Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Lovas László: Szivárgási veszteségek csökkentése öntözőcsatornáknál és tározótereknél

Lovas L.: Szivárgási veszteségek csökkentése 10-'| ^ 10-°io'

st 1 10* N JELMAGYARAZAT W/7rt/' Duna homok — Kecskeméti futóhomok + Módi Colcium-bentonlt • Midi aktivált-bentonit o Istenmezejei fétnátriumbentonit " 0 1 2 3 4 S 6 7 8 9 10 11 Benlonittartolom (súlyszázalék) 2. ábra. Homoktalajok ,,k" szivárgási tényezőjének változása a bentonitadagolás függvényében 0ue. 2. H3MeneHue K03tß(f

)imuenma (ßiiAbmpaifuu (K) nectaHbix epynmoe e 3aeucuMocmu om no'daiu öeHmonuma Abb. 2. Veränderlichkeit der Durchlässigkeitszahl ,,k" von Sandböden mit der beigemischten Bleicherdemenge a talajban levő kalciumkarbonát mennyiségétől függ és szabályozható. Ujabb kisérletek szerint a poralakú kalciumkarbonát oltott mésszel helyettesíthető. Ez hártyaképzésre a két vegyértékű fémek felhasználását is lehetővé teszi. A ferroszulfát, vasklorid, alumíniumszulfát, magnéziumklorid és magnéziumszulfát segítségével így képzett hártyák teljesen vízzáróknak bizonyultak. Az eljárás még csak laboratóriumi kísérleti szinten ismeretes. A kísérletek során a talaj szivárgási tényezője gyakorlatilag 0-ra csökken. Előnye : a vízzáró hártya nagy szilárdsága. Hátránya: csak karbonátokat tartalmazó talajokbán alkalmazható eredményesen. Sóoldat hatására a vízzáróság gyorsan leromlik. 1.4 A talaj olajozása Ennél az eljárásnál ásványolajjal történő átitatáskor a talajszemcséket viszkózus hártya veszi körül, amely kitölti a pórusokat is. Az eljárást a következőképpen alkalmazzák : A felszínt gyomtalanítják, kb. 10 cm vastagságig felporhanyítják. Utána a talajt 10-—15%-os nedvességtartalomig kiszárítva, 140—150 C°-ra felhevített ásványolajjal öntözik meg kétszer, háromszor egymás után. Ezt követően 2 cm vastag homok védőréteget terítenek el és ezt ledöngölik. Az eljáráshoz 10 12 l/m- ásványolaj szükséges. Kiviteli tapasztalatok szerint olajozással a szivárgási veszteség az eredetinek felére csökken és az olaj 3—4 esztendőn keresztül a benövést is megakadályozta. Annak ellenére, hogy egyszerű és külföldön szívesen használt eljárás, hazai viszonylatban nem remélhető az elterjedése, mert az ásványolajat sokkal fontosabb területeken használják fel. 1.5 Bentonitos talajszigetelés. A bentonit üledékes kőzet, amely tengerbe hullott vulkáni hamu hidrolitos bomlásának eredményeként keletkezett. Ennek a málási maradéküledéknek sajátos tulajdonságait (nagyfokú duzzadás, viszkozitás, tixotrópia, vízzáró képesség) a benne levő montmorillonit nevű agyagásvány határozza meg. A montmorillonit (alumínium hidroszilikát) kicserélhető ionokat tartalmaz, így attól függően, hogy ezek helyén melyik ion van jelen, nevezzük a bentonitot kalcium, nátrium stb. bentonitnak. A kalcium bentonit az agyaggal közel azonos karakterű, a nátrium bentonit azonban a vízzáróság szempontjából az agyagoknál jóval kiválóbb tulajdonságokkal rendelkezik. Hazánkban —- bár igen nagy mennyiségben, — de csak kalcium bentonit előfordulások ismeretesek. Azt az eljárást, amellyel a kalcium bentonitot szódaadagolással nátrium bentonittá alakítják át, aktiválásnak nevezzük. Az aktivált bentonit azonban kemény vizek hatására visszaalakul kalcium bentonittá, így elveszti kiemelkedő vízzáró tulajdonságait. Ismeretes azonban már olyan eljárás, amellyel a bentonit nátrium jellege több esztendőn keresztül megőrizhető. Ezt Szepesi Károly [12] dolgozta ki (stabilizált nátrium bentonit). Hazai kereskedelmi forgalomban jelenleg még csak aktivált és félig aktivált, ún. fél nátrium bentonit kapható. .Annak a kérdésnek a megvizsgálására, hogy ezek a bentonitok, amelyek JELMAGYARAZAT i / — véneki Dunohomok / JELMAGYARÁZAT Veneki Ounohomok Kecskeméti futóhomok + Módi Co/cium-bentonit j • Módi oktivált-bentonit / o Istenmezeje/ fél nátrium- / bentonit / / / / / / / 1A1,31,21,11,00,90,8-Ca 0,1Nj 0,60,6!<5» 0,5«O «e 0,40J0,20,100 1 2 3 4 S 6 7 8 9 1 » Benfonittorta/om [súlyszázalék] 3. ábra. Homoktalajok ,,cr

t" törőszilárdságának változása a bentonitadagolás függvényében ,,iv" 16% víztartalom esetén 0ue. 3. H3MeHeHue npedena npotnocmu (cr

t) necnaHbtx apyHtnoe « 3aeucuMocmu om nodanu őeHmonuma npn 15%HOM ejiajKHOcmu Abb. 3. Veränderlichkeit der Bruchfestigkeit ,,o(

" von Sandböden mit der beigemischten Bleicherdemenge bei iv — 15% Wassergehalt