a nagy vízhiány miatt a vízfolyásnak ipari vízkivételre is alkalmasnak kellene lennie, ezt a feladatát azonban jelenlegi állapotában nem tudja betölteni. Már 1951-ben felmerült az a gondolat, hogy a PV-et szennyvizes öntözésre használják fel. Ezzel kapcsolatban kísérleteket kell végezni, alkalmas-e a vízfolyás öntözésre. A kísérletekkel kapcsolatban hangzott el először a kívánság a Haltenyésztési Kutató Intézet felé, hogy hosszabb időn keresztül vizsgálja a vízfolyás minőségét, fizikai és kémiai tulajdonságait, míg a biológiai vizsgálatokat más kutató végezze el. A szennyvizes öntözési kísérletek megkezdődtek, de abbamaradtak. A Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal (a mai Pécsi Vízügyi Igazgatóság előde) akkori vezetője, Domonkos Róbert 1953-ban felkérte intézetünket, hogy foglalkozzék a vízfolyás vizsgálatával. A kérés teljesítéséhez az Intézet vezetősége hozzájárult és a Bodrogon kívül 1953-ban a PV és FV-mintegy 50 km hosszú szakaszát kísérletképpen a „vízminőségjelző szolgálat" kiépítésére tanulmányozni kezdtük. A pécsi KBH-val együtt közös munkatervet dolgoztunk ki, megállapítottuk a vízmintavételi helyeket és időpontokat; a vízmintavételt végző csatornaőrök részére megadtuk a szükséges utasításokat a vízmintavétel és küldés módjára vonatkozóan. A KBH elkészítette a vízfolyás 1 : 50 000 méretarányú térképét,- a vízmintavételi helyeken « * A tanulmány I. részét a szerző a Limnológiai Szakosztály 1955. április 15-i klubestjén előadta. A Magyar Tudományos Akadémia VI. osztályához benyújtott tanulmánv. a vízfolyás keresztszelvényének 1 : 250 méretű rajzát, vállalta a vízhozam méréseket, a vízmintáknak lehetőleg repülőgépen történő szállítását és a szállítás költségeit. 1953. április második felében leszállítottuk helyszíni vízvizsgáló felszerelésünket és az egyetem kémiai intézetében dr. Cholnoky László egyet, tanár, intézetvezető helyiséget bocsátott rendelkezésünkre, ahol az előzetes helyszíni tájékozódó vizsgálatokon merített vízmintákat feldolgozhattuk. A városi szennyvíztisztító telepen vett vízminták elemzése alapján tájékozódtunk a tisztítás hatásfokát illetően és a PV állapotát olyan időpontban vizsgáltuk meg, amikor a városi szennyvíz nem terhelte. így az 1953. ápr. 21-i állapotot rögzítettük és ápr. 23-án már a vízfolyás egész szakaszán a kijelölt vízmintavételi helyekről vett vízminták alapján' megállapítottuk a PV és FV vizsgált szakaszán a víz minőségét, ha nem terheli a pécsi szennyvíz. Az 1. táblázaton találjuk az ápr. 21-i vizsgálat eredményét. Az ápr. 23-i vízmintákat csütörtöki napon vették, az elemzés eredményei az I., II. és III—XIII. táblázatokon a többi vizsgálat adatai között találhatók. A vízminőségjelző szolgálat keretében végzett egy évés vizsgálat utolsó vízmintáit 1954. ápr. 26-án vették. Az éves vizsgálat keretén kívül 1954. márc. 25-én és ápr. 5-én a Pellérdi Tógazdaság tavaiban is végeztünk vizsgálatokat (4. táblázat), továbbá a PV felső szakaszán fellépő rendkívüli szennyezések felderítésére 1954. szept. 17-én a PV 44—48 km között (2. táblázat) és ugyanott nov. 26-án (3. táblázat). Ezekben a hónapokban a Pellérdi Tógazdaság tavaiban halpusztulás történt. A vízminőségjelző szolgálat keretében a vízmintákat mindig a hét végén vették úgy, hogy a városi szennyvíztisztító telepről leengedett szennyvíz hatását egészen a Dráváig figyelemmel kísérhettük. A vízmintavételt a pécsi KBH gondos irányításával végezték a csatornaőrök. A vízmintavételekkel egyidőben történtek a vízhozam mérések is. (XIV. táblázat). A végzett vizsgálatok időpontja és a Haltenyésztési Kutató Intézet elemzési jegyzőkönyveinek száma : 1953. 1. Április 23 5197—5200 2. Május 30 5216—5225 3. Június 27 5243—5252 4. Augusztus ] 5264—5273 5. Augusztus 29. ... 5290—5299 6. Szeptember 26. . . . 5316—5325' 7. Október 31 5337—5346 8. November 28 5361—5370