Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Orlóci István–Böcsöny Dénes: A nagymarosi Duna-szakasz modellkísérletének előkészítése

2J/.2 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. l-T T TAT? A TTT TT7~ \ A nagymarosi vízlépcső általános elrendezésére vonatkozó szabad ti 11 ^ Il rV U1 JIIYJ V téri modellkísérlet hidrológiai és hidraulikai előkészítését tárgyalja ! tanulmány. A szerzők bemutatják a valóság és a modell közötti át számi tási tényezők meghatározásának dinamikai és hidraulikai feltételeit majd a modell mederanyagának megválasztásával kapcsolatos előkísér leteket ismertetik. A nagymarosi dunaszakasz modellkísérletének előkészítése* OILÓCI ISTVÁN és BÖZSÖNY DÉNES * A Duna vízerőkészletének a hasznosításával kapcsolatban szükségessé vált a nagymarosi vízlépcső általános elrendezési tervének laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálatok alkalmával modellkísérlettel kellett meghatározni a mű áramlási szempontból legkedvezőbb elhelyezését, illetőleg elrendezését. A kísérletnek kialakítási kérdésekkel és hordalék vizsgálatokkal nem kellett foglalkoznia. A feladattal a Vízügyi Tervező Iroda az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszékét bízta meg. A kísérletet dr. Mosonyi Emil tanszékvezető egyetemi tanár irányításával és Kertai Ede docens vezetésével végeztük. A kísérleti anyag terjedelme szükségessé tette, hogy több részben közöljük az eredményeket és a tapasztalatokat. Eddig beszámoltunk a Dunán készült áramkép-felvételről, most a kísérlet hidrológiai és hidraulikai előkészítését ismertetjük. 1. A modellezendő folyószakasz kiválasztása A tervező iroda az általános viszonyok (alapozás, mederszélesség stb.) miatt a vízlépcsőt Dömös és Nagymaros között, a 26. V. O. szelvény környezetébe tervezte. A kísérlet megkezdése előtt el kellett dönteni a modellezendő folyószakasz hosszát. A vízlépcső felett a Dunán éles kanyarok vannak (1 ábra), amelyek bizonytalanná teszik az áramlási viszonyokat. Élőre nem tudtuk, hogy a dömösi ill. a zebegényi kanyar milyen mértékben hat ki az áramlási viszonyokra, mert elfogadható számú helyszíni sebességfelvétel nem állt rendelkezésre. Ezért célszerűnek láttuk a modell felső végének az rpoly-torok környezetét választani. Ezt az elhatározást indokolta még a zebegényi dunakanyar mederállapota is. Feltételezhető volt ugyanis, hogy a fenékzátonyok a vízállástól függően befolyásolják a sodorvonal helyét. A kísérletek során megállapítottuk, hogy a zebegényi kanyar nem befolyásolja a Dömös alatt lévő folyószakasz áramlási viszonyait, mert a dömösi szükület az ilyen hatás kialakulását megakadályozza. így utólagos tapasztalatok alapján a zebegényi kanyar a vizsgálat szempontjából elhagyható lett volna. k' A modell alsó végén a Szentendrei szigetet a Duna két ágra szakadása miatt szükségesnek láttuk beépíteni, mert úgy gondoltuk, hogy az egyes ágak vízszállítási viszonyai befolyásolják az áram* Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszékén végzett kísérlet. Tanszékvezető : dr. Mosonyi Emil egyetemi tanár. lási viszonyokat. Az előkísérletek ezt a feltevésünket igazolták. A modellezendő folyószakasz teljes hossza 22 km. 2. A modell elhelyezése Az előzetes számítások alapján megállapítottuk, hogy a laboratórium fedett csarnokának a méretei folytán a modell itt nem helyezhető el. így az egyetem udvarán rendelkezésre bocsátott területen, a szabad ég alatt építettük meg a modellt. A kísérletezésnél számolni kellett az időjárással. A modellt három oldalról épület vette körül, de még így is gyakran kellett -— példáid szél miatt — szüneteltetni a kísérletezést. A vizsgált folyószakasz helyszínrajzi méretei és a rendelkezésre álló hely megszabták a hosszúsági átszámítási tényező értékét, amely aj = 500-ra adódott. Tekintettel arra, hogy helyszínrajzilag nem kívántuk a modellt torzítani, a szélességek átszámítási tényezője is a

s = 500 lett. 3. Hidrológiai és hidraulikai adatok feldolgozása A modell tervezéséhez elsősorban fel kellett dolgozni az elszórtan rendelkezésre álló hidrológiai és hidraulikai adatokat, meghatározni a átszámítási tényezőket és ezek ismeretében a valóság adatait transzformálni a modellre. A vizsgálathoz felhasználtuk a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadásában megjelent vízrajzi évkönyvekből a nagymarosi vízmérce vízállás- és vízhozammérési adatait. így erre a szelvényre (25 V. 0.) megszerkeszthettük a vízhozamgörbét (2. a. ábra). Rendelkezésünkre álltak a V. 0. szelvények kis-, közép- és nagyvízi adatai. Az összetartozó vízállásadatok alapján mércekapcsolati vonalat szerkesztettünk a nagy1. ábra. A modellező folyószakasz helyszínrajza <t>UB. 1. rijtan ModeAupyeMoeo ynacrriKa penu /JyHüH Fig. 1. Plan of river section to be investigated I ( W.sistvhj v Vhmérce "teí" vízlépcső (,. J hüye