Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Salamin Pál: A belvízrendszerek tervezésének néhány kérdése

3Jf2 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. BELVÍZRENDEZÉS A vízgazdálkodással foglalkozó kutatóknak és tervező mérnököknek, sőt a népgazdaság irányítóinak a figyelme is az utóbbi években fokozottabban fordult a belvízrendezés eddig meglehetősen elhanyagolt területe felé. A belvízrendezés kérdésének jobb megvilágítását szolgálja ez a tanulmány is. A belvízrendszerek tervezésének néhány kérdése* S A L A 11 I ]' Á L Vízrendezési feladataink jelentőségének növekedésével mindinkább szükségessé válik a tervezési eljárások fejlesztése. Ennek megfelelően mind gyakrabban találkoztunk a legutóbbi évtizedben tanulmányokban, szabványokban, tervezési irányelvekben és vitaüléseken a vízrendezési feladatok felvetésével és megoldásával. így a belvízrendezés tervezési kérdéseivel is mind többen foglalkoztak. B'ogárdi János [ÍJ, Kienitz Gábor [2], Lászlóffy Woldemár[3], Németh Endre [4], Pichler János [5], Szepessy Árpád [11], Szeszlay Károly [12], Tiszai Pál [13] és Trümmer Árpád [14] tanulmányokban is közreadták értékes új eljárásaik ismertetését. A Vízügyi Igazgatóságoknak, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek, a Vízügyi Tervező Irodának és az I. sz. Vízépítéstani Tanszéknek az említetteken kívüli elméleti és gyakorlati szakemberei közül is sokan foglalkoztak mélyrehatóan a tervezési eljárások fejlesztésével. A belvízrendezési tervezés ilyen felfelé ívelő fejlődésének a szakaszában, éppen ennek a fejlődésnek még további fokozására, hasznosnak látszik néhány jelentős feladat felvetésé és az állásfoglalás egyes alapvető eljárások ki a la k ítás áb a n. Ennél a felvetésnél és állásfoglalásnál a Mérnöki Továbbképző Intézetben ebben az évben tartott előadásaim anyagát [10] és az ez évben folytatott ilyen irányú kutató munkám eredményeit használtam fel. Alialános elvek A belvízrendezés, vagy másképpen passzív belvízgazdálkodás a belvízkárokat megelőző, elhárító vagy megelőző sokoldalú, ám ugyanakkor * Az I. Vízépítési Tanszéken készült tanulmány. Tanszékvezető : Dr. Németh Endre egvetemi tanár. egységes, a tér- és idő- egységeket figyelembe vevő vízgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenység. Ez a tevékenység nem lehet független sem vízháztartási, sem hatékonysági szempontból a vízgyűjtőterület általános értelemben vett vízgazdálkodásától, vagy mint Balló Iván nevezi, a belvízgazdálkodástól, hanem annak része éspedig ún. passzív része. A belvízrendezési tervezés során tehát a tervezés alapvető értékének, a fajlagos vízhozamnak a megállapításánál nemcsak a vízrendezési feltételeket, hanem a vízhasznosítások hatását is figyelembe kell venni. A hatékonysági vizsgálatok során pedig nem elégedhetünk meg a kárelhárítással kapcsolatos paszszív tételeknek az összehasonlításával, hanem a gazdálkodás minden hatását felül kell vizsgálnunk. Ilyen hatások a károk elhárításának aktív hatásai, a hasznosításoknak valamennyi hatása, a társadalmi újratermelési folyamatban kiváltott további hatások, a távlati hatások és az egyéb társadalmi jelentőségű hatások, mint pl. az egészségügyi hatások, a szociális hatások, a kulturális hatások stb.** Csak a belvízkárok tanulmányozására alapozott belvízrendezés nem adhatja meg a vízrendezési tevékenységnek a helyes gazdasági tevékenységi képét és nem biztosíthatja az azonos alapot más gazdasági tevékenységekkel történő összehasonlításhoz. Ugyancsak itt említjük meg, hogy a belvízrendező és a belvízhasznosító tevékenységek nem állíthatók egymással szembe, nem vizsgálható, hogy melyik az időszerűbb, mert ezek nem függetlenek, hanem egymás kiegészítői. A belvízrendezés során elhárított károk, az úri. belvízkárok mindazokban az esetekben lépnek fel, amikor a talaj felszínén és hézagai** A hatékonysági vizsgálati elvek megfogalmazásánál irányítóan vett részt Kádas Kálmán, akinek támogatását ez úton is köszönöm. A belvízkárt okozó tényezők 1. táblázat A kárt okozó belvíz származása A belvízveszély A kárt okozó belvíz származása jelentős 1 jelentéktelen Csapadékból közvetlenül a csapadék (eső, hólé) : nagy mennyiségű nagy hevességű kedvezőtlen eloszlású a csapadék (eső, hólé) : kis mennyiségű kis hevességű kedvező eloszlású Csapadékból közvetve a) talajvízből a talajvízszín magas a talajvízszin mély Csapadékból közvetve b) forrásvízből a források bővízűek nincsenek források vagy csak kevés vizet adnak c) fakadó vízből a töltésezett folyók magas árvíz szine tartós a töltésezett folyók mély árvízszine tartós d) árvízből a töltésezetlen folyók árvízszine magas a. töltésezetlen folyók árvízszine mély