Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Salamin Pál: A belvízrendszerek tervezésének néhány kérdése

fe

ala

n

i

i

n I'

.: Á belvízrendszerek tervezése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. ,'ÍJf9 elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy az öntözés a megelőzően lehullott esőhöz vagy elolvadt hóhoz hasonló hatást vált ki, azonban fokozott mértékben, hiszen az eső hatása továbbra is mutatkozik. Különösen nagy az öntözés hatása a közvetlenül az öntözés utáni esőzés esetében, amikor igen nagy mennyiségű felszíni víz keletkezhetik. Természetesen ez a hatás az öntözött területeken az öntözés időszakán kívül is jelentkezhetik, mert a talaj és az altalaj lényegesen nedvesebb az öntözött területeken, a leggondosabban, a vízzel legjobban takarékoskodó öntözés mellett is. Ennek oka az, hogy öntözéses üzemnél sohasem szárítjuk ki annyira a tálajt, mint az öntözés nélküli gazdálkodásnál, amikor a növények gyökérzete a holtvíz-tartalomnak megfelelő víztartalomig kiszáríthatja csapadékmentes időben a talajt. Ugyanakkor öntözéses üzemnél általában nem engedhetjük, hogy a talaj nedvességtartalma erre az értékre lecsökkenjen, hanem már előbb alkalmazzuk a következő öntözést. A talaj tehát feltétlenül nédvesebb öntözéses üzemnél, még ha tekintetbe is vesszük, hogy általában az aratás idejében a talajban szárazabb állapotot igyekszünk kialakítani, mint a növény növekedésének az idején. A nedvesebb állapotnak megfelelően tehát valóban nagyobb mennyiségű felszíni vízzel kell számolnunk. A teljes belvízrendszer egyes elemeinek az együttes méretezésénél bevezetendő hatékonysági vizsgálat egy műszaki változatsorozat gazdasági és egyéb társadalmi jelentőségű hatásainak átfogó, összehasonlító mennyiségi és minőségi elemzésén alapszik. A változat-sorozat, egyes változatai a különböző évenkénti átlagban egyszer elért vagy meghaladott fajlagos vízhozamokra, illetőleg tározott vízmennyiségekre tervezett, a vízgazdálkodási és a mezőgazdasági beavatkozások hatására figyelemmel levő, összetartozó szállító hálózat és tározó rendszer tervét' tartalmazzák. A részleteket illetően a szakirodalomra utalunk [10]. * Azzal a néhány gondolattal, amit az előzőekben felvetettünk, rávilágítottunk arra, hogy a fizikai jelenségek tanulmányozásán alapuló, a vízháztartási vizsgálati eljárásokat teljes egységben alkalmazó és ugyanakkor a hatékonysági vizsgálatokat lehetővé tevő tervezési eljárás alkalmazása megvalósítható. A belvízrendezési tervezés korszerű fejlesztése szempontjából ez szükséges is. SZAKIRODALOM [1] tíogárdi János : A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség. Vízügyi Közlemények, 1944/1—4. sz. [ 2] Kienitz Oábor: Belvízrendezési tervek készítése gazdaságossági alapon. Vízügyi Közlemények. 1.955/3—4. sz. [3] Lászlóffy Woldemár: Árvízi hozamok számítása. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1953. [4] Németh Endre: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. Műszaki Egyetemi Jegyzet, Budapest, 1955. [5] Pichler János: Belvízrendezés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1954. [6] Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. 20 30 10 20 XI. XII t •2. ábra. A közelítő lefolyási sarok javítása Que. 2. nonpaena npuöMMceuHbix pndoe cmoKa Fig. 2. Correlation of approximating run-off time-orders. [7] Salamin Pál : Tanulmány a hazai belvízrendezésről. Hidrológiai Közlöny, 1942/1—6. sz. [8] Salamin Pál : Belvízgazdálkodás (Tervezési szempontok). Építőipari Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, 1955/1. k., 3. sz. [9] Salamin Pál : A belvízrendezés tervezési vezérfonala. (A meteorológiai szempontokat Réthly Antal, a talajtani szempontokat di Gléria János, a mezőgazdasági szempontokat Alcser Jenő és a hatékonysági vizsgálatok szempontjait Kádas Kálmán adták meg.) Kézirat, Budapest, 1955. [10] Salamin Pál: Belvízrendszerek tervezése (Elméleti szempontok). Sajtó alatt. Budapest, 1956. [11] Szepessy Árpád:- Mértékadó vízhozamok meghatározása a belvízvédelmi tervezéshez. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkásságáról. Budapest, 1955. [12] Szesztay Károly: Belvízmennyiségek meghatározása és előrejelzése csapadékból. Vízügyi Közlemények, 1956/2. sz. [13] Tiszai E. Pál: A Nyírség vízviszonyainak rendezése. Vízügyi Közlemények, 1948/4. sz. [14] Trümmer Árpád : Belvízrendezésünk fontosabb feladatai. A Tisza—Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának Kiadványa. Budapest, 1942. HEKOTOPbIE BOnPOCbl nPOEKTMPOBAHMH OCyHIMTEJlbHblX CHCTEM n. LLIaAaMUH C yBejnmemieM 3aAai no ocyiuHTejibHoft Mejiiiopamui Ha Teppiiropiin BeHrepcKOü Hii3MeHH0CTii, CTano HeoőXOAIIMMM pa3BiiTiie MeTOAOB npoeKTiipoBamiH. B craTbe paccMaTpiiBaiOTCH OT.ue.nbHO ocHOBHbie Bonpocw 3Toro pa3BHTIIH. MOHCHO CKa3aTb, HT0 ORlUIIM IipiIHUIinOM npoeKTiipoBamiH HBJiaeTCH TO

, MTO npoeKTiipoBaHiie ocyuiiiTeabHOö ClICTeMbl C T01KH 3peHIIfl 3K0H0MHWH0CTII Ii BOAHOIO ßajiaHca He MoryT 6bnb He3aBiiciiMbiMii or pa3m>ix OTpacjieií BOflHoro xo3HiíCTBa, 3aKJiioHaiomero B ceőe ncn0Jib30BaHiie BOAHHX pecypcoB, Aajiee Mcroabi npoeKTiipoBaHiiH MoryT őbiTb ynpoiueHbi, coruacHO CJIO>i<HOCTII 3aflai no ocymiiTejibHOíí Mejiiiopamui (Taőjitmbi 1 n II), HO TOJibKO AO HeKOTopuH CTeneHii, a iiMeHHO ao CTenemi, cooTBeTCTBy íoineii npnpofle öbiTOBbix HB-nemiH HO BOflHOMy X03HMCTBy. riocJie TpaKTOBKii oőmiix npiiHiuinoB CTaTbH 3aHiiMae-rcfl npiiHUiiriaMii niapaBJiimecKiix ii BOAOXO3HÍÍCTBeHHbix pacneTOB, «a.iee noAroTOBiiTejibHbiMii paöOTaMn no npoeKTiipoBaHiuo II caMbiM npoeKTiipoBaHiieM. OCHOBOH iipoeKTiipoBaHiiH no ocyuiiiTejibHOH Mejiiiopamui HBJiaeTCH ii3yHeHiie pewiiMa HeycraHOBiiBuierocH ABIDKEHIIH BOABI, HAŐAIOAAIOMEROCÍI HA NOBEPXHOCNI BOAOGÖOPHORO őaccefiHa H NOA N0BEPXH0CTBI0 B rpyirre, T. e. 3aperyjuipoBaHH0CTii CTOKa. flBjiemie CTOKA MO>KHO y3HaTb no nponeccy AiiHaMiiKii AOőeraimá BOAU, T. e. riiApaBJiiiMecKiiM ny-reM, a flBJiemie 3aperyjuipoBaHiifl