Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Lovas László: Szivárgási veszteségek csökkentése öntözőcsatornáknál és tározótereknél

# Lovas L.: Szivárgási veszteségek csökkentése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. 327 [[3] „Engineering" 1950/4398, 4401 : Linings for irrigation canals. [4] Galli László : Nagyobb területek talaj rétegződésé­nek feltárása. Mélyép. Szemle 1951. 1. sz. [5] Galli László : Tározóterek és öntözőosatornák vizs­gálata a szivárgási veszteségek szempontjából. (Kézirat). [6] Keil K. : Die Dichtung u. Verfestigung bindiger Bodenarten (haftende Lockergesteine). (Die Bau­technik. 29. Jg. 1952. 2.). [7] Kosztyakov, N. A. : A melioráció alapjai. (Mező­gazdasági Kiadó 1955). [8] Lampl Hugó : Vízvezető nyílt főcsatornák bur­kolatának időszerű kérdései. (Mérnöki Tovább-' képző Intézet kiadása 1949). [9] Lomize G. M. stb. : Szivárgásgátló rendszabályok csatornákban ós víztárolókban. (Gidrotehnika i Meliorácija 1951. 9. sz.). [IQ] Mamanina L. F. stb. : Sós talajok alkalmazása a víztárolók szivárgása elleni harcban a központi feketeföld övezetben (Gidrotehnika i Meliorácija 1952. 2. sz.). [11] Pikalov, F. I. stb.: Öntözőcsatornák elszivárgási veszteségei ellen vívott küzdelem módjai. (Moszkva 1952.). [12] Szepesi Károly: Hazai bentonitjaink építőipari alkalmazhatósága vízzárási célokra. (Mélyépítési Értesítő 10. sz. 1954 január). [ 13] Szokolovszkij A. N. : Védekezés szivárgás ellen talajszíkesítéssel. (Moszkva, 1952). [14] ,,The Engineer" 1953. február 6. : The Use of Canal Linings in American Irrigation (199—202. oldal). yMEHbtllEHME <t>MJlbTPAlIHOHHbIX nOTEPb M3 OPOCMTEJlbHblX KAHAJIOB H BOflOXPAHMJlHUl 77. Jloeaui NOKPBIRIIFL II oAOKAbi paccMarpuuaioTCH no UII>Ke­cneAviomeH rpynnupoBice : MeponpiiHTim, yMeHbuiaiomue (juiJibTpaumo : 1. Cjiywaü HecBH3Hbix, neflecfiopMupyioiuiixcH rpyii­roB (lpaBiiu, uecoK), 1.1. McKyccTBeHHoe KOAbMaTiipoBamie. 1.2. Cn^iiKaTii3amiH. 1.3. ,D[ucnepcauiifl BepxHiix cJioeB rpyma xiiMimecKiiM nyTeM. 1.4. MacjiHuaH pyőauiKa. 1.5. EeHTOHIIT. 2. Cjlywaft CBH3HbIX, Ae^OpMIipyiOIUlIXCH ipVHTOB (IIJI, rjuiHa), 2.1. ynjiOTHCHiie rpyHTa. 2.2. COJIOHUEBAHIIE rpyma. 2.3. OmeeHiie rpyma. 2.4. yiweHbrneHue ycaAKii xiiMimecKiiM nyTeM. 3. CjiyMaü oöeiix pa3H0BiiAH0CTeü rpyHTou. 3.1. OAOKAM. 3.2. Ambril. 3.3. McKvccTBenHbie BeutecTBa. B daTbe iipiiBOAHTCH noApoőHbie pe3yju>TaTbi nccJie­AOBamiu, npoBeAeHHbix c BeHiepcKuMu SeHTOHiiTaMii. Ifejibio 3TUX nccJieAOBaHiiii HBiiJiocb BbracHemie Bonpoca 0 TOM, 1T0 SeHTOHIITbl, M3r0T0BJieHHbie AJIH pa3J!H lIHbIX npoMbiuiJieHHbix uejiefi (AAH rAyőOKiix Sypewift, AJIH UC­II0Ab30BaHIIH B JlIITeÜHOM AßAe, B TCKCTHJIbHOH II KpaCOM­HOii npOMblUIAeHHOCTIl), B KaKOH ML'pe MOryT 6bITb npii­Meuenbi. Pe3yjibTaTbi iioi<a3aJui, MTO oAe>KAbi, ii3r0T0BAeHUbie ii3 neciaHbix CMeceü, coAepwamux 5—10% SeHTOHiiTa, a TaK>Ke II noKpbiTiifl, ii3roTOBAeuHbie iiyiew npocain­BaHiin pacTBopoB, coAepjKaiuux 3 — 5% 6eHTOHHTa, yMefibiiui.ni BOAonpoHimaeMocTb uecBíi3Hbix necMaHbix rpyHTOB AO BeAiimiH, xapaKTepn3yiouuix HAiicTbie n I'AHHiiCTbie rpv-HTbi. C őeHTOHiiTOM 3HamrreJibHo yBenii­MIIACH npeAeji npoMHOCTH necMaHbix CMECEÜ u He yxyA­miuuicb iipotue nx cBOiicTBa, xapaKTepn3yioimte ycroii­MiiBOCTb (yroji TpeHiifl, cuenjieHiie lamm). MccJieAo­B3HIIH npOBOAUAIICb C KpynHbIMII MOAGAHMH. BopbSa npoTiiB (JiiiAbTpauiiii pa3BHBaeTCH no abym HaripaBAeHiiHM. YMHOwaiOTCH II KaMecTBenHO yjiyMiua­IOTCH MepOnpiIJlTIIH, no KOTOpbIM CACAaiOTCH 0Ae>KAbl. rioMiiMo 3Toro B nocJieAnee BpeMH CHJibHO pa3BiiBaeTcn HanpaBAeHiie no yMeHbiuCHiiio K03(})(|)imiiéHTa <})nAbT­pamm caMoro BOAonpoHimaeMoro CAOH. OAnaKO B HacTonmee BPEMH nona He II3BECTEH TAKOII cnocoS 6opb5bi c (juuibTpauueft, KOTopbiii yAOBAeTBopiiA Obi BCeM TpeSOBaHIIHM 3amiITbI OT (})IIAbTpamin. ÜOSTOMV' B OTAeAbHbix CAywaax npaBiiJibHbiií cnocoö ßopböbi c (fniAbTpamieii npeAcraBAHeTCH TCM cnocoBoM, KOTOpbiií OKAWETCH ONTIIMAABUBIM nocAe cpaBHemiH MCCTHUX ycAOBiiii II TpeöoBamiü. Verminderung der Sickerverluste aus Bewässerungskanälen und Speicherräuineii von L. Lovas Die Abdichtungsverfahren werden nach folgender Gruppierung behandelt : Verfahren zur Verminderung der Sickerung \ . im Falle nicht schwindender Lockerböden (Kies, Sand) 1.1 künstliche Einschlämmimg 1.2 Silikatisierung 1.3 chemisch erzeugte wasserdichte Schicht 1.4 Ölung 1.5 Bentonit (Bleicherde) 2. im Falle bindiger, schwindender Strukturböden. (Mo, Schlamm, Ton) 2.1 Boden Verfestigung 2.2 Sodaisierung 2.3 Gleyisierung 2.4 chemische Verminderung des Schwindens 3. für beide Bodenarten 3.1 Verkleidungen 3.2 Algen 3.3 Kunststoffe Die Versuchsergebnisse mit ungarischen Bento­niton (Bleicherden) werden eingehend behandelt. Diese Versuche, hatten die Frage zu klären, inwiefern die für verschiedene industrielle Anwendungen (Tiefbohrun­gen, Giessereien, Textil- und Farbenindustrie) herge­stellten Bleicherden zu Abdiehtungszwccken verwend­bar sind. Nach den Ergebnissen wurden durch Sandver­kleidungen mit 5—-10%^ Bleichcrdezugabe bzw. durch Einschlämmen von 3—•5%-igen Bentonitlösungen in losen Sandböden den Schlamm- und Tonböden nahe­stehende L Tndurchlässigkeit erzielt. Auch die Bruch­festigkeit dieser Sand —Bleicherdegemische stieg be­deutend an, ohne dass sich die anderen, für die Stand­festigkeit wichtigen Eigenschaften (Reibungswinkel, Kohäsion) verschlechtert hätten. Die Untersuchungen wurden als Grossversuche durchgeführt. Die Schutzmassnahmen gegen Versickerung ent­wickeln sich in zwei Richtungen. Einerseits mehren und verfeinern sich die Verfahren zur Herstellung von wasserdichten Verkleidungen. Andererseits ist in letz­terer .Zeit auch jene andere Richtung in starker Ent­wicklung begriffen, die mit Hilfe verschiedener Metho­den die Durclilässigkeitszahl des durchlässigen Bodens selbst zu vermindern sucht. Ein Verfahren, das sämtlichen Anforderungen gegenüber der Abdichtung zurechtkommen würde, ist heute noch nicht bekannt. Die richtige Wahl muss von Fall zu Fall getroffen werden, indem man jenes Ver­fahren anwendet, das unter den örtlichen Anforder­ungen und Verhältnissen den optimalen Erfolg zeitigt.

Next

/
Thumbnails
Contents