Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Hartyányi László: Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására

1 lartyányi L.: A/. öntözés hatása a talajvízszin alakulására Hidrológiai Közlöny 36. évi. 1956. 5. sz. 333 hogy a csekély felszín alatti elfolyási lehetőség nem volt képes az egyensúlyt tartani. Az 1607. sz. kútnál viszont az évi ingadozás az összes közt 1953-ban a legnagyobb és 1955-ben a legkisebb, feltehetően azért, mert ennél a kútnál az utóbbi évben az állandóan telt belvízcsatorna miatt alig folyhatott el víz. Az 1602. sz. észlelőkút környékén tapasztalt jelenségek újólag arra hívják fel a figyelmet, hogy — egyéb hatások mellett a 2. sz. öntözőcsatornának 1955. %évi erőltetett üzeme a nagy szivárgási veszteség révén igen jelentős mértékben rontotta a gazdaság talaj vízhelyzetét. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a kisújszállási kísérleti gazdaságban a talajvízszin nagymértékű emelkedésének az oka elsősorban az öntözővízzel telt belvízcsatornáknak, a tározónak és a földből épített magasvezetésű öntözőcsatornáknak az erős szivárgása. A talajvízszin süllyesztő hatások — a párolgás, a transpiráció, valamint a kizárólag nyugat felé (4. ábra) lehetséges elfolyás nem képesek a talajvíz szintjét az adott vízgazdálkodási viszonyok közt lesüllyeszteni, vagy akárcsak valamilyen szinten egyensúlyban tartani. 8. Talajvízhelyzet a szarvasi kísérleti gazdaságban Másik kísérleti gazdaságunk területén, a szarvasi Bikazúgban sem mondható a talajvízhelyzet kedvezőnek, bár a vízrajzi adottságok a kisújszállásihoz képest lényegesen eltérőek. hossz-szelvényben 0ue. 11. H3MeneHue ypoehteü epynmoebix eod, naÓAwdeHHbie « KOAOdyax KuuiyücaAAauicKoeo oiibimHoeo ynacmna, no npodOAbHOMy npocfiUAio edoAb KOAOdyee Fig

. 11. Observed variations in groundwater level along the longitudinal section of the wells at the experimental farm Kisújszállás, 0m. 12. riAUH Capeáui-6uKa3yBCKoeo onbimnozo ynacmKa Fig. 12. General layout of the experimental farm SzarvasBikazug. Az 1100 kat. hold területű gazdaság a szarvas—békésszentandrási Holt-Körös meder által határolt 16 km

2 nagyságú szigeten fekszik. Az eredetileg alacsony vízállású holtmeder szerepe az öntözés fejlődésével lényegesen módosult . A 31 km hosszú meder kb 1. m-re megemelt vízállásával az öntözési idényben mintegy 5 millió m

3 tározóteret biztosít, illetve a Hármas-Körösből szivornyákkal átemelt vizet a csatlakozó belvízcsatorna hálózatra települt öntözések számára továbbítja. A hosszan elnyúló kísérleti gazdaság 600 kat. hold öntözött területét mintegy 8 km hosszon a Holt-Körös határolja. Ezen a területen belül 30 kat. holdon rizstermesztés folyik és 28 kat. holdat foglal el a kísérleti halastó (12. ábra). A Holt-Körös közén a kísérleti gazdaságon kívül még egy 100 kat. holdas halastó és egy kb. 120 kat. holdas rizstelep terül el. Feltehető volt, hogy a terület talajvíz viszonyainak az alakulásában a holtmeder vízállásának kétségtelen befolyásán kívül a felsorolt körülményekkel, így elsősorban az öntözéssel kapcsolatos hatások is érvényesülnek. A talaj vízhelyzet vizsgálata és a különböző jellegű hatások ellenőrzése érdekében szükségesnek tartottuk az észlelőkút hálózat fokozott mértékű fejlesztését. Sajnos a két legrégibb, 20 éves adatsorú 1570—71. sz. kút elhelyezése nem a legszerencsésebb. Kérésünkre a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954 végén három csoportban 12 új kutat (1618—1629. sz.) telepített, Ezenkívül 1955 nyarán magunk is létesítettünk 16 észlelőkutat (A, B, 0. T) kútsor). így a 16 km

2 területen jelenleg már 30 kútban észlelhetjük a talajvíz állását.