Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Dr. Kérdő István: Balneológiai és klimatológiai gyógytényezők együttes hatása

Dr. Kérdő I.: Balneológiai és klimatológiai gyógytényezők Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Ifi Nyilvánvaló, hogy a talaj minőségétől, anyagi összetételétől függ a rétegein keresztülfolyó víz vegyi összetétele. Éppúgy befolyásolja azonban több úton is a klímaviszonyokat. Víztartó, vagy víznyelő talajok főleg mikroklíma viszonylatban, alakító tényezői a hőmérsékletnek és a légnedvességnek. Ugyanígy a talaj sugárvisszaverő és hőtároló tulajdonságai befolyásolják a helyi hőmérsékleti viszonyokat, többek között a hőmérséklet napi menetét. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül sem a vizek, sem a klíma hatótényezőinek alakulása szempontjából a földrajzi helyzetet és a domborzati viszonyokat sem. Egészen más környezeti feltételek alakulnak ki COBMECTHOE flEflCTBME SAJlbHEOJlOrMMECKMX M KJlHMATOÜOrMMECKHX JlEMEEHblX <t>AKTOPOB

j M. Kepdj npiipoAHue <J)aKTopbi HcnojibayioTCH y>we c ApeBHHX BPCMGH FL.TH JIEWEHIM PA3JIIIMHBIX 6OJIE3HEH. Cpeau HHX 3Ha<uiTe^bHoe MECTO 3aHiiMaioT MiiHepajibHbie BOÁM. OnbIT NOKA3AJL, MTO 3(])<j)eKTIiBHOCTb 3THX BOA "MaCTO 3HAMITEJIBNO yMeHbiuaercH, IIJIII we BOBCC nponaAaeT, ecJiH ncno;ib30BaTb MiinepaJibHbie BOAH B MecTax BAajiii OT HX flOfjblHH. OAHOH H3 IipiIMIIH 3T0r0 ÍIBJieHIIH SaKJUOMaETCH B TÓM, MTO Ha SajibiieojionmecKoe AeficrBiie jieMeöHOíí BOflbi B 3HamiTejibH0ií creneHii BJIIIHIOT KJiiiManmecKiie ifaKTopbi. EcTecTBeHHO, MTO Ha ^eMeÖHbie (JiaKTopu BOA B03ACHCTByeT He TOJTbKO KJlIIMaT, HO II OHII CaMIl B03ACHCTBYK)T Ha KJlIIMaT. ri03T0My HeOŐXOAHMO IIMeTb KOMHJieKCHblií B3PAHA AJTH IipaBIIJIbHOÍÍ OueHKH (jHi3nonorimecKoro B03AeMCTBHH OKpy/Karomeíí cpeAbi. egy síkságon fekvő vízfelszín közelében, mint völgykatlan mélyén elhelyezkedő tó mellett. Rövid áttekintésemnek az volt a célja, hogy felhívjam a figyelmet a természeti gyógytényezők komplex szemléletére. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy amikor valamely gyógyvíznek vagy egy hely éghajlatának élettani hatását kívánjuk tanulmányozni, soha nem szabad figyelmen kívül hagynunk a többi természeti adottságot sem, mert valamennyi kölcsönösen befolyásolja egymást és közösen alakítják ki azt a környezetet, amelyet aktív biológiai hatótényezői által a hozzáértő szakember • oly előnyösen használhat fel számos betegség kezelésére. Vereinte Wirkung bal neologischer und kliinatologisdier Heilfaktoren • Von Dr. István Kérdő Die natürlichen Heilfaktoren werden in der Therapie schon seit undenklichen Zeiten angewendet. Unter ihnen nehmen die Mineralwässer einen bedeutsamen Platz ein. Die Erfahrung zeigt, dass diese Mineralwässer weit weniger wirksam sind, ja dass sie sogar ihre Wirksamkeit gänzlich verlieren, wenn sie nicht an ihrem Ursprungsort, sondern weitab von diesem angewendet werden. Der eine Grund für diese Erscheinung ist der wesentliche Einfluss, den die klimatischen Faktoren auf die balncologische Wirkung des/Heilwassers'ausüben. Natürlich beeinflusst nicht nur das Klima die Heilfaktoren des Mineralwassers, sondern auch dieses selbst verändert das Klima. Aus diesem Grunde ist zur richtigen Beurteilung des biologischen Umwelteinflusses die komplexe Betrachtungsweise unerlässlich. L. Sz. Ejgenszon: Modeliróvanie (Kismintakísérletezés). Moszkva, 1952. Kismintákkal végzett vizsgálatok esetén a végleges műtárgy jellemző mennyiségeit rendszerint számítással határozzák meg. Ezeknél a számításoknál a hasonlósági mechanika tételeit és megállapításait használják fel. A hasonlósági mechanika fejlődésének kezdeti szakaszában főként az egymáshoz mechanikailag hasonló jelenségeket vizsgálták, az utóbbi időben pedig egyre több kutató foglalkozik a mechanikailag hasonló folyamatok tanulmányozása mellett az analóg jelenségek vizsgálatával is. A hasonló és az analóg jelenségekkel, a kísérleti vizsgálatok különböző módszereivel foglalkozik L. Sz. Ejgenszon közelmúltban megjelent könyve. A könyv első része a geometriai hasonlóságot — a hasonlóság alapvető esetét — tárgyalja. A geometriailag hasonló rendszereken kívül ismerteti az affin rendszereket is. Affinitásról szerinte akkor beszélünk, amikor két geometriai rendszert, például két ellipszoidot, csupán a koordinátatengelyek irányában alkalmazott különböző mértékű torzítással tudunk egybevágóvá tenni. A különböző, egymáshoz mechanikailag hasonló jelenségek között is tulajdonképpen formális affinitás áll fenn, amennyiben a két jelenséget jellemző mennyiségek átszámítási aránya általában egymástól különböző. A jelenségeket jellemző változókból alakítható dimenziónélküli csoportok számát meghatározó általános szabály egyszerű, jól áttekinthető bizonyítását is megtaláljuk a könyvben. A könyv részletesen foglalkozik az analóg jelenségek kérdéseivel is. Analóg jelenségekről akkor beszélünk, ha két egymástól eltérő jellegű fizikai folyamat geometriailag hasonló rendszerekben úgy megy végbe, hogy az egymásnak megfelelő helyeken és időpontokban a jelenségeket jellemző változók megfelelő értékeinek viszonya egymással egyenlő és állandó. Ilyen analóg kapcsolat van például a diffúzió és a hővezetés, bizonyos elektro- és hidrodinamikai jelenségek stb. között. A fizikai jelenségek analógiáját lényegében úgy tekinthetjük, mint a jelenségek hasonlóságának legáltalánosabb esetét. Az elektro- és hidrodinamikai jelenségek közötti analógia elvén alapszik például az áramlástani folyamatok vizsgálatának nálunk is jól ismert és alkalmazott Pavlovszkij-féle módszere. Az építőipari hő technika számos problémáját oldják meg a Szovjetunióban a hővezetés, valamint a viszkózus folyadéknak kapilláris csövekben történő mozgása közötti analógia figyelembevételével. Jól kifejezésre jut a jelenségek közötti analógia a már említett hővezetés-diffúzió esetében a jellemző egyenletek azonos szerkezetében. Pl. a dt idő alatt df felületen áthaladt hőmennyiséget (dq), illetőleg átdiffundált anyagmennyiséget (dm) a dT dq = — A df dt, illetőleg dm egyenletekből számíthatjuk, ahol X a hővezetőképességi, k a diffúziós együtthatpt, T a hőmérsékletet, c pedig a töménységet jelenti. Hogy a kismintákkal végzett vizsgálatok milyen széles körben alkalmazhatók a különböző feladatok megoldására, azt a nagyszámú áramlástani, valamint a fentiekben említett egyéb jellegű példák mellett az Ejgonszon könyvében ismertetett, az ipar különböző területein felvetődő kérdésekkel kapcsolatosan kismintákkal végzett vizsgálatok is bizonyítják. Csupán az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy olyan kismintakísérletet is ismertet, amelynél egy üvegolvasztó kemence levegő- és gázbevezetését, valamint keverő- és tűzterének különböző alakját vizsgálták kisminták segítségével. Ivicsics Lajos