Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Léczfalvy Sándor: Adatok és eljárások a Tata környékén kialakuló karsztvízszín számításához

310 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Léczfalvy S.: A Tata környékén kialakuló karsztvízszin számítása [mAf] 200• wo­rn no 160: 150 H 0 130 I iL / 5 •s § 1 1 f "I y g; Í \ yy / r 0 1000 2000 3000 <000 5000 6000 W00 Távolság az erózióbázistól [m] 6. ábra. Karsztvízszin emelkedése nyomás alatt <t>ue. 6. noebtuiemie ypoenn Kapcmoebix eod nod nanopoM Abb. 6. Allsteigen des Karstwasserspiegels unter Druck lógia permanens mozgásra vonatkozik. Rövid idő­közöket vizsgálva sem a beszivárgás, sem a meg­csapolás nem tekinthető változatlannak. Azonban a többi év átlagát jellemző szintet megközelíthet­jük a permanens mozgás feltételezésével számít­ható nyomásvonallal. A következőkben az elmondottakat példán mutatjuk be: Határozzuk meg Bajtól keletre 2200 m-re a nyílt karszt határvonalán a karsztvízszint et y = 0,01 x sin a képlet alapján számolunk. Az elsőrendű erózióbázis a Tükör-forrás. Az x távolság az erózióbázistól: x = 4500 m (X = 74° y = 0,01 -4500 - sin 74° = 43,2 m A Tükör forrás tengerszint feletti magassága 138 m A. f., itt tehát a várható vízszint Z = 138 + 43 = 181 m A. f. b) A nyílt karsztban kialakuló vízszin Az előzőkben feltételeztük azt, hogy Dorog környékén kb. 120 m mélység alatt — a karszt fel­színétől számítva — a karsztüregek jórészt eltö­mődtek. Ez a körülmény — amennyiben egész területünkre általánosítható — döntő módon be­folyásolja a karsztvízszin kialakulását. Egyik szélsőséges eset az, ha a karsztfelszín nagyjából vízszintes. Ez azt jelenti, hogy a vízszintes térszín alatt a vele párhuzamosan futó vízzáró réteg miatt összefüggő karsztvízszin alakulhat ki. A másik szélső esetben a karszt felszínét kiemelkedő és mélyebben fekvő rögök alkotják. Ha a rögök közt lévő szintkülönbség 120 m-nél nagyobb, akkor az előzőek alapján várhatjuk, hogy a rögökben önálló karsztvízszín alakul ki, amely nem függ össze a karsztvíz főtömegével. Az ilyen rögök alján esetleg fakadó források, a rög nagyságától függően állan­dóak, vagy csak ideiglenes jellegűek. A két szélső eset között átmenet lehetséges A magasabban fekvő rögök átadhatják karszt­vizüket az alacsonyabban fekvőknek. Előfordul­hat, hogy ezekből a rögökből számottevő vízmeny ­nyiség kutakkal mégsem termelhető, mert vagy megfelelő depresszió nem állítható elő bennük, vagy csak időlegesen tartalmaznak vizet a vízgyűj ­tőterületük kicsisége miatt. A vizsgált területnek az erózióbázisra merőleges mérete aránylag kicsi, így a vízmozgásnak síkáramlásként történő figye­lembevétele jó közelítésnek fogadható el. Ezen az alapon vizsgáljuk először vízszintes, majd ferde vízzáró rétegen fekvő karszttábla alatt a vízfelszín kialakulását lamináris és turbulens mozgás esetén, feltételezve azt is, hogy a párolgásnak számottevő szerepe nincs. 1. Vízszintes zárórétegű karszttáblák : A következőkben a lamináris áramlást vizs­gáljuk. .Jelölések : p a négyzetméterenként beszivárgó csapadék sokévi átlaga (m 3/m 2/év), k áteresztőképességi együttható (m/év). A többi jelölések értelmezése a 7. ábrán látható. A két alapegyenlet : d Q ~dT = ~ P (1) (2) Az (1) egyenletet differenciálva és a (2) egyen­lettel egybevetve _d Q dx = ky' 2 + kyy" = —p. Ez az összefüggés k-val osztva a ^ = A helyette­lc sítés után a következő alakban írható fel : yy" + y'z + a = o. A fenti egyenlet a karsztvízszin differenciál egyenlete lamináris mozgás feltételezése esetén. A megoldása mint ismeretes n = yy" helyettesí­tés után y = Y— Ax 2 + C, x + C 2 Az állandók meghatározására két módszert követhetünk. Két észlelt vízszintből, valamint abból a tényből kiindulva, hogy a nyílt karszt határvonalán y' értéke ismert, kb. 0,01-gyel egyenlő (lásd a nyomás alatt lévő karsztvízszinről szóló fejezetet). Az utóbbi szerint a 7. ábra jelö­lése alapján a karsztvízszin a következő egyenlet­ből számítható : V = - x 2 + 0,02 a { ) x -f- a 0 Turbulens mozgást feltételezve a karsztvíz­szin egyenletének levezetése a következő (jelö-

Next

/
Thumbnails
Contents