Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
5-6. szám - Lovas László: Szivárgási veszteségek csökkentése öntözőcsatornáknál és tározótereknél
# Lovas L.: Szivárgási veszteségek csökkentése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. 327 [[3] „Engineering" 1950/4398, 4401 : Linings for irrigation canals. [4] Galli László : Nagyobb területek talaj rétegződésének feltárása. Mélyép. Szemle 1951. 1. sz. [5] Galli László : Tározóterek és öntözőosatornák vizsgálata a szivárgási veszteségek szempontjából. (Kézirat). [6] Keil K. : Die Dichtung u. Verfestigung bindiger Bodenarten (haftende Lockergesteine). (Die Bautechnik. 29. Jg. 1952. 2.). [7] Kosztyakov, N. A. : A melioráció alapjai. (Mezőgazdasági Kiadó 1955). [8] Lampl Hugó : Vízvezető nyílt főcsatornák burkolatának időszerű kérdései. (Mérnöki Tovább-' képző Intézet kiadása 1949). [9] Lomize G. M. stb. : Szivárgásgátló rendszabályok csatornákban ós víztárolókban. (Gidrotehnika i Meliorácija 1951. 9. sz.). [IQ] Mamanina L. F. stb. : Sós talajok alkalmazása a víztárolók szivárgása elleni harcban a központi feketeföld övezetben (Gidrotehnika i Meliorácija 1952. 2. sz.). [11] Pikalov, F. I. stb.: Öntözőcsatornák elszivárgási veszteségei ellen vívott küzdelem módjai. (Moszkva 1952.). [12] Szepesi Károly: Hazai bentonitjaink építőipari alkalmazhatósága vízzárási célokra. (Mélyépítési Értesítő 10. sz. 1954 január). [ 13] Szokolovszkij A. N. : Védekezés szivárgás ellen talajszíkesítéssel. (Moszkva, 1952). [14] ,,The Engineer" 1953. február 6. : The Use of Canal Linings in American Irrigation (199—202. oldal). yMEHbtllEHME <t>MJlbTPAlIHOHHbIX nOTEPb M3 OPOCMTEJlbHblX KAHAJIOB H BOflOXPAHMJlHUl 77. Jloeaui NOKPBIRIIFL II oAOKAbi paccMarpuuaioTCH no UII>KecneAviomeH rpynnupoBice : MeponpiiHTim, yMeHbuiaiomue (juiJibTpaumo : 1. Cjiywaü HecBH3Hbix, neflecfiopMupyioiuiixcH rpyiiroB (lpaBiiu, uecoK), 1.1. McKyccTBeHHoe KOAbMaTiipoBamie. 1.2. Cn^iiKaTii3amiH. 1.3. ,D[ucnepcauiifl BepxHiix cJioeB rpyma xiiMimecKiiM nyTeM. 1.4. MacjiHuaH pyőauiKa. 1.5. EeHTOHIIT. 2. Cjlywaft CBH3HbIX, Ae^OpMIipyiOIUlIXCH ipVHTOB (IIJI, rjuiHa), 2.1. ynjiOTHCHiie rpyHTa. 2.2. COJIOHUEBAHIIE rpyma. 2.3. OmeeHiie rpyma. 2.4. yiweHbrneHue ycaAKii xiiMimecKiiM nyTeM. 3. CjiyMaü oöeiix pa3H0BiiAH0CTeü rpyHTou. 3.1. OAOKAM. 3.2. Ambril. 3.3. McKvccTBenHbie BeutecTBa. B daTbe iipiiBOAHTCH noApoőHbie pe3yju>TaTbi nccJieAOBamiu, npoBeAeHHbix c BeHiepcKuMu SeHTOHiiTaMii. Ifejibio 3TUX nccJieAOBaHiiii HBiiJiocb BbracHemie Bonpoca 0 TOM, 1T0 SeHTOHIITbl, M3r0T0BJieHHbie AJIH pa3J!H lIHbIX npoMbiuiJieHHbix uejiefi (AAH rAyőOKiix Sypewift, AJIH UCII0Ab30BaHIIH B JlIITeÜHOM AßAe, B TCKCTHJIbHOH II KpaCOMHOii npOMblUIAeHHOCTIl), B KaKOH ML'pe MOryT 6bITb npiiMeuenbi. Pe3yjibTaTbi iioi<a3aJui, MTO oAe>KAbi, ii3r0T0BAeHUbie ii3 neciaHbix CMeceü, coAepwamux 5—10% SeHTOHiiTa, a TaK>Ke II noKpbiTiifl, ii3roTOBAeuHbie iiyiew npocainBaHiin pacTBopoB, coAepjKaiuux 3 — 5% 6eHTOHHTa, yMefibiiui.ni BOAonpoHimaeMocTb uecBíi3Hbix necMaHbix rpyHTOB AO BeAiimiH, xapaKTepn3yiouuix HAiicTbie n I'AHHiiCTbie rpv-HTbi. C őeHTOHiiTOM 3HamrreJibHo yBeniiMIIACH npeAeji npoMHOCTH necMaHbix CMECEÜ u He yxyAmiuuicb iipotue nx cBOiicTBa, xapaKTepn3yioimte ycroiiMiiBOCTb (yroji TpeHiifl, cuenjieHiie lamm). MccJieAoB3HIIH npOBOAUAIICb C KpynHbIMII MOAGAHMH. BopbSa npoTiiB (JiiiAbTpauiiii pa3BHBaeTCH no abym HaripaBAeHiiHM. YMHOwaiOTCH II KaMecTBenHO yjiyMiuaIOTCH MepOnpiIJlTIIH, no KOTOpbIM CACAaiOTCH 0Ae>KAbl. rioMiiMo 3Toro B nocJieAnee BpeMH CHJibHO pa3BiiBaeTcn HanpaBAeHiie no yMeHbiuCHiiio K03(})(|)imiiéHTa <})nAbTpamm caMoro BOAonpoHimaeMoro CAOH. OAnaKO B HacTonmee BPEMH nona He II3BECTEH TAKOII cnocoS 6opb5bi c (juuibTpauueft, KOTopbiii yAOBAeTBopiiA Obi BCeM TpeSOBaHIIHM 3amiITbI OT (})IIAbTpamin. ÜOSTOMV' B OTAeAbHbix CAywaax npaBiiJibHbiií cnocoö ßopböbi c (fniAbTpamieii npeAcraBAHeTCH TCM cnocoBoM, KOTOpbiií OKAWETCH ONTIIMAABUBIM nocAe cpaBHemiH MCCTHUX ycAOBiiii II TpeöoBamiü. Verminderung der Sickerverluste aus Bewässerungskanälen und Speicherräuineii von L. Lovas Die Abdichtungsverfahren werden nach folgender Gruppierung behandelt : Verfahren zur Verminderung der Sickerung \ . im Falle nicht schwindender Lockerböden (Kies, Sand) 1.1 künstliche Einschlämmimg 1.2 Silikatisierung 1.3 chemisch erzeugte wasserdichte Schicht 1.4 Ölung 1.5 Bentonit (Bleicherde) 2. im Falle bindiger, schwindender Strukturböden. (Mo, Schlamm, Ton) 2.1 Boden Verfestigung 2.2 Sodaisierung 2.3 Gleyisierung 2.4 chemische Verminderung des Schwindens 3. für beide Bodenarten 3.1 Verkleidungen 3.2 Algen 3.3 Kunststoffe Die Versuchsergebnisse mit ungarischen Bentoniton (Bleicherden) werden eingehend behandelt. Diese Versuche, hatten die Frage zu klären, inwiefern die für verschiedene industrielle Anwendungen (Tiefbohrungen, Giessereien, Textil- und Farbenindustrie) hergestellten Bleicherden zu Abdiehtungszwccken verwendbar sind. Nach den Ergebnissen wurden durch Sandverkleidungen mit 5—-10%^ Bleichcrdezugabe bzw. durch Einschlämmen von 3—•5%-igen Bentonitlösungen in losen Sandböden den Schlamm- und Tonböden nahestehende L Tndurchlässigkeit erzielt. Auch die Bruchfestigkeit dieser Sand —Bleicherdegemische stieg bedeutend an, ohne dass sich die anderen, für die Standfestigkeit wichtigen Eigenschaften (Reibungswinkel, Kohäsion) verschlechtert hätten. Die Untersuchungen wurden als Grossversuche durchgeführt. Die Schutzmassnahmen gegen Versickerung entwickeln sich in zwei Richtungen. Einerseits mehren und verfeinern sich die Verfahren zur Herstellung von wasserdichten Verkleidungen. Andererseits ist in letzterer .Zeit auch jene andere Richtung in starker Entwicklung begriffen, die mit Hilfe verschiedener Methoden die Durclilässigkeitszahl des durchlässigen Bodens selbst zu vermindern sucht. Ein Verfahren, das sämtlichen Anforderungen gegenüber der Abdichtung zurechtkommen würde, ist heute noch nicht bekannt. Die richtige Wahl muss von Fall zu Fall getroffen werden, indem man jenes Verfahren anwendet, das unter den örtlichen Anforderungen und Verhältnissen den optimalen Erfolg zeitigt.