Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Pónyi Jenő–Dvihally Zsuzsa: Adatok a Vörösvári völgy hidrogiológiai viszonyaihoz

Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 211 LIMNOLÓGIA A Vörösvári-völgy első limnológiai tárgyú feldolgozása. Értékes hidrológiai, vízkémiai és biológiai adatokat közöl és hazánkban eddig még le nem írt állatfajokat állapít meg. Adatok a Vörösvári völgy hidrobiológiái viszonyaihoz

1 D V I H A L L Y ZSUZSA és PONYI J E N (5 A völgy vízrendszerén végzett eddigi vizsgálataink csak előtanulmány jellegűek. Céljuk az, hogy viszonylagosan tiszta képet kapjunk a vizsgált szakasz víziszervezeteinek — elsősorban algák és Crustaceák — minőségi viszonyairól. A végcél az egész patakrendszernek részletes és lehetőleg sokoldalú tanulmányozása. Vizsgálatainkat az ún. „Solymári tó" környékén kezdtük el, mert ez a vízterület esetleg halászati szempontból is értékesít he tővé válhat. Topográfiai és hidrográfiai jellemzés A Vörösvári völgy Budapesttől ÉNy-ra, a Dunazug hegység közepén terül el. Tulajdonképpen határvonalat képez a Dunazug hegység egyes csoportjai között. A völgy E-i oldalán a Pilis csoport, a Ny-in a Gerecse és a Budai hegység határolja. A határoló hegyek főtömegükben dolomitból és dachsteini mészkőből állanak. A völgy ÉNy-I)K irányú tektonikus árok, s határait mindenütt törésvonalak szabják meg. A völgy felszíne dombos, átlag 200 m magasan fekszik a tenger színe felett. Területe kb. 40 km-. A völgy vizeit a Pilisszántói patak vezeti le, melynek alsó szakasza Aranyhegyi árok néven ömlik a Dunába (1. ábra). Vízgyűjtő területe kb. 120 km

2. Forrásainak egy része a Pilis hegy DK-i oldalán ered, majd Pilisszántó község K-i részén végigfolyva ÉNy-ról a Malom erdőnél a Kövesárok patakját veszi fel. Solymár községen túl pedig a Vörösvári patak bővíti a vizét. A Pilisszántói patakban a víz mennyisége eléggé változó. Meleg, száraz nyári hónapokban a vízállás nagyon alacsony. A tavaszi hóolvadáskor, esőzéskor viszont a patakmeder és az árok nem elegendő a hegyekből lezúduló víztömeg elvezetésére ; ilyenkor elöntheti a patak mentén húzódó szántóföldeket. Kémiai viszonyok 1052 szeptember 9-én vízkémiai analízist végeztünk a Kövesárok patakjának alsó szakaszán (10. sz. gyűjtési hely). Az analízist a Mauchaféle félmikro helyszíni módszerekkel végeztük, kivéve a SO, meghatározását, amely gravimetriás úton történt. Az analízis eredménye a következő : pH = 7,38 Összkeménység = 31,50 Na - ,K- — 182,0 mg/liter 00".,= 0,0 mg/liter Ca-- = 23,8 „ HCO'a = 478,9 „ Mg" =122,7 „ Cl' = 22,6 „ SO"

4 = 515,1 „ * A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1955. ápr. 29-i klubestjén megtartott beszámoló. A pH érték a patak többi pontjain 7,38 és 7,79 között ingadozott. A gyűjtés módja A szervezeteknek begyűjtését az alig folyó és állóvíz jellegű részeken 25, 12, és 6 számú planktonháíóval, egyes esetekben kotróhálóval végeztük. Az intenzíven áramló részekből a gyűjtés a belenyúló ép és rothadt növényi maradványok és a meder szélén található növények felületéről történt. Az állati szervezeteket úgy gyűjtöttük, hogy a vízinövényeket 6. és 12. sz. planktonhálóba és kotróhálóba mostuk bele. Minthogy a a patak árok jellegű és a feneke agyagos, valamint — az 1. sz. gyűjtési hely kivételével — teljesen kavics és kőmentes, fenékvizsgálatot nem végeztünk. A szervezeteket élve, illetve 4%-os formaiinban konzerválva vizsgáltuk. Környezeti viszonyok A vizsgálataink ezalkalommal a Pilisszántói patak középső, és a beléje ömlő Kövesárok patakjának alsó szakaszára terjedtek ki. Az ún. Solymári tó, vagy Pilisvörösvári tó a két patak egyesülésénél található. A Kövesárok patakja a vizsgálatok idején (1952. V. 24., VII. 6., VII1. 3., IX. 9., 1953. IV. 26., 1954. VI. 28.) lényegesen bővebb vizű volt, mint a főág, a Pilisszántói patak. A két patak összefolyásának környéke mocsaras jellegű. A vizsgált területen található vizek eltérő jellegűek : 1. folyóvíz (patak), II. állóvíz (Solymári tó), III. árterület ideiglenes vizei és tócsái. A három féle vízjelleg határai elmosódottak. A tónak a vize is igen lassú, de állandó áramlásban van. Az áramlás a tó kifolyása felé állandóan gyorsul. Ezáltal tipikusan állóvízkedvelő fajok 1. ábra. A Vörösvári völgy vízrendszere. Vázlatos rajz (Löw után) Puc. 1. PeiHan cncTeMa AOJIHHM BepemBap. CxeMaruwecKiiH MepTe>K (no Jleii) Abb. 1. Das Abflussgebiet des Vörös vári-Tales (Skizze nach Löw) Drenek tv Ziribór PILISSZÁNTÓ A ovesirok patokjo KihfOU Jlag Li kopasz Kecske haji) Jlajy kovácsi Jlagjszenas Remple h Potak eredeti iringa • l 1 Alluvium