Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Kertai Ede: Vízierőművek létesítésének lehetőségei és feltételei
36 31} Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz Kertai E.: Vízierőművek létesítésének feltételei kiépíthető vízerőműveinek teljesítménye együttvéve. Egészen rendkívülinek látszik az a rövid építési idő, amit Ausz triában értek el a Simbach— Braunaui erőműnél, amelyet az Innen létesítettek közel olyan méretekkel, mint a visegrádi erőmű, 2% év alatt. Ezekből az adatokból sok érdekeset olvashatunk még ki. Noha az építési idők szórása viszony-' lag kicsi, s azok nagyjából a teljesítményektől függenek, mégis vannak meglepő eltérések. Ezek oka természetesen a helyi adottságokban, az építés jó, vagy kevésbé jó megszervezésében, a gépgyártás körülményeiben stb. kereshető. Feltűnő például, hogy Jugoszláviában a teljesen azonos kiépítési vízhozamú, de kisebb teljesítményű Vuzenica erőművet év alatt és ugyancsak a Dráván a Vuchred erőművet 3 év alatt építették meg. Itt a szakember- és anyaghiány okozta a hosszabb építési időt. A tiszalöki vízlépcső 5y 2 évi építése is hosszú. Itt a mélyépítés ütemesen folyt, azonban a gépi berendezések gyártási ideje túl hosszú. Vegyük szemügyre például a 2. táblázat 13tétele alatt feltüntetett Castel-Giubileo vízerőmű adatait. Ez a vízerőmű Olaszországban a Tiberis folyón épült. Teljesítménye, esése és kiépítési vízhozama közel azonos a tiszalöki vízerőművel. A beépített, kereken 82 ezer m 3 beton is csak alig valamivel kevesebb, mint Tiszalökön volt. Még 3% ev sem kellett ahhoz, hogy felépítsék. Összegezve az elmondottakat, megállapíthatjuk : jól előkészített, megfelelően gépesített, anyaggal folyamatosan ellátott vízerőműépítkezést, ha a gépeket is idejében leszállítják,^ hazai vízfolyásainkon 2—5 év alatt le lehet folytatni, még a legnehezebb vízépítési körülmények kőzett is. Ezzel a gazdaságossági értékelés három legfőbb műszaki adatát : a teljesítményt, a beruházási költségeket és az építési időt igyekeztem röviden megvilágítani. A kereken 450 MW összteljesítményű vízerőmű építkezést a vízerőhasznosítást terhelő 7,5 milliárd Ft költség figyelembevételével az alábbi program szerint lehetne megvalósítani: MW Millió Ft A 2. ötéves tervben 15 200 15 éven belül 270 4300 15 éven túl 165 3000 450 7500 A 2. ötéves terv során megépítendő vízerőművek között elsősorban a következők jöhetnek szóba : MW Millió kWó Millió Ft. Soroksári-Dunaág, Kvassav 1,40 5 16 2,80 21 55 Hernád I 4,30 30 65 Hernád, Gibárt 1,56 8 2& 2. táblázat Sor- r\ • ír- » » , u- i i - Vízerőmű T uíax H Q Építés kezdete, Építési szám Ország Vízerőmű megnevezese Vízfolyás neve típusa MW m J/s ' első gép üzembehelyezése U« év 1 i ! J J 1. Ausztria (Németországgal).. Jochenstein Duna Folyami 143,5 9,6 1750 1952. XI.—1955. III. 2,5 2. Ausztria ! (Németországgal) .. Simbach— Braunau Imi Folyami 96 6—12 1000 1951. IV.—1953. X. 25. 2,5 3. Csehszlovákia Hradistko . Elba Folyami 1,96 2,9 80 1950—1953. 3,5 4. Csehszlovákia Kostomlatky Elba Folyami 2,53 3,7 80 1950—1953. 3,5 5. Csehszlovákia Slapy Moldva Tározós 140 56,0 300 1950—1954. 5,0 6. Franciaország Donzére—Mondragon Rhone Ü. cs. 300 15—26 1530 1948—1952. 4,5 7. Jugoszlávia Vuzenica Dráva Folyami 48,6 13,7 411 1949—1955. 5,5 8. Jugoszlávia Vuchred Dráva Folyami 60 17,4 411 1952—1955. 3,0 . 9. Magyarország Tass Sor.-Duna Folyóág 0,7 4,2 30 1927—1928. 2,0 10. Magyarország Kesznyéten Hernád Ü. cs. 4,4 14,5 40 1942—1944. X. 3,0 11. Magyarország Tiszalök Tisza * Folyami 11,5 0—7,5 285 1940—1955. 5,5 12. Németország Neuötting Inn Folyami 23,4 6,2 490 1948. X.—1951. tav. 2,5 13. Olaszország Castel—Giubileo Tiberis Folyami 12,6 3—3,2 250 1948. I.—1951. V. 3,5 14. Svájc Ryburg— Schwörstadt Rajna Folyami 108 9—12 1200 1927—1930. X. 3,5 15. Svájc Birsfelden Rajna Folyami 62,4 3,8—8 1200 1950. XI.—1954. ; 4,0 16. Svájc Rupperswil—Auenstein Aare Ü. cs. 33,7 12,5 350 1942—1947. 1 4,5 17. Svájc Wildegg—Brugg Aare Ü. cs. 46 14,8 350 1948. IX.—1952. IX. 4,0 18. Szovjetunió Dnyeprogesz Dnyeper Folyami 560 2000 1927—1932. 5,5 19. Szovjeunió Kahovka Dnyeper Tározós 250 1950—1955. 5,5 20. Szovjetunió Kujbisev Volga Tározós 2000 25,0 5000 1950—1955. I 5,5