Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A talajrétegződés hatása a kutakkal kapcsolatos talajvízmozgásra

282 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Öllős G.: A talaj rétegződés hatása a talaj vízmozgásra 8. ábra. A valóságban ( A) és a kismintákban ( B, C) kapott vízhozamgörbék. A rétegek vízszállítóképességének változása a leszívás változtatásával (Q, és Q

2 jelű görbe) 0ue. 8. Kpuebie, deöuma, nOAyneHHbie e Hamype u Ha MOdejiu. H3MeHeHue eodonocnoü cnocoönocmu riAacmoe c u3MeHenueM omcacbieaHua (Kpuebie Q, u Q

2) Fig. 8. Discharge curves obtained by field (A) and laboratory (B, C

) measurements

. Variation in the yield of layers ivith drawdown (curves Q

t and Q„) A kút által befolyásolt terület hidrológiai viszonyai közben nyilvánvalóan befolyásolt ák a talajvízmozgást. Erre lehet következtetni a 8/a ábrán levő A jelű görbéből, ahol a legnagyobb leszíváshoz tartozó mérési pont kiesik a görbéből. Kismintánál stacioner áramlási folyamatot vizsgáltunk. A kapilláris sáv esetleges vízhozamnövelő hatásának a mértékét azonban jelenleg még nem ismerjük. A kapilláris sávbeli vízmozgást elsősorban a talaj szemcseösszetétele szabja meg. E mellett a vízmozgást valószínűleg a szabad vízfelszín esésviszonyai is számottevő mértékben befolyásolják. A 8/b ábrán látható B és C jelű görbe összehasonlítása alapján kitűnik, milyen mértékben befolyásolják az általunk vizsgált és a hozzá hasonló jellegű inhomogén talajok a kútból kivehető víz mennyiségét. Noha inhomogén-talaj esetén a felső futóhomokréteg áteresztőképessége lényegesen nagyobb, mint az alatta levő rétegeké, a vízhozamgörbe mégis ellaposodik, mert nagyobb leszívásoknál a felső réteg vizét már nem tudja közvetlenül a kútba szállítani. Vizsgáljuk meg a továbbiakban a 8/b ábra B és C jelű vízhozamgörbéjét a talajvízkitermelés szempontjából. A B jelű vízhozamgörbe alapján felvethető a talajvízkitermelés gazdaságosságának a kérdése. Homogén vízadó talajnál adódó vízhozamgörbe (C jelű görbe) viszonylag még nagyobb leszívásoknál is meredek, tehát a leszívás növelésével a kivehető víz mennyisége jelentős mértékben emelkedik. A B jelű görbe viszont azt mutatja, hogy amikor egy viszonylag nagy vízáteresztőképességű felső talajréteg alatt jóval kisebb áteresztőképességű rétegek helyezkednek el, a leszívás növelésével nem jár együtt a vízhozam rohamos növekedése. Meghatározható tehát az ilyen vízadó talajból történő vízkivételnél egy gazdaságos kidmélység. Ezt a megállapításunkat alátámasztja a 8/b ábrán látható Q

x és Q

2 jelű görbe, amely a felső futóhomokréteg, illetőleg az ez alatt levő rétegek különböző leszívásokhoz tartozó együttes vízhozamának változását szemlélteti. A vízhozamgörbék meghatározásához ismeretesek a kút tengelyvonalától 38 cm távolságban levő függély, 9. ábrán feltüntetett pontjaiban a szivárgási sebességek értékei (2. táblázat), valamint az m

x és m

2 magasságú szivárgási keresztmetszet. Az alsó három réteget szivárgás szempontjából azonos tulajdonságúaknak tekintettük. 38 cm V|vV ^ 50 Távolság [cm] 7. ábra. A közelítő potenciáleloszlás valóságban való meghatározásának elve 0uz. 7. ripuHifun onpedeAeHUH e namype npuÖAUMcenHOZO pacnpedeAeHUH nomenifuaAa Fig. 7. Principle of field determination of approximate potential distribution 8 tO 12 14 16 18 20 22 ,s" leszívás [cm]