Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Dr. Papp Szilárd–Gaál Lászlóné: Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma

206 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Dr. Papp—Gaái: Ásvány-és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma kádba, a medencébe a vizet lehetőleg porlasztva kell bevinni, hogy belőle az emanáció minél nagyobb mennyiségben kerüljön a levegőbe. Szükséges az is, hogy a fürdőhelyiségnek a levegője ne cserélődjék túl gyorsan. 1937-ben Walter Kosmath (4) vizsgálta meg a fővárosi fürdők helyiségeiben a levegő rádiumemanáció-tartalmát. Megállapította, hogy a Rudas fürdő Juventus kádvizeinek kabinjaiban a levegő rádiumemanáció-tartalma a kád töltése közben 0,0065 m^u-curie/l (50 aer)-ről 0,040 mju.curie/1 (308 aer)-re nőtt, azaz meghatszorozódott. A Rudas fürdő úszócsarnokának levegőjében szintén nagy rádium-emanációtartalmat talált (0,0468 m/xcurie/1 = 360 aer). Vizsgálataink eredményeképpen megállapította, hogy annak ellenére, hogy a budapesti fürdők forrásainak rádióaktivitása a külföldieknek csak 0,1 részét teszi ki, mégis a levegő rádium•emanáció tartalma következtében a vizek az aktívabb külföldi vizekkel egyenértékűeknek tekinthetők. Walter Kozmath vizsgálatait 1955. május 4-én megismételve azt találtuk, hogy a Rudas fürdő Juventus kabinjában a kád töltése közben a kád fölötti légtérben a levegő rádiumemanáció tartalma 0,0206 mju,curie/l (158 aer)-ről 0.074 nijucurie/l (568 aer)-re emelkedett, Tekintettel arra, hogy a vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a vízből feltörő gázok rádióaktivitása jelentékenyen fölülmúlja a víz aktivitását, azért különösen azokban a zárt fürdőkben tartjuk jelentősnek a levegővizsgálatokat, amelyeknek vizéből emanációtartalmú gázok törnek föl. Mint ilyeneket említésre méltónak tartjuk hazánkban az egri tükörfürdő és gőzfürdő medencéjének. valamint a miskolctapolcai melegfürdő levegőjének radioaktivitását. Az egri tükörfürdő helyiségében közvetlenül a víz tükre fölött mintázott levegőben 1953. VI. 18-án 0,077 m^.curie/1 (592 aer) rádiumemanációt mutattunk ki. 1954. december 3-án a miskolctapolcai tavasbarlang levegőjében vizsgáltuk meg a rádiumemanáció-tartalmat, miután a tavasbarlang vizéből feltörő gázok rádiumemanáció tartalmát jelentékenynek találtuk. A barlang légterében rádiumemanációt kimutatnunk akkor nem sikerült, de ennek magyarázatául szolgált az a nagy légáramlat, amely a barlangnak szabadba érő nyílásain keresztül odabent uralkodott. Valószínű, hogy a barlang nyílásainak megszüntetése, illetőleg csökkentése után a légtérben felgyülemlő emanáció mennyisége jelentékenyen megnövekedik. A tavasbarlangot ugyanis, amelynek 31 0°-os termálvize van, gyógyfürdővé szándékoznak kiképezni. Összefoglalás: 1. Kivégeztük ásvány- és gyógyvizeink túlnyomó részének radiológiai vizsgálatát és ezek alapján rádióaktív gyógyvizeinket csoportokba soroltuk. 2. Összefüggést mutattunk ki a Duna vízállása és a Gellért fürdő vizének aktivitása között. Szükségesnek tartjuk ezt az összefüggést a többi dunapartmenti forrás vizében is részletesen megvizsgálni. 3. Meghatároztuk a Velencei hegységben a gránitból fakadó vizek egy részének aktivitását. A kapott eredmények kívánatossá teszik az ország más területén is a gránittal összefüggésbe hozható vizekben az emanáció meghatározását. Itt elsősorban a Mecsek hegységben fakadó forrásokra és tágabb értelemben Dél-Dunántúlra gondolunk. 4. Kddigi vizsgálataink alapján nagyobb súlyt kívánunk helyezni a feltörő gázt tartalmazó ásvány- és gyógyvizeink rádióaktivitásának meghatározására. 5. Szükségesnek tartjuk kiterjeszteni a vizsgálatokat a gyógyfürdőink légterében lévő rádiumemanáció mennyiségének a meghatározására is. 6. Foglalkoznunk kell a rádiumemanáció mérésein kívül ásvány- és gyógyvizeink rádiumtartalmának a meghatározásával is. Ezenkívül fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy ma az atomkorszak küszöbén a rádióaktív sugárzások mérésének szüksége más vonatkozásban is szoros kapcsolatba kerül a vízzel. Ma, amikor földünkön több mint 30 atommáglya vagy reaktor működik és a legkülönfélébb rádióaktív izotópoknak a felhasználása mind az orvosi, mind a műszaki gyakorlatban egyre kiterjedtebbé válik, nyilván maga után fogja vonni a sugárzó rádióaktív izotópoknak házi és ipari szennyvizek, valamint a felszíni vizek útján való elterjedését, Természetesen egészségügyi szempontból nem tekinthető közömbösnek, hogy a rádióaktív szennyvizek útján a felszíni vizekbe kerülő izotópok milyen mértékben szennyezik a felszíni és partmenti kutak vizét, ivó vagy élelmiszeripari vízellátás céljaira való felhasználás esetén. Ezért az egészségügyi vízlaboratóriumoknak már most föl kell készülniök a vizek rádióaktív sugárzásának kiterjedtebb mérésére és ellenőrzésére. IRODALOM (1) Szabó Árpád Székelyföldi ásványvizek és források rádióaktív vizsgálata, Hidrológiai Közlönv. 1949. 29. 1—2. 37. (2) Papp Ferenc—Sarló Károly—Frank Miklós: -Magyarország ásványvizei. Országos Fürdőügyi Igazgatóság. Budapest, 1949. (3) Straub János : Erdélyi gyógyvizek (ásványvizek) kémiai összetétele. Különlenyomat a Magyar Állami Földtani Intézet évkönyvéből. Budapest—Debrecen, 1950. (4) Kunszt János : A Rudas-gyógyfürdő monográfiája. 94 oldal. Budapesti Központi gyógy-és üdülőhelyi bizottság. Budapest, 1947. Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma. Budapesti vizek. Igen erős mptourie/1 Rudas fürdő Diana-forrása 22,7 Közepes Rudas fürdő Hungária II. sz. fúrás, 38 m mély 8,2 Rudas fürdő Attila II. sz. fúrás, 37 m mély 7,45 Gyenge Gellért fürdő 4,9 Rudas fürdő Gülbaba-forrás 3,51 Rudas fürdő Juventus 43 m fúrás 3,21 Imre fürdő Nagy-forrás 2,90 Igen gyenge Lukács fürdő, Malomtó 1,3