Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Dr. Kérdő István: Balneológiai és klimatológiai gyógytényezők együttes hatása

]fO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Dr. Kérdő I.: Balneológiai és klimatológiai gyógytényezők összeteszik azzal az energiával, amely kívülről érkezik hozzájuk, olyan jelenségeket eredményeznek, melyek túlságosan sokat köszönhetnek a Földnek ahhoz, hogy jogosan illethessük őket kizárólag a kozmikus jelzővel." A vázolt szemlélet azt is magában foglalja, hogy a természetes vizek állapota, tulajdonságai is a klíma hatása alatt állanak, de a vizek szintén befolyásolják a klímát. Vizsgáljuk mármost meg közelebbről, hogyan jut érvényre ez a kapcsolat a vizek és az éghajlat gyógyhatásában. \ Melyek a balneológiai gyógytényezők? A gyógyvizek főként három úton hatnak a szervezetünkre : 1. hőmérsékletükkel, 2. mechanikusan, 3. kémiai úton. A fürdővíz különböző hőfoka a szervezetet eltérő módon befolyásolja. Az indifferens (kb. 34 C°) fürdők megnyugtató hatásúak. A hideg fürdők érösszehúzódást idéznek elő, a vérnyomást emelik, a szervezetet tonizálják, erős ingerhatást fejtenek ki. A magasabb hőfokú fürdő a vérkeringés intenzitását fokozza, a bőrben értágulatokat hoz létre, tehát szintén ingerhatása van, de a hideg fürdővel ellentétes irányban. A szabad gyógyvíz hőmérsékletét a klímatényezők módosítják. A nap hősugárzása a hideg vizeket fölmelegíti, a hévvizek hőmérsékletét fokozza, vagy legalább is állandósítja. A légmozgás a vizeket a párolgás fokozása révén hűti. Az ultraibolya sugárzás biológiai hatása a fürdő tényezőihez további ingerhatást ad. A fürdőzők testfelületét a légmozgás erősen hűti. Ha a levegőhőmérséklet alacsonyabb, mint a víz hőmérséklete, a vízfelület fölött fokozott páraképződés indul meg, ami a légutakon át kifejtett hatást fokozza. A fürdőkúra mechanikus hatása többféle. Az egyik statikus hatás. A vízben álló ember lábánál a nyomás nagyobb, mint a magasabb testrészeknél. E nyomásmegoszlás következtében a szervezetben a nehézségi erő befolyására az alsó végtagokban meggyűlt folyadékok felfelé préselődnek, nagyobb lesz a szívbe irányuló vénás vérbeáramlás, könnyebbé válik a vízenyők kiürülése és a vérkeringés intenzívebbé válik. A víz mozgása, pl. hullámzás, a bőrfelületet a legkülönbözőbb helyeken váltakozva érő mechanikus hatást jelent, amit mint egy természetes massage-t, komoly ingertényezőnek kell tekintenünk. Ez utóbbi hatást nagy mértékben fokozhatja a szél, amikor erősebb hullámzást idéz elő. A gyógyvizek kémiai alkotórészei legnagyobb részben a bőrön keresztül szívódnak fel. A vizek vegyi összetételét a klímafaktorok többféle úton változtathatják meg. A hőmérséklet befolyásolása révén, vagy a sugárzás által bomlási folyamatokat indíthatnak meg, avagy a vízben élő növények, mikroorganizmusok anyagcseréjének módosítása által közvetve hatnak a vizek' kemizmusára. Egyes kémiai alkotórészek gáz formájában távoznak a vízből. Az esetleges rádiumemanáció-tartalom jelentékeny része szintén a levegőbe kerül, sőt, mint azt Papp Szilárd legújabb adatai mutatják, a levegőben mérhető koncentráció lényegesen, sok esetben többszörösen nagyobb lehet, mint a vízbeli koncentráció. Csak Eger példáját szeretném felemlíteni, ahol a víz rádiumemanáció-tartalma 2,51 millimikrocurie, a víz feletti levegőé pedig 13,8 tehát a vízének öt és félszerese. Az ily módon levegőbe jutott kémiai ágensek hatásukat csakis akkor fejthetik ki a szervezetre, ha a fürdőző azokat közvetlenül belélegzi, vagy a helyszínen kerülnek a bőrével érintkezésbe. így válnak az ilyen anyagok, melyek eredetileg a víz alkotórészei voltak, klímatényezőkké. Ezek természetesen az elszállított • vízből teljesen hiányoznak és így a gyógyhatás egy nem csekély része elmarad. Tekintsük most át a klimatikus gyógytényezőket és vizsgáljuk meg, hogy a balneológiai faktorok hogyan befolyásolják azokat ! A meteorológiai és klimatikus tényezők egyik legjelentékenyebb hatása a szervezet hőháztártásának befolyásolása révén jön létre. E hatást négy légköri elem együttese dönti el, úm. a hőmérsékleté, légnedvességé, légmozgásé és sugárzásé. Egy nagyobb kiterjedésű szabad vízfelület mind a négyet módosíthatja. Nagyobb tó, vagy a tenger közelében a hőmérséklet ingadozásai általában kisebbek lesznek. A párolgó vízfelszín a környező levegő nedvességtartalmát növeli. Megváltozik a légmozgás is, mert sajátságos, nappal a víztől a part felé, este a parttól a víz felé irányuló szél keletkezik. A légmozgás hűtő hatását fokozza fürdéskor a testfelület vizessége. A sugárzás élet•tani hatását a víz jelenléte még másképpen is megváltoztathatja. Az albedo jelenségére gondolunk, amikor a vízfelszín visszaveri a ráeső sugarakat és így azok nagyobb mértékben érik a testet. Ebben a vonatkozásban kétszeresen is érvényesül a klímatényezők és a víz kölcsönhatása. Szélben ugyanis a víz sugárvisszaverő tulajdonsága az erősebb hullámzás révén még tovább fokozódik. A Balaton példája még másképpen is demonstrálja, hogyan módosíthatják a tavak a sugárklímát. A földközeli légrétegek fölmelegedése ugyanis a Balaton felett csekélyebb, mint a szárazföld felett. Ezért a parti területeken nagy nyári melegben intenzívebb a felszálló légáramlás. Következésképpen a Balaton tükre fölött nem képződik annyi felhő, mint körülötte, s így a vízen tartózkodókat tompítatlanul éri a sugárzás. Külön kell megemlékeznünk a levegőben lebegő finoman diszpergált anyagi részecskékről, az aeroszolokról. Az aeroszolok aktív klímatényezők, melyek komoly szerepet játszanak egyes betegségek kezelésében. Maga a gázkeverék összetétele is megváltozhat, amennyiben a kénes gyógyvizek jelentékeny mennyiségű kénhidrogént juttathatnak a fölöttük lévő levegőbe. Mint már említettük, a víz rádiumemanációtartalmából is igen sok a levegőbe kerül. Igen érdekes a vízesések hatása is. A lehulló vízcseppek a Lorenz-effektus következtében ionizálják a levegőt. Ennek a jelenségnek köszönhető pl. többek között az is, hogy eső után általában a levegő az élőlényekben kellemes érzést vált ki. Nem mulaszthatom el, hogy föl ne hívjam a figyelmet a talaj szerepére is. A talajviszonyok ugyanis mindkét természeti gyógytényezőnkre, a vizekre és a klímára is egyaránt hatással vannak.