Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Langmár József: Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálatának módszerei és berendezései

Langmár J.: Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálata Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 21f9 6. fénykép. Vizhozammérö folyamatos észleléshez 0omo 6. PacxodoMep ÖAH wnpepbtenoeo HaŐAwdeHun Bild 6. Durchflussmess gerät zu kontinuierlichen Beobachtungen A vizsgálat követelményeitől és a medence szerkezetétől függ, hogy a két vízszintrögzítő közül melyiket használjuk. Mindkét szerkezet természetesen alkalmas mind a felső, mind az alsó vízszint rögzítésére. A vizsgálat tartamának idején annyi vizet engedjünk a hőmérsékletszabályozón keresztül a felső víztérbe, hogy a vízszintrögzítő bukóélén feleslegként legalább 150 cm

3/perc körüli vízhozam bukjon át. A laboratóriumunkban alkalmazott bukóedényes vízszintrögzítőn végzett ellenőrző mérések szerint ugyanis 150 cm

3/perc körüli vízhozam átbukásánái 20 cm

3/perc vízhozamváltozáshoz 0,04 mm átbukási magasságkülönbség, 40 cm

3/perc körüli vízhozamnál ugyancsak 20 cm

3/perc vízhozamváltozáshoz 0,3 mm átbukási magasságkülönbség tartozik. A bukóéi hossza 260 mm. d) Az átszivárgott vízhozam mérése. Az a vízhozam, ami az alsó vízszintrögzítő berendezés bukóján átfolyik, azonos az átszivárgott vízhozammal ; mérése közvetlenül köbözéssel történhet. A vízhozam folyamatos észleléséhez, az általánosan ismert vízhozammérők, az igen kis 30 200 cm

3/perc — vízhozam miatt, nem felelnek meg. helyettük folyamatosan köböző berendezéssel kísérletezünk. A berendezésben — az ombrográfhoz hasonlóan — az érkező víz függőleges csőben úszót emel maga előtt, majd elérve a felső szintet, szifon segítségével a csőből eltávozik, az úszó leesik. Ezt a mozgást löketszámlálóra visszük át, ami a feltöltések számát folyamatosan jegyzi (6. fénykép). A különböző vízhozamokhoz tartozó, percenkénti feltöltéseknek a számát tarázással állapíthatjuk meg. 5. A nyomáseloszlás vizsgálatának módszere A potenciáleloszlás vizsgálatához a talaj különböző pontjaiba nyomáskivezető csapokat helyezünk el. Á csapokat gumicsővel piezométeres üvegcső rendszerhez kapcsoljuk, a csövek mögött elhelyezett beosztáson a kérdéses helyen érvényesülő nyomásértéket leolvashatjuk. A nyomáskivezető csapot a vizsgálat követelményeitől függően háromféle kialakításban használjuk (7. ábra). Felerősítésüknek a módja egyező. A medence hátfalába célszerűen felvett derékszögű hálózat sarokpontjain és ezen belül a kritikus pontokon — szádfalcsúcsnál, sarokpontokon, szádfal mentén — menetes furatokat készítünk és ide csavarjuk be, gumialátét közbeiktatásával, a nyomáskivezető csapokat. a) A fix csöves nyomáscsapot a talajnak vízzel való feltöltése előtt szereljük be, éspedig úgy, hogy a nyomáskivezető cső helyéről a talajt talajfúróval eltávolítjuk. Alkalmazása - különösen sok talajbaépítést kívánó vizsgálatnál nehézkes, de gondos kezelésnél a legmegbízhatóbb. Tudományos kutatási munkáknál alkalmazzuk (7a. ábra). b) A tömszelencés nyomáskivezető.ifcsapokat már a talaj beépítése előtt felszerelhetjük a mePuc. 7. Kpaiibi ÖAH (tbieoita daeAemw: a) (puKcupoeannoü, mpyöoü, 6) caAbHiiKoebiü, b) npocmoü Kpan ÖAH Sbieoda daeAenuH Abb. 7. Druckausleitungszapfen : a) mit fixem Rohr b) mit Stopfbüchse, c) einfacher Druckzapfen