Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Langmár József: Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálatának módszerei és berendezései

Langmár J.: Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálata Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 21f9 meg. A változatok sorrendjét úgy állítjuk össze, hogy először a legkisebb szádfalmélységet vizsgáljuk és fokozatosan térünk át mélyebb szádfalakra, hogy a szádfal visszahúzásánál jelentkező talajroncsolást elkerüljük [8]. 4. Vízellátás és vízelvezetés módszerei A kísérleti tér vízellátásával kapcsolatban négy feladatot kell megoldanunk : a) a talaj vízfeltöltése, b) a talajban való levegőkiválás megakadályozása, c) a felső és alsó vízszint biztosítása, d) az átszivárgott vízmennyiség mérése. a) A talaj vízfeltöltésénél ügyelnünk kell arra, hogy levegő zárványok a szemcsék között ne maradjanak. A feltöltést ezért igen lassú ütemben alulról felfelé végezzük. Az egyenletes feltöltődés érdekében minden egyes keretköz fenéklemezéhez egy-egy leágazást készítünk (4. ábra). A medencébe torkolló csőszájat erős, finomlyukú szitaszövettel zárjuk el. Minden egyes leágazásba csapot iktatunk be, ezek csak a feltöltés, illetőleg a kiürítés idején nyitottak, a vizsgálat alatt gondosan el kell zárnunk, mert a vízlépcső hatására a csőben mellékáramkörszerű zavaró vízáramlás indulhat meg. A kísérletnek a befejezésekor, a leürítést ugyanezzel a csőrendszerrel végezzük a T-csap elzárásával és a csőrendszer végén levő csapnak a megnyitásával. A vizsgálat során a T csapon át csak a felvíztérbe vezetünk vizet. b) A talajban való levegőkiválás megakadályozása. Ha a talajt közvetlenül vízvezetékből látjuk el vízzel, akkor a hideg csapvíz a medence talajában felmelegszik, levegőjének egy részét leadja. A levegő a talaj szemcséi között légbuborékok alakjában kiválik. A levegőkiválás miatt megváltozik a talaj áteresztőképessége. A talajban való levegőkiválás megszüntetése céljából alkalmazzuk a vízhőmérséklet szabályozó készüléket (5. ábra, 4. fénykép). Ennek segítségével a táplálóvizet néhány fokkal nagyobb hőmérsékletre melegítjük, mint a szobahőmérséklet. A talajban a víz csak lehűlhet, tehát levegőkiválást nem várhatunk. A hőmérsékletszabályozó készülék hőszigetelő burkolattal védett, mintegy 15 literes vastartály. A hőszigetelést alumíniumburkolattal és üveggyapot réteggel oldjuk meg. A medence felül nyitott — ebben különbözik a közönséges, nyomás alatt működő termosztáttól — így a felszabadult levegő felül el tud távozni. A vizet alulról 3 db függőleges tengelyű diffuzoron keresztül vezetjük be, mindhárom nyílás elé vízzáró burkolatban elektromos fűtőtestet helyezünk el. A fűtőtestek fölé — dr. Németh Endre javaslatára — szitaszövettel alátámasztva 5 mm szemnagyságú kavicsréteget építünk be, mintegy 20 cm vastagságban. Ez a kavicsréteg nagy felületével a levegőkiválást, hőtárolóképességével a víz egyenletes melegedését, a járataival pedig a víz keveredését segíti elő. A kavicsrétegben higanyos kontakthőmérőt és közönséges higanyos hőmérőt helyezünk el. A A-A metszet •5. ábra. Vízhőmérsékletszabályozó Puc. ,

r). Peeyjinmop meMtiepamypbi eoi)i,i Abb. 5. Wassertemperatur-Reguliergerät 4. fénykép. Vízliömérsékletszabályozó <t>omo 4. Peeyji.imop meMiiepamypbi eodbt Bild. 4. Wassertemperatur-Reguliergerät Kontakthőmérő Ellenőrző hőmérő Kísérlethez