Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - A Tisza-expedíció első útja

3J

f2 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. gén gáz Balmer spektrumában a ß és y vonalak intenzitásának összehasonlításán alapszik. b) Farhas A. és Farkas L. hővezetőképességi módszere ±0,1 mól % pontosságú és 1 mól % deutérium koncentráció felett használható. c) Piknométeres módszerrel 4-10 5 pontosságot értünk el, ha kapilláris nyakú piknométert használtunk. d) A csepp-ejtési módszernél o-fluortoluolt használtunk ejtő közegként. Csak 1%-nál nagyobb deutériumoxid koncentrációnál lehet alkalmazni. e) Hőmérséklet-úszós módszer esetén az általunk elért legnagyobb pontosság 0,4-10 6 sűrűség egység. Ehhez a pontossághoz a lebegési hőmérséklet grafikus megállapítása szükséges. E nélkül 1 • 10~

6 sűrűség egység pontosság könnyen elérhető kis deutériumoxid koncentrációknál. f) Tömegspektrométeres módszerrel Intézetünkben Szentpétery Imre végzett méréseket N ier-féle tömegspektrométerrel. g) A 11

20—D

20 elegy fagyáspontjának mérésével 0,13 D

20 S% pontosságot értünk el. h) Mikropiknométerrel az elérhető pontosság 2-10"

7, a szükséges anyagmennyiség 0,1 cm

3. A minták tisztítására, desztülációt, káliumpermanganátos, nátriumperoxidos és rézoxidos oxidációt alkalmaztunk. IRODALOM [1] IL C. Urey, F. G. Brickwedde, G. M. Murphy: Phys. Rev. 40 : 1 (1932). [2] A. Farkas, L. Farkas : Proc. Roy. Soc. London, A 144 : 467 (1934) ; A 146 : 167 (1934). [3] 7. Kirshenbaum : Physical Properties and Analysis of Heavy Water, 1951, 15 oldal. [4] 1. Kirshenbaum : 16—17. oldal. [6] 1. Kirshenbaum : 7. oldal. [6] E. W. Washburn, E. R. Smith: J. Research Natl. Bur. Standards, 12:305 (1934). [7] H. G. Barboru, W. F. Hamilton : Am. J. Physiol. 69 : 654 (1924). [8] G. N. Lewis, R. T. McDonald : J. Phys. Chcm. 1 : 341 (1933). [9] H. J. Emeléus, F. W. James, A. King, T. G. Pearson, R. H. Purcell, H. V. A. Briscoe : J. Chem. Soc. 1207 (1934). [10] V. K. Lamer, W. O. Eichelberger, H. C. Grey: J. Am. Chem. Soc. 56 : 248 (1934). [11]'

Czike Kálmán és Fodorné CsányiPircska : K.

F.K.I. Közlemények, 3. évf. 6. sz. (1955). |12] 1. Kirshenbaum: 19. oldal. [13] I. Kirshenbaum : 69-—259. oldal. [14] E. S. Gilfillan, M. Palányi : Z. Phys. Chem. : A 166 : 254 (1933). [15] 1. Kirshenbaum : 415. oldal. OriPEAEJlEHME COAEPWAHMH J3,ERTEPHM H. LfuKe ii 77. lanu B CTaTbe omicbiBaioTCfl iiOAroTOBKa oöopyflOBaHiiü ii iiccJieflyeMbix 06pa3U0B, aajiee MeTOAbi, npnroAHbie AJIFL onpeAejiemm AeüTepiiJi N AOCTiiraeMbie STIIMII METOASMII TOUHOCTII, npimeM ocoöoe BHiiMamie o6pamaeTCH Ha Te MeTOAbi, KOTopue iipiiMeHHJiiicb aBiopaMii CTa-rbii B oiipeAeJieHiin AeöTepiiH. Determination of tiie deuterium content by K. Ozike and Mrs. P. Fodor—Csányi Methods for the determination of the deuterium content, the accuracy thereof, as well as the preparation of test instruments and materials are described with particular reference to methods employed by the authors in their research work. A Tisza expedíció első útja A Limnológiai Szakosztály nyári programja között szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Hidrobiológiái Főbizottságának megbízásából az első Tiszaexpedíció megszervezése. Július 9-től 13-ig a Tiszabecs és Tiszafüred közötti 320 km hosszú útszakaszt tanulmányozták az expedíció résztvevői. A tanulmányút célja elsősorban anyaggyűjtés volt a Tisza élete c. monográfia megírásához. A tanulmányutat a nyíregyházai és miskolci Vízügyi Igazgatóság lelkes közreműködésével rohamcsónakokkal vontatott uszályon tették meg a résztvevők. Az expedíción a budapesti és szegedi egyetemek, a szegedi pedagógiai főiskola, az Országos Természettudományi Múzeum, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, az Országos Közegészségügyi Intézet, a Haltenyésztési Kutató Intézet, az Országos Meteorológiai Intézet, a szegedi és szolnoki múzeum, a Mélyépítési Tervező Vállalat munkatársai vettek részt. Az expedíció 19 tudományos munkatársán kívül a nyíregyházai és miskolci VÍZIG kiküldöttei, a nyíregyházai NÉPLAP munkatársa, a Magyar Híradó és Dokument filmgyár munkatársai, a nyíregyházai rádió munkatársa vettek még részt az út egy-egy szakaszán. A Tisza élete c. monográfia megírása sokoldalú feladat. A készülő monografia összefoglalja a Tiszakutatás történetét, jellemzi a folyó hidrológiai viszonyait, geológiai alkatát. Külön fejezet foglalkozik majd a Tisza-völgy éghajlatával, a víz fizikai és kémiai tulajdonságaival. A Tisza élővilága a biológusok egész gárdájának munkája alapján lesz jellemezhető. A monográfia igen fontos fejezete lesz a Tisza halászatának jellemzése. A tiszalöki vízlépcső működése jelentős hatással van a tiszai halászatra. Az expedíció tagjai közül többen útközben a tiszai halászat ismerőivel folytattak megbeszélést és igen értékes megfigyeléseket gyűjtöttek össze. A Tisza élete szorosan összefügg a mezőgazdasági öntözés kérdéseivel és ezért külön fejezet foglalkozik az öntözés élettani hatásával is. Végül a Tisza számos iparvidék szennyvizeinek befogadója, az ipari vízszenynyezés megváltoztatja egyes Tisza-szakaszok jellegét. A szennyvízkérdéssel ezért a monográfia külön fejezete foglalkozik. Az expedíciós út anyagának feldolgozása szeptember végére várható. Az expedícióról rádióriport és filmhíradó számolt be. (Dy) „HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Felelős szerkesztő: Kovács György — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Telefon: 113-450. Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 840 példányban. Előfizetés: a Posta Központi Hírlapiroda Vállalatnál, Budapest, V., József nádor tér 1. Távb.: 180-850 Előfizetési díj 48.— Ft (egész évre), egyes szám ára 8.—• Ft. — Csekkszámlaszám: 61.254 37061-689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász-utca 16. — Felelős vezető: Nyáry Dezső.