Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Kozák Miklós: Néhány nempermanens szabadfelszínű vízmozgás számítására szolgáló eljárás ismertetése
30 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Kozák M.: Nempermanens vízmozgás számítása 13. ábra. Alapgörbe a Bernadskkij-féle megoldáshoz Puc. 13. OCHOSHÜH Kpueaa ÖAH peuteHUH no Memody BepnadCKOeo Fig. 13. Basic curve of the Bernadsky-method. 14. ábra. Segédábra a kezdeti karakterisztikák meghatározásához Puc. 14. BcnoMoeameAbHbiü apacßuK ÖAH onpedeAenua HdiaAbHbix xapanmepucmuK Fig. 14. Auxiliary diagram for the determination of initial characteristics. Ha pl. ismeretesek a ( z + Q és Q ) értékek és meg kell határozni a z_ -t, akkor ezt az A pont ordinátájából megkapjuk. Az A pontot a következő kifejezés határozza meg : 9>(z+)— +Q+Q- +Ql) ó ] 2 , Az E — --(Q+ + Q i-Q. + Q_) értéket Bernadszkij az alapgörbe modulusának nevezi. Figyelemre méltó, hogy amennyiben a Al szakasz végein levő Q t és Q vízhozamok közötti különbség nem számottevő, akkor az E értékét közelítőleg egyszerűbb alakban is kifejezhetjük, és pedig : E<vQ +-Q Ha pl. Q = 1,5-Q akkor a közelítő képlettel elkövetett hiba mindössze 6%. A folytonossági egyenletet Bernadszkij a következőképpen fejezi ki : (34) A képletben a vízhozam átlagértékei szerepelnek. g =Q* + +Q +* . Q = 2 2 S jelenti a Al szakasz víztükörfelszínét m 2-ben, míg a Az értékét a következő képletből számoljuk : (35) Az 1 -f- Az__ Az = — (36) A számítást ezekután a következőképpen hajtjuk végre : Adva a kezdeti Al szakasz első szelvényében a = Q (t határfeltétel (a kezdeti feltételek ugyancsak adottak). Feladatunk a Al szakasz végső szelvényében a lehetséges változók görbéje egy pontjának meghatározása. Becsüljük meg a At = t* intervallum végén várható Az + és Az vízszintváltozások értékeit. A (36) képlettel kiszámoljuk a A z értékét . Ezekután a (34) folytonossági egyenletben csak egy ismeretlen lesz, a Q_ ami nem más, mint a kifolyási szelvény At idő alatti átlagos vízhozama [(35) képlet]. A (35) képletből kiszámítható a kifolyási szelvény t* időpontjában előálló Q* vízhozam. Mivel a Q* + vízhozam a határfeltételből, a Q* pedig a számításból ismeretes, a (33) képlet alapján ezekből számítható az modulus. Ismerjük továbbá az alapgörbét az adott szakaszon. Mivel dii CS Z £L felvett Az értékek alapján ismert, az alapgörbe abszcisszáján hozzárendelhetünk ezekhez is egy E 2 modulust. Ilyenformán két különböző módon két, E x és E 2 modulust határoztunk meg, melyek általában különböznek egymástól : • E i ~h E-> Számításunk akkor lesz kielégítő, ha a két modulus értéke azonos, vagy legalább is kevéssé tér el egymástól, azaz E x & Eo
