Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Ivicsics Lajos: A görgetett hordalék zörejének megfigyelése

2J/.2 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. A folyók görgetett hordalékának folyamatos mérése világszerte meg­' -*- -*- ^ oldatlan kérdés. Ez a tanulmány azokat a kísérleteket ismerteti, amelyek — a külföldi hasonló készülékeket messze túlszárnyaló — hordalékzörej­megfigyelő műszer kialakítására vonatkoztak. A magyar készülék az eddigi — csupán szubjektív — megfigyeléseken kívül lehetővé teszi a zörejek erősségének elektromos úton való mérését is, ami a hordalék­kutatások terén nagy lépéssel való előrehaladást jelent. A görgetett hordalék zörejének megfigyelése* IVICSICS LAJOS Ismeretes, hogy a hordalékmozgás a vízépí­tési gyakorlatban előforduló igen bonyolult jelen­ségek egyike. Bonyolultságából következik, hogy jellemzéséhez sok változó szükséges. Azonban a változók számának bizonyos határon túli növe­lésével a jelenség matematikai jellemzése egyre nehezebbé válik. (Megjegyzendő, hogy nemcsak a hordalékmozgásnál, hanem a legtöbb fizikai jelenségnél is hasonló a helyzet,) A változók szá­mának növelésével nemcsak a matematikai jel­lemzés válik nehezebbé, hanem a változók meg­határozásához szükséges munka mennyisége is növekszik. Arra törekszünk tehát, hogy a vál­tozók száma lehetőleg kicsiny legyen, hogy olyan változókat válasszunk, amelyek a jelenség jel­lemzése szempontjából a legfontosabbak és egy­úttal mérésekkel történő megfelelő pontosságú meghatározásuk sem jelent különleges nehézsé­get. A két szempont egyidejű kielégítése rend­szerint nem könnyű, sokszor kénytelenek vagyunk valamely irányban engedményeket tenni. A görgetett hordalék mozgásának vizsgála­tánál a kutatók több új változót vezettek be. Ilyen nem régen alkalmazott jellemző mennyiség a görgetett hordalék mozgása közben keletkező zöre­jek energiája. A hordalékzörejek energiája alap­ján közelítően következtethetünk a görgetett hordalék mennyiségére, a zörejek energiájának időbeli változása pedig tájékoztat a hordalék­mennyiség időbeli változásáról. A zörejek megfigyelésének legkézenfekvőbb módja azoknak mikrofon és fejhallgató segítsé­gével történő észlelése. Ezen az elven alapult, tu­domásunk szerint, az első zörej megfigyelő készülék is, amelyet Mühlhofer alkalmazott az Inn folyón. Mühlhofer készüléke főképpen nem a hordalék­szemek egymáshoz való ütődésekor hallható zöre­jeket fogta fel, hanem azokat, amelyek a hordalék­szemek fémlaphoz való ütközésénél keletkeztek. A fémlap, amelyhez a hordalékszemek hozzá­ütköztek, vízhatlanul záródó doboz homloklapja volt, A zörejeket a dobozban levő mikrofon fogta fel, amely erősítővel és fejhallgatóval volt össze­kapcsolva (1). A grenoblei laboratóriumban a Mühlhofer-féle készüléket annyiban módosították, hogy a mikro­font magába foglaló doboz alá háromszögletű vaslemezt helyeztek, amelyet a mikrofon mem­bránjával rugalmas acélszalaggal kötöttek össze. Mérés közben a háromszögletű lemez a fenéken * Közlemény az Építőipari Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékéről. Tanszékvezető : dr. Németh Endre műegyetemi tanár. feküdt, a rajta végiggörgő hordalék zörejét az acélszalag közvetítette a mikrofonhoz (2). Ennek az Isére folyón alkalmazott készüléknek a ,,détee­teur hydrophonique" nevet adták. Mind a Mühlhofer-féle, mind pedig a Gre­noblei laboratóriumban szerkesztett zörejmeg­figyelő készülékeknek többek között az volt a hibájuk, hogy a fenékre bocsátott készülék környeze­tében az áramlási, viszonyok az eredetihez képest számottevő mértékben megváltoztak, így csupán a megzavart, hordalékmozgásnál keletkező zörejek megfigyelésére volt lehetőség. Természetesen a hordalékzörejek megfigyelésénél is — r mint a méréseknél általában — arra törekszünk, hogy a mérőműszer vagy berendezés mérés közben lehe­tőleg ne módosítsa a mérendő mennyiséget. Te­kintettel a magyar Felső-Dunán észlelhető heves hordalékmozgásra, nagy sebességekre, valamint á Mühlhofer-féle és a grenoblei laboratóriumban szerkesztett készülékek említett hiányosságára, nem látszott célravezetőnek, hogy a hazai mérések céljára ilyen mintájú zörej megfigyelőt szerkesz­szünk. Felmerült azonban az a gondolat, hogy kellő érzékenységű mikrofon és a hozzákapcsolt megfelelően szerkesztett erősítő segítségével a hordalékzörejeket a fenéktől kissé távolabb el­helyezett készülékkel is észlelhetjük. (Ismeretes, hogy a hordalékzörejek gyakran elég erősek, sok esetben fürdés közben készülék nélkül is hall­hatók.) A fenéktől kissé távolabb elhelyezett készülék a legcsekélyebb mértékben sem zavarja meg a hordalék mozgását, tehát az eredeti mozgás zörejeit fogja fel. Ilyen elv alapján szerkesztettük a győri Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hiva­tal megbízásából, Károlyi Zoltán javaslatára a Budapesti Műszaki Egyetem I. sz. Víz­építéstani Tanszékén, dr. Németh Endre tanszék­vezető irányításával az első hazai hordalék­zörej megfigyelő készüléket. A munka 1951. júliu­sában kezdődött. A laboratóriumban megszer­kesztett műszerrel a Dunán több kísérleti mérést végeztünk. A mérések eredményei alapján a készü­lék több részletét módosítottuk. A szerkesztési munkában dr. Boros János docens és Asztalos Károly műszerész működött közre. A szerkesztés menetére nem térek ki, csupán a készüléket ismer­tetem. A hazai hordalékzörej megfigyelő készülék A hordalékzörej megfigyelő készülék szerkesz­tésénél azon a fentemlített követelményen kívül, hogy annak semmilyen szerkezeti eleme ne kerül-

Next

/
Thumbnails
Contents