Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Hartyányi László: Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására

1 lartyányi L.: A/. öntözés hatása a talajvízszin alakulására Hidrológiai Közlöny 36. évi. 1956. 5. sz. 331 Xl\XII\ I | /l\lll\/V\ V\Vl\Vll\Vlll\lx[x A kísérleti öntöző gazdaságban Öntözetlen területen 1602- 1601 sz 29t szkát kutok átlaga Tatajvizallas 1953 1954 1955 1953 1954 1955 Csapadékösszegek 6. ábra. Kisújszállási 1602—1607. sz. talajvízkutak, 1953—1955. évi átlagai Que. 6. CpedHeeodoebie damme HaöAwdeHuü no ypoewiM epyHtnoebix eod 3a nepuod juexcdy 1953—1955 ez. « KO­AOdyax 1602—1607 y z. KuutyücaAAaiu Fig. 6. Annual averages of the years 1935—1955 at the observation wells No. 1602—1607., Kisújszállás Az egyes telepeken belüli, földből épült magas­vezetésű öntözőcsatornák nagymértékű szivár­gása, az árasztó öntözések, a halastavak, a sík­vidéki tározók, az erősen repedezett talajokon végrehajtott túlöntözések mind a talajvizet gya­rapítják. Elfolyásról a vizet amúgy is nehezen áteresztő altalajokban, folyóktól távol, vízzel telt csatornák közt alig lehet szó. A talajvíz emelkedé­sével szemben legtöbbször csak a párolgás és a transpiráció veszi fel a küzdelmet. Azt, hogy ez milyen veszedelmet rejt magában, nem kell külön hangsúlyoznom. 6. Talajvízjárás a kisújszállási kísérleti gazdaság­ban Az Öntözési és .Rizstermesztési Kutató Inté­zet kisújszállási kísérleti öntöző gazdaságában az 1953 óta folyó észlelések is nyomatékosan fel­hívták a figyelmünket a talajvízhelyzet romlá­sára. A 420 kat. hold területű kísérleti gazdaságot 3 oldalról öntözővizet szállító belvízcsatorna sze­gélyezi (4. ábra). Jelentős szerepe van a gazdaság vízellátásában a töltésekkel körülhatárolt 3 kat. hold kiterjedésű, 35 000 m 3-es tározó medencé­nek is. Két nyolcas herefűves vetésforgó 16, egyen­ként kb. 20 kat. hold területű tábláján ideiglenes csatornás eljárással 1952 óta szántóföldi öntözés folyik. A gazdaság az ábrázolt területeken kívül és mindössze 6—7 kat. holdon termel rizst. A szom­szédságban azonban jelentékeny nagyságú ter­melőszövetkezeti rizstelepek is vannak. Az 1953 óta észlelt talajvízkutak elhelyezése a helyszínrajzon látható. A kisújszállási kutakkal szerzett tapasztala­taink szerint az öntözött terület évi talajvízjárása az öntözetlenéhez képest eltolódik. Az 1953—55. év havi közép vízállásának ösz­szehasonlítása alapján megállapítható, hogy amíg az öntözetlen püspökladányi területen [21] ápri­7. ábra. Talajvízjárás a kisújszállási kísérleti öntöző­gazdaságban 8. ábra. Talajvízjárás Kisújszálláson öntözetlen területen 0ua. 7. PeMUM zpynmoebix eod na oribimHo-opocumeAb­HOM ytacmKe a. KuuiyücaAAaiua <T>ue. 8. PeMcuM epynmoebix eod HÜ neopouiaeMOü meppu­mopuu z. KuuiyücaAAama Fig. 7. Groundwater conditions at the experimental farm Kisújszállás Fig. 8. Grotmdwaler conditions on unirrigated land at Kisújszállás lis—májusban legnagyobb a talajvíz emelkedése (5. ábra), a kisújszállási öntözött területen — hasonló csapadékviszonyok között — az emelke­dés maximuma július—augusztusban jelentkezik (6. ábra) [7]. A 6 észlelőkút átlagos vízállásgörbéjéből (7. ábra) az is kitűnik, hogy a talajvíz szintje folya­matosan emelkedik és már alig 1,40 m mélyen van a terep alatt. Az alacsony vízállások évről évre feljebb kerülnek. Ugyanebben az időszakban a gazdaságtól déli irányban mindössze 2 km-re levő öntözetlen terület talajvízszine a 291. sz. kisújszállási kút észlelési adatai szerint (8. ábra) először 4 m mélyen stagnált, majd az időszak végén 4,50 m-re süllyedt. A 9. ábrán egyenként tüntettük fel a gazda­ság 6 észlelőkútjának talaj vízállás görbéit 1953 augusztusától 1955 decemberéig. Ábrázoltuk az egyes talajvízkutak környékén végrehajtott öntö­zéseket és csatorna üzemeléseket. Folytonos függőleges vonallal ábrázoltuk az észlelőkutak közvetlen környezetében levő táblák öntözésének időpontjában a felhasznált vízmeny­nyiséget. A szomszédos táblák öntözését ponto­zott függélyes jelzi. A kutakhoz közel levő magasvezetésű öntözőcsatornák üzemeltetését és a bennük vezetett öntözővíz mennyiséget szag­gatott függélyessel tüntettük fel. Látható, hogy a kutak többségénél nem a tényleges öntözés, hanem a szaggatott vonallal jelzett csatorna­üzemelés esik egybe a vízállás-emelkedés ide­jével. Az ábra alsó részén közöljük az észlelési időszak havi csapadékösszegeit is. A tározó és a belvízcsatornák vízállása az 1954—1955. években többnyire magas volt. A talajvízkutak vízállás-görbéi kivétel nél­kül erősen emelkednek. Feltűnő azonban, hogy amíg az 1603., 04., 07., 06. sz. kút évi legkisebb vízállásainak burkoló görbéje alulról nézve ho-

Next

/
Thumbnails
Contents