Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Holly Ferenc: A jósvafői Vass Imre cseppkőbarlang
Ho L ly F.: A jósvafői Vass Imre cseppkőbanlang Hidrológiai Közlöny; 36. évf. 1956. 3. sz. 235 tehát tipikus „barlangi" karszt forrásnak felelt meg. A kedvező vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a Kistohonya karsztforráshoz tágas barlangrendszer tartozik. A viszonylag könnyen megoldható feltárási lehetőségre a fentebb részletezett júniusi vízfeltörés mutatott rá, amely bebizonyította, hogy egészen a völgy kezdetéig tágas, szabad barlangjáratnak kell vezetnie, sőt hosszú inaktív forrásdelta-szakaszba jutottunk. A továbbvezető utat, egy — a felszínen is megfigyelhető — szakadékdolina omladéka zárta el, amelyen ekkor, az idő rövidsége miatt, nem sikerült keresztülhatolnunk. Ennek az évnek a januárjában, tíz napig folytattuk az omladék kutatását, pontosan feltérképeztük, s bizonyos darabon sikerült is előrehatolnunk a kőzetben felfedezett vízjáratban. v: SZINT 20m 5. ábra. A jósvafői Vass Imre cseppkőbarlang vetített hosszmetszetének vázlatos rajza Puc. 5. CxeMamwtecKUü nepmenc npodOAbHoeo pa3pe3a cmaAaKmumoeoű neujepbi UM. HMpe Baut e Houieaipé Abb. 5. Schematische Projektion des Längsschnittes der Tropfsteinhöhle Vass Imre zu Jósvafő még a helyet is pontosan megjelölte, ahol a barlangjárat legjobban megközelítette a felszínt. 1954. augusztus 25-én kezdődött a feltáró munka. A vízfeltörés 15,7 m-rel a forrás szintje fölött történt. Ennek az ismeretében következtetni lehetett a létesítendő kutatóakna mélységére (5. ábra). A vízfeltörés helyén, az agyagos lejtőtörmelékben 1,5x1,5 m keresztmetszetű aknát, mélyítettünk. A munka közben, halstatti kultúrából származó, őskori cserépmaradványokat találtunk. Öt méter mélységben elértük a Ny-i oldalról bejövő erős dőlésű szálban álló kőzetet. A törmelék egyre üregesebbé vált, s léghuzat tört elő, majd augusztus 31-én, kb. hat méter mélységben, elértük a szálban álló kőzetbe behúzódó barlangjáratot. A járat első része nagymértékben eltömődött agyaggal. Ennek a kibontása után, kb. 60 méter . A kutatást csak nyáron folytathattuk tovább. Első feladatunk volt az időközben beomlott aknának, újra történő kiásása és megerősítése. Az omladék még alaposabb vizsgálatával sikerült olyan helyet találnunk, ahol az átbontandó sziklafal, az egy méter vastagságot sem érte el. Mögötte tágasabb üreg húzódott. Augusztus 18-án kétszeri robbantással sikerült áttörni ezt az akadályt és az omladékon át szabad volt az út ! Széles és magas barlangfolyosó következett, amelyben nemsokára stagnáló és a forrás vizénél jóval hidegebb — +8 C°-os — vizet találtunk. A barlang ilyen folyosó jelleggel, háromszáz méter hosszúságban húzódott, s a végén teljesen víz alatt folytatódott tovább. Augusztusi megfigyeléseink szerint, ebben az inaktív főágban, a víz napról napra apadt, sőt a hónap végére, máitöbb helyen száraz lábbal lehett járni a barlang-
