Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Magyar Kálmán: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek közös nyugalmi vízszintje és együttes vízhozama
Magyar K.: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 227 a (17) egyenletből számíthatjuk a z értékét : „ Kgfu + K n i fi /nr+:/«+/í ! ' A (22) egyenlet adja a közös nyugalmi vízszintnek a legmagasabb iS' 11 L vízszinttől mért távolságát. A közös nyugalmi szint magassága : S k = 8 n I-z. (23) A legnagyobb nyomású III. rétegből kifolyó fjjj, illetőleg a két kisebb nyomású I. és II. réteg által elnyelt e x„ n vízmennyiség értéke a (17) •egyenletből Illetve CIII z/i: II = ®/i + yf: II(24) (25) Az 1. réteg által elnyelt vízmennyiség ei = x /i > a II. réteg által elnyelt vízmennyiség pedig LII = yf II Az -in vízmennyiségnek egyenlőnek kell lenni az e r_ n vízmennyiséggel. Az e l u az a vízmennyiség, aminek az árán a három különböző nyomású réteg összekapcsolása egy közös termelő csőbe megvalósítható, s ami a kitermelés számára elvész. Abban az esetben, ha az iSV közös nyugalmi vízszint nem a közbenső, hanem a legkisebb nyomású réteg nyugalmi vízszintje fölött áll be, vagyis nemcsak a legnagyobb, hanem a közbenső nyomású réteg is tölti a legkisebb nyomású réteget, az előző értékeket hasonló megfontolások alapján számíthatjuk. Végezzük el a fenti számítást példaként a 7. ábrában feltüntetett, méréssel meghatározott alábbi számértékekkel : A Hl- réteg megállapított nyugalmi szintje J3in + 6,0 m. j A III. réteg megállapított fajlagos vízhozama /„i = 60Í^ ér Cm "... A 11. réteg megállapított nyugalmi szintje S n = + 4,0 m. Ali. réteg megállapított fajlagos vízhozama /„ = 50 11 1 Az I. rétég megállapított nyugalmi szintje S 1 = +2,0 m. Az I. réteg megállapított fajlagos-vízhozama /, = 40 J/P^ m K t = +2,0 m ; K u = +2,0 m ; K n i = +4,0 m A közös nyugalmi szint és a III. réteg szintjének s távolsága a (22) egyenlet szerint : K n fa + Km f i __ 2-50 + 4-40 = _260 _ 150 z = /ni + /II + /I 60 + 50 + 40 1,73 m Az S k közös nyugalmi szint magassága a (23) egyenlet szerint A közös nyugalmi szint és a II. réteg szintjének távolsága a (21) egyenlet szerint y = K n •— z — 2,00 — 1,73 = 0,27 m A közös nyugalmi szint és az I. réteg szintjének távolsága a (20) egyenlet szerint x = K in 3 - 4,00— 1,73 = 2,27 m A legnagyobb nyomású 111. rétegből kifolyó vízmennyiség (24) egyenlet szerint e m = 2 f I U = 1,73-60 = 104 l/perc. A két kisebb nyomású I. és II. réteg által elnyelt vízmennyiség a (25) egyenlet szerint CI—II = xfi+yfn = 2,27 * 4 0 + 0,27 - 50 = 104 l/perc, amelyből az I. réteg által elnyelt vízmennyiség e 1 = x fi — 90,5 l/perc, a II. réteg által elnyelt vízmennyiség pedig en =yfn= 1 3> 5 1 P er cAz összekapcsolt három réteg együttes vízhozamát grafikus eljárással, vagy matematikai számítással határozhatjuk meg. A grafikus eljárásnál derékszögű koordináta rendszerben, ahol az ordinátára a nyugalmi szintek. az abscisszára a vízhozamok vannak felmérve tetszőlegesen választott léptékben, a szokásos módon megszerkesztjük a három réteg külön-külön vízhozamdiagrammját (9. ábra). Ezután felvisszük az ordináta tengelyre az közös nyugalmi vízszint számított magasságát, az ordináta tengely léptékében. Az Si- közös [nyugalmi vízszint és a 11. réteg S n nyugalmi vízszintje közötti magasságban a három rétegből egyedül a III. réteg vesz részt vízszolgáltatásban, és így az együttes vízhozamdiagramm fenti szintek közötti részét úgy kapjuk, ha az 8 k pontból az r szint, magasságáig párhuzamosat húzunk a III. réteg S m pontból kiinduló vízhozam diagrammjával. Az <S' n vízszint magasságban már all. réteg is belép a vízszolgáltatásba és az együttes vízhozamdiagramm ÍS', , és Sj szintmagasságok közötti ^60 t/p -50 L/p =40 L/p S, S ín 6.00 1.73 = 4.27 m. 50 100 150 200 250 300 vízhozam [liter/perc] 9. ábra. Diagram három egybekapcsolt réteg együttes vízhozamának meghatározására Puc. 9. JJuaepaMMa ÖAH onpedenenüH oöufezo pacxoda mpex oöbeduHeHHbix njiacmoe Abb. 9. Diagramm zur Bestimmung der gemeinsamen Ergiebigkeit dreier verbundener Schichten
