Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
5-6. szám - Lovas László: Szivárgási veszteségek csökkentése öntözőcsatornáknál és tározótereknél
324 Hidrológiai Közlöny 36. évi. 1956. 5. sz. Lovas L.: Szivárgási veszteségek csökkentése tett csatornában a gyomnövények elterjedését kb. két esztendeig sikerül megakadályozni. Szikesítéssel — különböző adatok szerint — az eredeti vízveszteséget 12—633-ad részére lehetett lecsökkenteni, sőt egyes esetekben ezt teljesen megszüntették. Előnye : olcsó, egyszerű kivitellel, gépesítéssel végrehajtható eljárás. Hátránya : nagy mértékben térfogat változó. Szikesítéshez nem alkalmazhatók karbonátos keménységű vizek, illetőleg olyan sós vizek, amelyekben a sók koncentrációja nagyobb a koaguláció küszöbénél. 2.3 Mesterséges gleyesítés Ez az eljárás a természetes gley-képződés folyamatának mesterséges beavatkozással történő megismétlése lerövidített idő alatt és szivárgás közben [9]. A természetben végbemenő gleyképződés a talajok szerves anyagtartalmának anaerob bomlásakor meginduló redukciós folyamatok fejlődésében jelentkezik. A redukciós folyamatok következményeként a vasoxid vasoxidulba megy át, növekedik a talaj diszperzitása és képlékenysége, csökken vízáteresztőképessége, kékesszürke árnyalatok megjelenésével elszíneződik a talaj és benne új, másodlagos ásványok keletkeznek. A természetes gleyképződés feltétele a talaj állott (mocsár) vízzel való telítettsége, bomló növényi anyagok jelenléte és ezek anaerob bomlása. Ezek szerint tehát a talaj mesterséges gleyesítéséhez szükségesek : a) olyan szerves anyagok, amelyek az anaerob baktériumok életműködését és a redukáló gázok (hidrogén, hidrogénfoszfid, kénhidrogén, metán) képződését lehetővé teszik, b) a cellulózét bontó anaerob baktériumok, c) szabad oxigén hiány, illetőleg elégtelenség, d) víz, e) 5—20 C° közötti hőmérséklet. Szerves anyagként bármely sok cellulózét tartalmazó növény alkalmas (szalma, széna, gyom, nád, fűrészpor stb.). A talaj mindig tartalmaz anaerob baktériumokat és azok spórái kedvező feltételek esetén gyorsan fejlődnek. A szabad oxigén hiánya, illetőleg elégtelensége a talaj szivárgó vízzel való telítésével biztosítható. A mesterséges gleyesítés során a nedvesített talajra kb. 10 cm vastag ún. aktív réteget helyeznek, amely az előbbiekben felsorolt valamilyen növényi anyag és helyi talaj 1 : 10 súlyarányú keverékéből áll. Ezt a helyi talajból készített 10 cm vastag tömörített réteggel fedik be. Utána elárasztva vízzel telítik a rétegeket. 3—4 hetes áztatás után az anaerob bomlással együttjáró gázképződés következtében jelentős mértékben lecsökken a szivárgási veszteség. Az oldható szerves anyagokat és azok redukált bomlási termékeit (H 2,-CH 4, PH 8H 2S, alkoholok, savak stb.) a baktériumokkal együtt, a 2. kép. A burkolóréteg felhordása <t>omo 2. yKAAÚKA noKpueaiouieeo CAOH Bild 2. Auftragen der Deckschicht 3. kép. A burkolt medence ®omo 3. noKpumbiü fíacceün Bild 3. Verkleidetes Becken (Szabó Károly felvételei) 1. kép. Bentonitos homokkeverék készítése ®omo 1. M3eomoe/ieHiie tieciauoií CMCCU C öeHmonumoM Bild 1. Herstellung des Bleicherde (Bentonit )-Sandgemisches
